Hasonlóan közeli elhaladásra 2028-ig kell várnunk

Titokzatos égitest száguld a Föld felé

Egyes kisbolygók esetében fennáll a veszély, hogy bolygónkba csapódhatnak, ezért rendkívül fontos a Földünkre potenciálisan veszélyt jelentő égitestek kutatása. Az ilyen égitestek felfedezésében jelentős szerepet játszott a NEO- (Near-Earth Object) program az elmúlt 12 évben, amelynek - és más programoknak - köszönhetően az esetleges veszélyt jelentő égitestek túlnyomó részét ismerjük.

Az arecibói rádiótávcső 

Ebbe a csoportba tartozik a 2005. december 28-án felfedezett, 2005 YU55 jelzéssel ellátott kisbolygó is, adta hírül a Space.com. Felfedezését követően a pontosabb pályaszámítások kizárták bármiféle, Földre katasztrófát jelentő esemény bekövetkeztét az elkövetkezendő 100 évben, azonban a körülbelül 400 méter átmérőjű, sötét, gömb alakú égitest november 8-án jelentős közelségben halad el a Föld mellett, így számos tudományos megfigyelésre ad majd alkalmat. Emellett az esemény különlegesnek is mondható, hiszen eddig ilyen méretű objektum előre jelzett elhaladására nem került még sor. Bár a 2011 CQ1 jelű, jóval kisebb kisbolygó sokkal közelebb, alig 5500 km-re haladt el a felszín mellett, ennek felfedezésére csak a közelítés után került sor.

Itt megy el a szomszédban

A 2005 YU55 november 8-án helyi idő szerint 23:28-kor lesz legközelebb bolygónkhoz, amikor alig 325 ezer km-re fog elszáguldani, azaz a holdpályán belül, a Hold átlagos távolságának kb. 85%-ára közelítve meg bolygónkat. Hasonlóan közeli elhaladásra 2028-ig kell várnunk, amikor a (153814) 2001 WN5 jelű égitest fog elszáguldani 248 000 km-re bolygónktól. Sajnos, ekkor hazánkból nem lesz megfigyelhető, írja egy csillagászati szakportál.

Ilyen közel megy el november 8-án mellettünk a kisbolygó.  (Forrás: Nasa) 

A rendkívüli közelség alkalmat ad számos, földfelszínről elvégezhető megfigyelés végrehajtására, amelyek esetenként az űrszondás mérésekkel összevethető pontosságú adatokat szolgáltathatnak. A radarokkal, illetve infravörös és vizuális tartományban végzett megfigyeléseknek hála, lehetőség lesz az égitest méretének és pontos alakjának meghatározására, forgási jellemzőinek megállapítására, valamint összetételének tanulmányozására spektroszkópiai adatok felhasználásával. A híres goldstone-i radar már november 4-én, míg az arecibói óriás november 8-án kezdi a megfigyeléseket, amelyekből a kirajzolódó kép felbontása remélhetőleg eléri a 2 métert.

Sajnálatos módon a legnagyobb közelítés idején az égitest hazánkból nem figyelhető meg: naplemente után, amikor a Delfin csillagkép még látszik, az égitest még csak közeledik, és túlságosan halvány, még nagy távcsövekkel és érzékeny CCD kamerákkal is roppant nehéz lesz a megtalálása. Egy nappal később, november 9-én éjfél előtt már jóval kedvezőbb helyzetben lesz az égitest, a Kos és Halak csillagkép határán. Azonban ekkorra fényessége már mintegy 12,5 magnitúdóra csökken, így a még mindig gyorsan haladó aszteroida vizuális észleléséhez jóval nagyobb műszerekre lesz szükség – ráadásul a közelben tartózkodó telehold sem kedvez az észleléseknek.

-mi-
nyitókép innen.

• Cimkék:
csillagászat kisbolygó hold űr nasa távcső

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére