Valódi megoldás a GM a fokozódó élelmiszerigény kielégítésére?

A világot bekebelező cég bűnlajstroma

Bár  a kormány kiadott egy közleményt, miszerint Magyarország elkötelezett egy teljes mértékben GMO-mentes politika mellett, Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a több tekintetben Monsanto céggel tárgyalva felhívta a gigavállalat figyelmét  a hazai beruházási lehetőségekre. 

Nemrég volt a GMO-botrány

Júliusban több ezer hektár kukoricavetést semmisítettek meg az országban, mert génmódosított vetőmag került a földbe. Az ellenőrök Pioneer és Monsanto fajtákat egyaránt találtak az elvetett vetőmagok között. A kormány több ezer hektár kukoricaföld felszámolására kötelezte a gazdákat, mert vizsgálataik szerint ezek a növények génszennyezettek voltak. A döntés megosztotta a közvéleményt, hiszen a gazdákat ellehetetleníti és értelmetlen módon tesz tönkre rengeteg munkát. A károkat a kormány eredetileg a vetőmagot értékesítő cégekkel kívánta megfizettetni, így kérdéses, mikor kapják készhez a gazdák a pénzüket. (Már születtek ígéretek arra is, hogy a kormány fizeti a kártalanítást.)

Az ügyben a Monsanto Hungária Kft. is érintett volt. A magyar Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal az általuk értékesített vetőmagot is szennyezettnek ítélte és megsemmisíttette a vetéseket. A cég július 16-ai sajtóközleménye szerint a vetőmagtétel alapos belső vizsgálaton esett át, ami bizonyította, hogy nem tartalmaz genetikailag módosított összetevőket. A vizsgálatot Franciaországban egy független, akkreditált laboratóriumban is elvégezték, ami megerősítette a vállalati méréseket. A Monsanto több alternatívát kínált a probléma orvoslására. Felajánlotta, hogy végezzenek újabb vizsgálatokat egy független, akkreditált laboratóriumban, ami mindkét fél számára elfogadható, vagy ha ez nem felel meg a kormánynak, akkor a gazdák érdekében felvásárolják a termény egészét, ezzel kártalanítva őket. A kormány mindkét lehetőséget elutasította.

De kicsoda a Monsanto és mit akar?

A Monsanto a honlapján szereplő adatok szerint 1901-ben alakult az Amerikai Egyesült Államokban, mára a mezőgazdasági termékek és technológiai megoldások egyik legnagyobb szállítójává vált a világon.A Monsanto Hungária Kft. 14 éve van Magyarországon, 250 embert foglalkoztat, kukorica-, repce és zöldségvetőmagot állít elő. Az elmúlt években több mint 6 milliárd forintot fektettek be hazánkban a vállalkozás fejlesztése érdekében. A Monsanto birodalom óriási, mintegy 44 milliárd dollár az összértéke, a vetőmag és génértékesítés területén a legnagyobb vállalat, 2009-ben a FORBS „Az év vállalata” címet adta neki.

Alapprofilja miatt a céget a kezdetek óta „a megtestesült ördögként” kezeli a közvélemény. A genetikailag módosított növényekről szóló vita megosztotta az embereket, szervezeteket és kormányokat is. Sokan a túlnépesedés okozta fokozott élelmiszerigény egyik megoldását látják benne, sokan a természetgyilkost.

Elengedhetetlen a kitekintés a probléma kapcsán

A mesterséges génmódosítás hatásai hosszú távon ismeretlenek, terjedése a globalizált világban, törvényi szabályozás nélkül megállíthatatlan, rontja a fajgazdagságot. Ennek ellenére felmerül a kérdés, hogy miben különbözik mindez attól, amit a történelmi kezdetek óta folytatunk? Azaz az egyes jó tulajdonságú példányokat (legyen az állat vagy növény) kiválasztjuk és tovább szaporítjuk, így alkotva meg az egyre ideálisabb „élelmiszert”. Például, ha egy sertéstenyésztőt nézünk, 20 év alatt teljesen új tulajdonságokkal rendelkező fajt képes kitenyészteni, azaz az állatfaj génállományát a saját elvárásainak megfelelően módosítani.

Az élelmiszertermelés fokozása ráadásul elengedhetetlen egy túlnépesedő világban, ahol már most is hatalmas tömegek éheznek, így fokozottan nehéz kérdés a GMO-k engedélyezése vagy tiltása. Európa génmódosított növény-szabályozása az engedélyezés és tiltás közötti mezsgyén lebeg, mert míg a legtöbb helyen tiltott a GM növények ültetése, a belőlük készült termékek importját engedi. A pápa 2010 decemberében állást foglalt az ügyben és kijelentette, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a GMO-k károsak lennének.
 

A Monsanto végeláthatatlan bűnlajstroma

Évtizedeken át fertőzte a gigacég egy alabamai kisváros (Anniston) vizeit, patakjait poliklórozott bifenileket (PCB) gyártó üzemével. A szennyezés következtében sokan rákos megbetegedésben haltak meg, 450 gyerek súlyosan mozgássérült lett. A cég ellen több ezer pert indítottak a helyiek, amit végül megnyertek. Kiderült, hogy a Monsanto már a 40-es évek óta tudott a PCB-k káros hatásairól, ennek ellenére tovább gyártotta. A bíróság az Egyesült Államok történetének legnagyobb összegű kártérítését ítélte meg az áldozatoknak, 700 millió dollárt.

Amerika Vietnam elleni háborújában a cég eladta a hadseregnek az „Agent Orange” nevű permetszert, amit lombtalanítószerként vetettek be. A permet mindkét fél katonáira rákerült, ezzel közel 1 millió ember halálát vagy torzan születését okozta. Később kiderült, hogy dioxinnal szennyezett volt a szer, amiről az óriáscég is tudott, ezért meghamisította a dioxinok egészségügyi kockázatait vizsgáló jelentéseket. Már ekkor látszódott, hogy a vállalat szorosan összefűződött a hatalmi szervekkel, embereik ott ültek és ülnek a döntéshozók között.

A hetvenes évek végén szabadalmaztatták a Roundup nevű totális gyomirtót, ami szinte minden élő, nem emlős szervezetet elpusztít. Ma ez a legelterjedtebb gyomirtó a világon. Ráadásul kitalálták, hogy ne csak a gyomokra, hanem a kultúrnövényekre is lehessen alkalmazni, ezért megkeresték azt a rezisztens gént, ami ellenáll a szernek, ezért azóta a haszonnövényeket is ezzel a szerrel szórják. (Az ellenálló gént a saját szennyvíztelepükön találták egy baktériumban, ami túlélte a szennyezést.) Argentínában és Paraguayban rengeteg gyerek betegedett vagy halt meg a génmódosított szójaültetvényekre kiszórt permetszer miatt.
 

Számos országban betiltották

A Monsanto ráadásul ma már csomagban árusítja vetőmagját és gyomirtóját, amiből a vevő nem adhat a szomszédjának, nem ültetheti újra, ha mégis kikel a szomszéd földjén pert indítanak ellene. Erre szakosodott saját magánnyomozó irodájuk is van az Államokban. Ezzel a metódussal biztosítják a folyamatosan növekvő bevételeiket.

A kilencvenes években fejlesztették ki azt a hormont, amit ha kéthetente beadnak a tehénnek, 20 százalékkal nő a tejhozama. A szer neve rBGH (marhanövekedési hormon) vagy közismertebben rBST. Baktériumokból termelik, amelyekbe átültették a szarvasmarha génjeit. A hormon a világ legtöbb országában be van tiltva, az Egyesült Államokban engedélyezett.

Ez év márciusában 270 ezer biogazda indított pert a Monsanto ellen, céljuk, hogy a világ élelmiszerellátásának egy része továbbra is organikus eredetű legyen és, hogy megelőzzék az alaptalan vádakat, miszerint genetikailag módosított takarmányokat tulajdonítottak el. A megmozdulást az Organic Seed Growers and Trade Association (Organikus Takarmányok Termesztőinek és Kereskedőinek Szervezete) vezeti. Talán ennek hatására indított vizsgálatot az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma jogtalan üzleti gyakorlat ügyében.

Marie-Monique Robin könyvében (Monsanto szerint a világ) elolvasható a cég egész története, minden szépítés nélkül; ezen a linken elérhető egy másfél órás film a cégről.

Kotulics Mónika

A nyitókép innen.

• Cimkék:
GMO Monsanto vegyszerek mezőgazdaság Vietnam hormon

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére