Az iráni asszonyok aláírást gyűjtenek

Bevezetik a 10 perces házasságot?

Nem győznek tiltakozni nőjogi aktivisták, miután az iráni kormány át akarja vinni a parlamenten az új családjogi törvényt. A kritikusai által családellenes törvénynek elnevezett dokumentum már több éve várja a végső áment a törvényhozástól, ám kérdéses, elfogadják-e. Ha azonban így lenne, azzal a FoxNews szerint korábban ismeretlen jogokkal – és lehetőségekkel – ruházná fel a parlament az iráni családok egy részét. Konkrétan a férfiakat.

A FoxNews úgy tudja, az iráni férfiak jogosultak lennének arra, hogy az első feleség jóváhagyása nélkül vegyenek maguk mellé még egy feleséget, sőt, korlátlan számú „ideiglenes” házasságot köthetnének. Egy ilyen kapcsolat gyakorlatilag bármennyi ideig tarthat, a hivatalos aktus után akár 10 perccel később már fel is bontható. Nem csoda, ha az iráni feleségek jó része a prostitúció tulajdonképpeni legalizálásaként tekint az elképzelésre. Polgárjogi harcosok az elmúlt napokban egy Londonban megrendezett nemzetközi sajtótájékoztatón támadták a javaslatot, míg öntudatos iráni asszonyok már korábban aláírásgyűjtésbe kezdtek, és olyan történeteket is terjesztenek, amelyekben a többnejűség megalázott helyzetében élő nők osztják meg szomorú tapasztalataikat.

Iránban 1967-ben fogadták el az első modern, az akkori állapotokhoz képest meglehetősen progresszív családvédelmi törvényt, amely a korábbiaknál több jogot biztosított az asszonyoknak. Addig ugyanis a kiskorúakkal, elmebetegekkel és a bűnözőkkel együtt a nők sem szavazhattak, és közhivatalt sem foglalhattak el, mi több, férfi gondviselőjük jóváhagyása nélkül nem is dolgozhattak vagy köthettek házasságot. Gyermekeiknek nem lehettek még férjük halála esetén sem a hivatalos gondviselői. Mindeközben a férjnek elég volt egy mondatot mondania ahhoz, hogy megszüntessék a házasságot.


Muszlim feministák

Az asszonyi jogokat aztán 1975-ben kiszélesítették, csakhogy 1979-ben, az iszlám forradalom után (újra) bevezették a saríát, miáltal visszarendeződött a korábbi, kvázi középkori helyzet. Ismét a férfi lett „a család feje”, s a nőket újra „a második nemmé” fokozták le, miközben „az asszonyok és a gyerekek a család férfi tagjának tulajdonává” lettek. A lányokat – újra – kilencéves koruktól lehetett férjhez adni.

Azóta az 1975-ös törvény több pontját újra életbe léptették, így ma már a nők is kezdeményezhetik a válást, házasságot pedig a nők 18, míg a férfiak 20 éves kor felett köthetnek. A 36 évvel ezelőtti törvény egyébként a tekintetben is forradalmi volt, hogy a férj csak a felesége jóváhagyásával vehetett maga mellé egy második asszonyt. Az iráni társadalom nyitását korábban az is jelezhette, hogy 1997-ben néhány nő bejuthatott egy focimeccsre – persze csak nézőként.

2006-ban indították útnak a megkövezés gyakorlatával leszámolni kívánó kampányt – ám egyelőre még nem koronázta siker az aktivisták erőfeszítéseit. Akiknek a lobbierejét megosztottságuk is csökkenti. Egy részük ugyanis az iszlám alapjain állva vallási alapon küzd a nők jogainak kiszélesítéséért, míg mások teljesen világi, már-már feminista forgatókönyv szerint képzelik el a női egyenjogúságot. Előbbiek sikerességére példa, hogy már három iráni egyetemen is indult MA-program az iszlám és a nők jogainak tanulmányozására. Ráadásul, ezeken már nők is tanulhatnak.

Sz. B.

A nyitókép innen.
 

• Cimkék:
házasság muszlim időszakos feminizmus polgárjog

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére