Nem atomfegyvereket állítnak elő

Áramot termel az első iráni atomerőmű

A busehri erőművet szombat éjszaka, helyi idő szerint éjfél előtt harminc perccel csatlakoztatták rá az áramellátó rendszerre. Az ezer megawatt összkapacitású üzem egyelőre 60 megawatt áramot termel. Az elkövetkező napokban folytatódnak az erőmű biztonságos működéséhez szükséges ellenőrzések, az üzem hivatalos felavatására pedig szeptember 12-én kerül sor. Akkorra az erőmű kapacitásának 40 százalékával termel majd áramot.

Egyre több lesz

Ferejdún Abbászi Davani, az iráni atomprogram vezetője korábban azt mondta, hogy a próbaindítás után a reaktort leállítják, hogy elvégezzék a szükséges ellenőrzéseket.
Az ázsiai ország déli részén fekvő, orosz segítséggel épült erőmű beindítását eredetileg a tavalyi év végére tervezték, de műszaki gondok miatt többször elhalasztották. Tavaly novemberben be is indították egyszer a reaktort, de újabb gondok adódtak, és még a fűtőrudakat is ki kellett venni. Irán atomerőművek hálózatát akarja kiépíteni, hogy kielégítse egyre növekvő hazai energiakeresletet, és az így felszabaduló fölösleges kőolajaat, valamint földgázt külföldi piacokra szállíthassa.

Az egymilliárd dollárból épült busehri reaktor a rendszer első láncszemét jelenti. A Teherántól mintegy 1200 kilométerre délre, a Perzsa-öböl mellett található busehri atomerőmű első reaktorblokkja a nyugati és az orosz technika keveréke. A Siemens német vállalat mérnökei a sah megbízásából 1974-ben kezdték meg az atomerőmű építését, de az az 1979-es iszlám forradalom miatt abbamaradt, és az 1980-tól 88-ig tartó iraki-iráni háború miatt sem folytatódhatott. Utána egyik nyugati állam sem vállalta befejezését, végül pedig 1995-ben az orosz Atomsztrojexport vállalatot bízták meg a létesítmény megépítésével.

Egyes szakértők szerint a busehri reaktor beindítása nem hozza közelebb Iránt a nukleáris fegyverek kifejlesztéséhez, mivel Irán Oroszországtól szerzi majd be a fűtőelemeket, és a hatályos kétoldalú megállapodás értelmében oda is kell visszaszállítania a kiégett fűtőrudakat. Emellett a NAÜ szakértői is rajta tartják majd a szemüket, nehogy katonai célokra használják fel a kiégett hasadóanyagot, ami amúgy is inkább csupán elméletileg lehetséges. Az 5 százalékos dúsítású uránt erőművek működtetésére használható, és csak a 80-90 százalékos tisztaságúból készülhet atomfegyver.

MTI

A nyitókép innen

• Cimkék:
irán atomerőmű áram

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére