Az egészségbiztosítási reformot is visszavonnák

Ajtót mutatnak Obamának a republikánusok

Az amerikai republikánus párt mind a nyolc eddigi hivatalos elnökjelölt-aspiránsa elutasította csütörtökön az iowai Amesből közvetített televíziós vitában, hogy az adóemelés is része legyen annak a deficitcsökkentési tervnek, amelynek kidolgozására a kongresszus létrehozott egy kétpárti „szuperbizottságot”.

Megy az adok–kapok

A vita részvevői egybehangzóan, kézfelemeléssel jelezték, még akkor is elutasítanák az adóemelést, ha a bevételek aránya csak az egytizede volna a deficitcsökkentési programban a kiadások csökkentésének. A jelöltek valamennyien egyetértettek abban is, hogy Barack Obama elnöknek mennie kell, vissza kell vonni az általa elfogadtatott egészségbiztosítási reformot, és csökkenteni kell szövetségi kormány kiadásait és szerepkörét.

A Fox News csatorna által közvetített kétórás vita során ugyanakkor az eddiginél jóval élesebb, személyes csörték alakultak ki a résztvevők között. Tim Pawlenty volt minnesotai kormányzó, aki a közvélemény-kutatások szerint gyengén áll, ezúttal belement a nyílt konfrontációba. Michele Bachmann minnesotai képviselőt azzal támadta, hogy hajthatatlan „titángerince” ellenére semmiféle eredményt sem tud felmutatni a kongresszusi munkájában, a jelenlegi éllovast, Mitt Romney volt massachusettsi kormányzót pedig – az előző vitában képviselt, konfliktuskerülő magatartásán túllépve – azzal vádolta, hogy tagállami vezetőként ugyanolyan egészségbiztosítási programot fogadtatott el mint Obama.

Bachmann válaszul a lobbicsoportokkal való megalkuvását vetette Pawlenty szemére, valamint azt, hogy Obamához hasonlóan támogatta a károsanyag-kibocsátás korlátozását és a kvótakereskedelmet. Az ugyancsak a sereghajtók közé tartozó Rick Santorum volt pennsylvaniai szenátor azzal érvelt, hogy a republikánus politikai program legalább részleges kongresszusi elfogadtatásához a kompromisszumkészség üdvözítőbb lett volna, mint a Bachmann által képviselt hajthatatlanság. A képviselőnő válaszában hangsúlyozta: büszke rá, hogy következetesen szembeszállt az adósságplafon emelésével.

Pengeváltás bontakozott ki Santorum és a szabadelvűségét hangoztató Ron Paul texasi képviselő között is. Paul kijelentette, hogy ideje lenne már tárgyalásokba bocsátkozni Kubával, és nem kell eltúlozni az iráni atomprogram veszélyeit. Santorum ezzel szemben azt hangoztatta, hogy az irániak több amerikait öltek meg, mint az irakiak és az afgánok, s hogy az izraeliek is Teherántól tartanak a leginkább.

Newt Gingrich, a képviselőház volt elnöke éles hangnemben próbálta meg rendre utasítani az egyik őt kérdező újságírót, amikor az a kampányáról kérdezte, amely júniusban a széthullás jeleit mutatta. Azt javasolta neki, hogy inkább arról faggassa a jelenlévőket, hogy mit tennének az Egyesült Államok elnökeként. A konzervatív Iowában túlzottan liberálisnak tartott Jon Huntsman, volt utahi kormányzó és pekingi nagykövet a közönség néma csendjétől övezve jelentette ki, hogy továbbra is támogatja az egyneműek együttélését legalizáló civil unió intézményét.

Herman Cain volt üzletember és rádiós műsorvezető – az egyetlen fekete aspiráns – kitartott azon véleménye mellett, hogy Romney (és Hunstman) mormon hitét bizalmatlanul fogadják a déli államokban, de cáfolta, hogy kifogásai lennének az muzulmánokkal kapcsolatban. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a saría semmiképp sem válhat az amerikai jogrend részévé. Romney kijelentette, hogy az egészségbiztosítás kérdését a tagállamok szintjén kell rendezni – ahogyan azt ő tette annak idején Massachusettsben –, és az erről szövetségi szinten rendelkező Obama-féle törvényt azonnal visszavonatná.

A polémiában Romney és Cain olyan, az üzleti életben tapasztalatokat szerzett vezetőként pozícionálta magát, aki tudja, hogy mi kell a gazdaság fellendítéséhez. Huntsman és Pawlenty a kormányzósága idején elért eredmények alapján kért bizalmat a szavazóktól, de amíg az előbbi egyebek mellett azzal próbálta meg kiemelni saját alkalmasságát, hogy három évtizedes tudás áll a háta mögött Kínával kapcsolatban, az utóbbi a családdal és a fogamzással összefüggő kérdésekben a legkonzervatívabb jelöltnek mondta magát.

Palin újra színre lép?

Gingrich válaszaiban következetesen a Reagan-korszakkal igyekezett összefüggésbe hozni magát, Bachmann pedig a tulajdon küzdőképességét domborította ki. Paul – aki a felmérések szerint jelenleg a legnépszerűbb a nyolcak közül Iowában – azt hangoztatta, hogy Amerikának vissza kell rendelnie katonáit a költséges háborúkból, és a saját problémáinak megoldásával kell foglalkoznia, Santorum pedig – aki maga is felhívta a figyelmet, hogy neki jut a legkevesebb a televíziós reflektorfényből – a termelés Amerikába való visszatelepítését és határozott nemzetközi fellépést ígért.

A műsorban említésre kerültek más, egyelőre nem hivatalos elnökaspiránsok is, így Sarah Palin volt alaszkai kormányzó, Rudy Giuliani volt New York-i polgármester és Rick Perry, Texas első embere, aki a várakozások szerint szombaton jelenti be indulását a versenyben. A nyolcak udvariasan üdvözölték az új vetélytársak színre lépésének lehetőségét. Iowában egyébként, amely jövőre az államok közül elsőként dönti el, hogy kit támogat a republikánus párt hivatalos jelöltjeként, szombaton próbaszavazást tartanak. A megmérettetésen Mitt Romney, okulva a négy éve elszenvedett kudarcából, nem indul. A szavazás gyenge szereplésük esetén megpecsételheti Santorum és Pawlenty sorsát.

A republikánus párt elnökjelölt-aspiránsai következő tévévitájukat szeptember 22-én tartják a floridai Orlandóban.

MTI

• Cimkék:
rebublikánusok elnökjelöltek obama reformok amerika

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére