- Címlap
- Társadalom
- Világhír
- Életmód
- Kultúra
- Tudomány
- Sport
- Egyház
- Beszállhatok?
- Blogok
- Fórum
- Dossziék
- Film
- Videók
- Játék
- RSS
Mai morzsa
|
Tudomány
2011-02-13 06:27:00 Tudományosan nem cáfolható a SzentírásRégészeti leletek mutatják – a Biblia igazA Szentírást jó ideje hiteles történelmi forrásnak fogadják el a hívő és nem hívő régészek egyaránt. Ezt erősítik az elmúlt századokban előkerült leletek is.Az elmúlt 200 évben az Ószövetség több évezredet felölelő eseményeit bizonyító leletek mellett rengeteg olyan is előkerült, melyek a bibliai kor mindennapjairól szólnak. Az ószövetségi zsidóság hányattatott történetének bibliai bizonyítékai mellett régészeti leletek is alátámasztják, hogy ami az Írásban le van írva, igaz. Kürosz cilinder említi a zsidóság hazatelepítését Babilonból
„Izrael puszta, magva nincs többé” A Jeruzsálemben 1891-ben előkerült Siloám felirat Ezékiás történetére bizonyíték. Ezékiás a Biblia szerint egy sziklába vágott csatornán keresztül vezette a Gihon-forrás vizét Jeruzsálembe, a Siloám tavába (2Kir 20:20; 2Krón 32:3–4). Az alagút közepén egy falba vésett óhéber nyelvű felirat található, ami annak készítését meséli el. A Merneptah-sztélét 1896-ban találták meg Thébában. Különlegessége, hogy ezen olvasható az első és egyetlen konkrét említése Izraelnek, ami ókori egyiptomi szövegben előfordul. Az írás nagy része Merneptah újbirodalmi fáraó (kb. Kr. e. 1213-1203) líbiaiak elleni hadjáratáról szól, de futólag megemlíti Izraelt, ami pontos fordításban így hangzik: „Izrael puszta, magva nincs többé.” A szinte biztosan Kr. e. 1209-re datálható felirat az exodus pontos keltezésében is szerepet játszhat.
A Siloám tavába vezető csatorna falában talált felirat óhéber nyelven íródott
A legkorábbi héber kalendáriumot 1908-ban fedezték fel Gezerben. A Kr. e. 10. század utolsó negyedében keletkezett hétsoros felirat az eddigi legkorábbi ismert héber nyelvemlék, amely a mezőgazdasági munkákat sorolja fel. Eredeti funkciójáról ellentmondó feltételezések vannak: egyesek szerint iskolai gyakorlat, mások inkább a vallási rítusokkal hozzák összefüggésbe. A Hinnom-völgy ősidők óta temetkezési helyül szolgált a jeruzsálemieknek. Az egyik sírban 1979-ben két aprócska ezüstlemez került elő, amit amulettként viseltek. Mindkettőn az ún. Papi áldás szövege olvasható (4Móz 6:24–26). A legmodernebb számítógépes elemzések alapján is biztos, hogy az ezüstlemezeket a babilóni fogság (Kr. e. 586) előtt írták. Így ezek a héber Biblia ma ismert legkorábbi szövegei.
Örömhírforrások
A Holt-tengeri tekercseket rossz állapotuk miatt digitalizálták
A legkorábbi ismert Újszövetség kézirat abból a könyvből származik, ami a legkésőbb (Kr. u. 90 körül) keletkezett evangélium (Jn 18:31–33; 18: 37–38). Az Egyiptomban 1934-ben előkerült, úgynevezett John Rylands-papirusz-t a kutatók egyöntetűen Hadrianus korára datálják, jelenleg Manchasterben őrzik.
Pilátus, Kajafás, Heródes Heródes meuzóleuát is megtalálták a régészek
Csaknem negyed százados kutatómunka után, 2007-ben bukkantak rá a régészek a Heródion nevű erődítmény oldalában Heródes mauzóleumára. Josephus Flavius arról tudósított, hogy Jerikóban bekövetkezett halála után itt temették el a gyűlölt uralkodót, de a sír helyét nem találták. Most előkerült gránit szarkofágja ízzé-porrá volt zúzva, feltehetően valamelyik zsidó háború során semmisítették meg a felkelők. KV Forrás: bibliairegeszet.blog.hu/
|
Hírsor
A hét java
|
|