Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Tudomány
2011-02-04 08:14:00

Az ideális diéta titka

Végső megoldás kövérség ellen

Az University of Copenhagen kutatói bemutatták a világ eddigi legnagyobb diétával kapcsolatos kutatásának eredményeit. A kutatás célja az európai hivatalos táplálkozási ajánlások összehasonlítása volt.

Ha fogyni akarunk, akkor olyan étrendet kell fenntartanunk, ami sok fehérjét tartalmaz, ezt sovány húsokból, alacsony zsírtartalmú tejtermékekből és babfélékből kell nyernünk, és kevesebbet kell ennünk olyan finomított, magas kalóriatartalmú ételekből, mint a fehér kenyér vagy a rízs.

Ha így táplálkozunk, nyugodtan ehetünk jóllakásig, és mégsem növekszik a testsúlyunk. Végezetül, a széles körben elvégzett kutatás alapján megállapítják, hogy a hivatalos táplálkozási ajánlások az elhízás megelőzésére nem kielégítőek .
A Diogenész névre elkeresztelt vizsgálat eredményei, melyek a közelmúltban a tekintélyes New England Journal of Medicine orvosi lapban jelentek meg, jelentős nemzetközi figyelmet keltettek.
A Diogenész kutatás célja az európai hivatalos táplálkozási ajánlások összehasonlítása volt. Csupán azokat a korszerű ajánlásokat vették figyelembe, amelyek a legújabb ismereteket a fehérjék és szénhidrátok étvágyszabályozó szerepéve kapcsolatban használják fel.

Az elhízás világszerte drámai méreteket öltött
 

A vizsgálatban összesen 772 európai család vett részt, 938 felnőtt családtag, és 827 gyermek. A túlsúlyos felnőttek először nyolc héten át egy szigorú, napi 800 kcal bevitelt engedélyező diétát tartottak, és átlagosan 11 kilót veszítettek súlyukból. Ezután a lefogyasztott önkénteseket véletlenszerűen öt különböző étrendű csoportba sorolták – valamennyi alacsony zsírtartalmú ételeket tartalmazott, majd hat hónapig követték testsúlyváltozásaikat, hogy megtudják, melyik diéta a leghatékonyabb. Az egész projekt során a családok szakértői útmutatást kaptak dietetikusoktól, és vér- és vizeletmintákat kértek tőlük.

Az öt fajta étrend

A glikémiás index azt méri, hogy a szénhidrátok milyen mértékben növelik a vércukorszintet, amikor felszívódnak a szervezetben. Az alacsony glikémiás indexű ételek sokkal lassabb, és kisebb mértékű vércukorszint-növekedést okoznak, mint a magas glikémiás indexű, nagy szénhidráttartalmú ételek. A következő variációkban nézték a diétátkat: alacsony fehérjetartalmú, magas glikémiás indexű (GI) étrend; alacsony fehérjetartalmú, alacsony glikémiás indexű diéta; magas fehérjetartalmú, alacsony glikémiás indexű diéta; magas fehérjetartalmú, magas glikémiás indexű diéta; a kontrollcsoport étrendje, amely az aktuális hivatalos táplálkozási ajánlásoknak felelt meg, anélkül, hogy külön megkötéseket tartalmazott volna a glikémiás index szintjére vonatkozóan.

A tanulmány kimutatta, hogy a magas fehérjetartalmú, alacsony glikémiás index alapú diéta működik a legjobban. A 938 túlsúlyos felnőttből 773 fejezte be a nyolc hetes kemény diétát, majd az öt csoport tagjaiból a különböző étrendek mellett végül is 548-an tartottak ki. Az gyermekekkel kapcsolatos vizsgálat némileg különböző volt: a 827 gyereknek nem kellett koplalnia, kalóriát számlálni a kutatás első szakaszában, mindössze a második, hat hónapos szakaszban fogyasztották – mennyiségi megkötések nélkül – ugyanazt az ételt, mint szüleik –, azaz az öt különböző csoporthoz tartalmazó étrend valamelyikéhez tartották magukat.

Elhíznak a gyerekek is

A családok 45 százalékában a vizsgálat kezdetekor a gyermekek túlsúlyosak voltak. A hathónapos kisérlet eredményei igen figyelemre méltóak: azoknak a gyermekeknek a csoportjában, akik magas fehérje és alacsony GI étrendet tartottak, a túlsúlyos gyerekek száma csökkent 46 százalékról 39 százalékra, s a súlycsökkenés kb. 15 százalékos volt.

 A magas glikémiás indexű szénhidrátok előnytelenül befolyásolják az anyagcserét, fiziológiailag és mentálisan is nemkívánatos hatásokat előidézve. A gyümölcsök közül alacsony glikémiás indexű például  az alma, a barack, a narancs – ezeket korlátlanul ehetjük. Kevébbé előnyös ebből a szempontból a banán, szőlő, dinnye, ananász – ezeket mértékkel fogyasszuk. Minden zöldség „zöld utat” kap (különösen nyersen), csupán a kukoricával kell csínján bánnunk. A gabonából készült ételekből a teljes kiőrlésű lisztekből készülteket együk. Krumplit, tésztát ne együnk sokat, és lehetőleg hidegen, a cukrot inkább mellőzzük. Húsokból a soványat válasszuk, együnk halat, tojást, és alacsony zsírtartalmú protein-étrendkiegészítőt.

A Diogenész-kutatás megmutatta, hogy a súlygyarapodás megelőzésére a manapság elterjedt divatos vagy akár hivatalos táplálkozási javallatok, diétás étrendek korántsem optimálisak. Az az étrend, ami a szokottnál kicsivel több sovány húsból vagy más alacsony zsírtartalmú proteinből és alacsony glikémiás indexű szénhidráttartalmú ételekből áll, könnyen kontrollálható saját magunk által, és bizonyítottan garantálja, hogy fogyás után ne hízzunk vissza semennyit sem. Ha ennek megfelelően főzünk otthon és töltjük fel a hűtőszekrényt, túlsúlyos gyermekeink is lefogyhatnak tőle.

- nikol -

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.