Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Tudomány
2011-11-16 14:04:00

Eddig téves kép élt a tudósokban az ősi népcsoportról

Titokzatos civilizáció nyomai a Szaharában

Ősi kultúra hagyatékára bukkantak műholdfelvételek segítségével a régészek Líbia délnyugati részén a Szahara homokjában.

A lenyűgöző műholdfelvételeken az első líbiai civilizáció bizonyítékait tárták fel a kutatók, és megállapították: sokkal fejlettebb volt a népcsoport, mint ahogyan azt korábban gondolták. A fényképeken több mint száz ősi település nyomaira bukkantak a Kadhafi-rezsim bukása után Líbiába visszatért régészek.


Téves képet festettek róluk

Az angliai Leicester Egyetem régészei nagy felbontású műhold- és légifelvételek alapján azonosítottak ősi líbiai várakat, erődítményeket, falvakat, mezőgazdasági területeket és városokat. A települések vélhetően az Kr.u. 1. és 500. évben épülhettek és a Garamantész népcsoportnak tulajdonítják az építményeket. A garamantészok – akik Kr.e. a 2. századtól az Kr.u. 7. századig éltek – a külvilágtól viszonylag elszeparáltan léteztek akkoriban, de az eddig napvilágot látott leletek szerint igen fejlett civilizáció lehetett.


Feltárulnak a líbiai sivatag titkai. Fotó innen

David Mattingly, a régészcsoport vezetője elképesztőnek nevezte a felfedezést. A professzor elmondta: a Kadhafi-rezsim vélhetően nem tudott az ősi városok létezéséről. Azt is elmondta, hogy kastélyokat, falvakat, temetkezési helyeket is azonosítottak. A régészcsapat fejlett mezőgazdasági technológiára utaló jeleket is talált, az egyik ilyen az akkoriban modernnek számító öntözőrendszerek, amelyek a térség adottságait figyelembe véve elengedhetetlennek számítottak.

Mattingly nagyon kifinomult és erős civilizációként jellemezte az ősi líbiai népcsoportot. A korabeli római feljegyzések említést tesznek a garamantészokról, de az észak-afrikai népről nem festettek fényes képet. A leírtak szerint nomád, egyszerű népek voltak, és ebben a hitben élt a régésztársadalom is – egészen mostanáig. A Tripolitól délre, nagyjából ezer kilométerre fekvő elfeledett városokat a sivatag homokja konzerválta. A feltárt építmények jól megtervezettek, az öntözőrendszerek révén pedig csodás oázisokat tudtak fenntartani, hasznosítva a sivatag alatti talajvizet.

Hogy mi történt a garamantészokkal, az egyelőre rejtély, de Mattingly és csapata azt gyanítja, hogy kifogytak a felszín alatti vízkészleteik, és ezért tűntek el a vidékről. A Római Birodalom bukása és ezáltal a transz-szaharai kereskedelem megszűnése pedig végérvényesen elsodorhatta a sivatagi civilizációt.

 

– mi (forrás: nationalgeographic.com)

A nyitókép innen

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Régészet
  • Itt a bizonyíték: hogyan festett a neandervölgyi ember?
  • Történelem előtti medvéket találtak
  • Ezt itták az ókori sumérok
  • Hoppá: a legfontosabb felfedezés a Holt-tengeri tekercsek után
  • Szándékos rongálás miatt hull darabokra a Colosseum?
  • Rendkívüli felfedezés Olaszországban
  • Többezer éves szatír nyomaira bukkantak
  • Űrlények a Sixtusi-kápolnában
  • Római város romjaira bukkantak Erdélyben
  • Megnyitják a szfinxek útját

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.