Világvége-variációk

Pólusváltáskor védtelenné válhat a Föld

Az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia napokban megjelent tanulmánya fölborzolta a kedélyeket: eszerint a Napból érkező részecskék és sugárzások ártalmas hatásaitól ma még jól véd bennünket a Föld mágneses mezejének pajzsa, ám fel kell tenni a kérdést, hogy folyamatosan fönnmaradhat-e ez a védelem? Ha ugyanis helyet cserélnek a mágneses pólusok, ennek következtében, ha átmenetileg is, de megszűnhet a mágneses tér.

A probléma megértéséhez tisztában kell lennünk a földi mágneses tér eredetével, természetével. A magyarázat bolygónk belső szerkezetében rejlik. Mégpedig a 2900 és 5000 kilométeres mélységek között jelenlévő, olvadt állapotban létező magban (amely a hőmérsékletkülönbségek miatt folyamatosan áramlik). Ez a mag elektromos szempontból jól vezető anyag, amely erős mágneses térben áramlik; a folyamat elektromos áramot generál, ami pedig mágneses tér kialakulását, illetve folyamatos fönnmaradását eredményezi. Leegyszerűsítve ez olyan, mintha Földünk egy hatalmas mágneses rúd lenne, két végén az északi, illetve a déli sarokkal. A sarkok közötti mágneses mező pedig pajzsként működik a nemkívánatos kozmikus hatások ellen.

Ez különösen azért fontos, mert ez a védőháló a Napból nagy sebességű, másodpercenként millió tonna tömeget kitevő ionizált részecskék, meg különféle intenzitású és frekvenciájú sugárzások bombázását fogja föl. A Földön kívülről érkező veszélyek között szerepel például a tizenegy éves napfoltciklusok emelkedő és maximumközeli időszaka, mikor is a Földünket is eltaláló napkitörések gyakorisága egyre nagyobb. A legközelebbi maximum 2012–2013 környékén várható.

A napkitörések hatásai ellen is véd a mágneses erőterű pajzs 

Ez a mágneses tér nem állandó, olyannyira nem, hogy a pólusok vándorolnak, sőt időnként helyet is cserélnek. Erre a földtörténeti kutatásokból következtetnek a tudósok. Amikor egy vulkánkitöréskor a felszínre tör a folyékony belső mag, akkor abba, a lehűlése során, mintegy belefagy az éppen akkor fönnálló földi mágneses tér irány. Az ilyen vizsgálatok árulkodnak az egyes időszakok földi mágneses irányultságáról. Ezek alapján lehet következtetni a pólusok átfordulásának idejére is, noha ennek pontos időpontja kiszámíthatatlan: éppúgy lehet néhány ezer év, mint több millió. A kutatók szerint a legutolsó pólusváltás 780 ezer évvel ezelőtt történt, de hogy a következő mikor esedékes, azt csak találgatni lehet.

Az amerikai kutatók aggodalmát az a tény erősítette fel, hogy a Föld mágneses terének erőssége folyamatosan csökken, és ha a tendencia így folytatódik, akkor kétezer év múlva akár meg is szűnhet. (A mágnes pajzs erősségét nemzetközi földi kutatóhálózatok és műholdak segítségével vizsgálják.) Tény viszont, hogy amikor a mágneses tér csökken, akkor a kozmikus sugárzás jobban tudja bombázni a Föld élővilágát, hisz nincs védőburok, ilyenkor a mutációk következnek be, és a fajok kihalása növekszik. A jelenlegi kutatások úgy tartják, hogy a földi mágneses térerősség jelenleg fokozatosan csökken, és kb. 2000 év múlva érheti el a nulla értéket.
 

Nagy valószínűséggel attól nem kell tartanunk, hogy a Föld mágneses tere megszűnik – mondta Kovács Péter, az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet főmunkatársa. A kutató szerint ugyanis a legutolsó pólusváltástól eltelt időben a mágneses tér erősségére nézve csökkenő és növekvő időszak egyaránt előfordult, ezek váltották egymást, és minden bizonnyal így lesz ez a jövőben is. De ha valamikor mégis nagyon lecsökkenne a térerő, és pólusváltás következne be, a mágnesesség – nagy valószínűséggel – az átmenet ideje alatt sem szűnne meg teljesen. Ilyenkor ugyanis a mágneses tér nem eltűnik, hanem átrendeződik, és időlegesen többpólusúvá válik, bár kétségtelen: ez a többpólusú tér gyengébb mágneses erővel bír.

Valló László

• Cimkék:
pólusváltás mágneses tér napkitörés elektronikus eszközök zavar

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére