Tudomány
2010-10-20 14:04:32
Embriók anyaméhen kívülOrvosi Nobel-díj
A mesterséges megtermékenyítést nemcsak egyházak és kormányok ellenezték, de a kérdés kezdetektől fogva megosztotta a tudóstársadalmat is.
Több mint harminc év telt el az első lombikbébi megszületése óta, mire Robert Geoffrey Edwards megkapta az orvosi Nobel-díjat.
A biológus Edwards és nőgyógyász kollégája, Patrick Christopher Steptoe együtt dolgozták ki az in vitro (élő szervezeten kívüli) megtermékenyítés módszerét, és 1978. július 25-én jelentették be az első lombikbébi megszületését. Steptoe tíz évvel később meghalt, így a kitüntetést egyedül csak Edwards vehette át.
A két tudós több mint tíz évig dolgozott a módszeren, amely megoldotta az elzáródott petefészek okozta meddőség problémáját. Az eljárás lényege, hogy a petesejtet a testen kívül, lombikban termékenyítik meg, majd visszajuttatják az anyaméhbe.
Egy súlyos kérdés
A testen kívüli mesterséges megtermékenyítés azonban azóta is etikai és jogi problémákat vet fel. A fel nem használt embriókat mélyfagyasztják, de későbbi felhasználás esetén csak a felolvasztás után dől el, hogy életképesek maradtak-e. Hogy pontosan mi történik a be nem ültetett embriókkal, az valójában tisztázatlan.
Az élet- és magzatvédelem pártján állók – akik szerint az emberi élet a női és férfi ivarsejt találkozásakor, tehát a megfoganáskor végérvényesen és visszafordíthatatlanul elkezdődik, komoly fenntartásokat fogalmaznak meg a „lombikbébi” programokkal kapcsolatban.
Az eljárás során ugyanis több olyan állomás van, ahol csak az alapelvükkel szembenálló, számukra elfogadhatatlan döntés meghozatalával lehet továbblépni. Ennek legmarkánsabb pontja, amikor sérül az emberi élethez való jog és az esélyegyenlőség, amikor kiválasztják a beültetésre alkalmasnak ítélt, már élőlénynek számító pre-embriókat.
Felmerülhetnek jogi problémák is, akár csak a béranyaság esetében: amikor az anya nem képes kihordani a terhességet, az ő petesejtjével és a férj spermiumával létrehozott embriót másik személybe ültetik, aki kihordja a megszületésig. Előfordulhat, hogy a továbbiakban magának követeli a gyermeket.
Négymillió gyermek
Az első lombikbébi születését követően, 1980-ban alapították meg az első termékenységi klinikát Cambridge-ben. Azóta világszerte mesterséges megtermékenyítéssel négymillió gyermek született. Louise Brown, az első lombikbébi, ma 32 éves, s egy négyéves, természetes úton fogant kisfiú édesanyja. A módszernek köszönhetően ma már a terméketlenségi problémák jelentős részét kezelni lehet, s ezzel az eljárás olyan pároknak ad esélyt, akiknek korábban le kellett mondaniuk a gyermekáldásról.
Az in vitro megtermékenyítés kidolgozása a férfimeddőség kezelésében is nagy előrelépést jelentett, illetve az eljárás segítségével egyes genetikai betegségek is megelőzhetőek.
Ma a fejlett országokban az összes élve születésnek mintegy négy százalékát teszik ki a lombikbébi módszer alapjánl történő megszületések.
Három szempont
Eredményessége mellett sokan a lombikprogram árnyoldalaira is figyelmeztetnek. Az egyházaknak erkölcsi-etikai, a politikusoknak a népesség szabályozásából fakadó, a tudósoknak az eljárás veszélyeit érintő fenntartásai vannak. A Pápai Életvédő Akadémia elnöke élesen bírálta Robert Edwards Nobel-díját, a mesterséges megtermékenyítést téve felelőssé a petesejt-kereskedelem megjelenéséért, illetve a megannyi, petesejteket tároló mélyhűtő létezéséért, amelyekből a fel nem használt petesejtek legvalószínűbb sorsa, hogy hagyják őket elpusztulni.
A lombikbébi program emellett ma már üzleti vállalkozás, és veszélyeket rejthet magában, ha túl sokszor alkalmazzák a módszert. Ha nem végzik el a teljes körű kivizsgálást, és nem figyelmeztetnek az eljárás veszélyeire, nagyon ritkán, de bele lehet haln. Megnő ugyanakkor a fejlődési rendellenesség előfordulásának gyakoriság, s valószínűleg korábban jelentkezik a pácienseknél a klimax.
Évről-évre nő a lombikprogram iránti igény, s ezt a gyermekvállalás egyre későbbi életkorra való kitolódása okozza. Felmerül azonban egy másik probléma is: a módszer lehetővé teszi, hogy a klimax után, akár idősebb korban is bele lehessen vágni a gyermeknemzésbe, ami jelentősen növelheti az egészségügyi kockázatokat, és egyéb pszichoszociális kérdéseket vet föl.
-mezovari-
|
