Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Tudomány
2011-04-12 11:46:00

Ötven éve repült először ember a világűrbe

Nem Gagarintól származik az istentagadó mondás

Ötven éve repült először ember az űrbe. Azóta több százan jártak már bolygónkon kívül. A nagy utazás után nem egy asztronauta átértékelte addigi életét, és hívő kereszténnyé lett.

Az első űrhajós Jurij Gagarin ma ötven éve, hogy elsőként repült a világűrbe, ahol 108 percet töltött a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén. „Dublőre” German Tyitov volt, aki azután 1961 augusztusában, a Vosztok–2 űrhajón repülhetett. A szakemberek állítólag Tyitovot jelölték elsőnek, de Hruscsov a fotogénebb és kellemesebb természetű Gagarin mellett döntött.

Gagarin repüléséről még ma sem ismert több technikai részlet, és számtalan téves információ és összeesküvés-elmélet született már az esemény kapcsán.  A későbbi kutatásokat megnehezítette a titoktartás, illetve az, hogy a Szovjetunió politikai propagandára használta fel a Vosztok–1 misszióját. Évtizedekig tartotta magát például a legenda, hogy Gagarin odafent az űrben azt mondta: „Én nem látok innen semmilyen Istent.” Az űrhajós egykori barátja, Valentin Petrov egy 2006-os interjújában azt mondta, hogy voltaképpen a mondatot maga Hruscsov találta ki.

Gagarin halálát azután sok legenda övezte, a napokban feltárt és nyilvánosságra hozott levéltári iratok szerint a világ első űrhajósának légi szerencsétlenségét 1968 márciusában saját óvatlan manővere okozta. Gagarin valószínűleg egy útjába került tudományos léggömböt akart kikerülni, és túlságosan éles irányváltoztatást hajtott végre, amely után vadászrepülőgépe úgynevezett dugóhúzóba került, irányíthatatlanná vált és lezuhant. Ezt jelentette be 43 évvel a baleset után az orosz elnöki irattár vezetője, miután végre feloldották az ezzel kapcsolatos dokumentumok titkosságát.

 
Gagarin rövid pályafutása alatt világhírűvé és nemzeti hőssé vált

Alig pár hét múlva, május 5-én negyedórás, parabolapályán történő repülést, űrugrást hajtott végre az amerikai Alan Shepard a Mercury MR-3 fedélzetén. Sokan őt tartják az első amerikai asztronautának, mások viszont John Glennt, aki 1962. február 20-án a Mercury MA-6 űrhajóval háromszor megkerülte a Földet. Az első női űrhajós címmel Valentyina Tyereskova büszkélkedhet, aki 1963. június 16-án szállt fel a Vosztok-6 fedélzetén, és három napig tartózkodott az űrben. Mérföldkőnek számított Alekszej Leonov űrhajós repülés, aki 1965. március 19-én elsőként lépett ki a nyílt világűrbe, majd ugyanígy szenzációnak számított 1969 július 20-a, amikor Neil Amstrong és Edwin Aldrin elsőként szálltak le a Holdra az Apollo-11 holdkompján.


Megtérnek a űrhajósok?

Az asztronauták közül manapság egyre többen vallanak arról, hogy különböző repülő, furcsa tárgyakat láttak, illetve akadnak olyanok, akik már földön kívüli lényekről is beszámolnak. De vannak akiket ez az esemény jelentősen megváltoztatott. Charles Duke például. Ő az Apollo-16 űrhajóval az ötödik, holdra szálló amerikai volt, és 71 órát töltött a Hold felszínén, ebből három holdséta során 20 óra 14 percet a holdkompon kívül. 1975-ben miután leszerelt a NASA-tól, feleségével együtt megtért, és elmondása szerint ezzel saját házasságát is megmentette.

1968. december 24-én, az Apollo 8 repülése azért maradt emlékezetes, mert Bill Anders űrhajós főműsoridőben pár mondatot idézett a bibliai teremtéstörténetből: „Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet… és Isten látta, hogy ez jó… Boldog karácsonyt, Isten áldjon mindenkit – benneteket, ott a jó öreg Földön!” Ez miatt a NASA számos kritikát kapott, szemükre hányták, hogy mint kormányzati szervnek semleges világnézetet kell tükrözniük, ezért megtiltották az asztronautáknak, hogy magukkal vigyék az űrbe Bibliájukat vagy vallásos tartalmú üzeneteket küldjenek a nézőknek. Ennek ellenére az Apollo 15 pilótáját, James B. Irwint ez nem gátolta meg abban, hogy 1971-ben a Hold felszínén ugrálva ne idézzen a 121. Zsoltárból: „Tekintetem a hegyekre emelem: Honnan jön segítségem? Segítségem tőle jön…” aztán gyorsan hozzátette: „mármint Houstontól, ahonnan csomó információt kapunk.” Az US-Air-Force leggyorsabb pilótája egyébként saját bevallása szerint épp ezután az utazása után lett mélyen hívő kereszténnyé. 1972-ben otthagyta a NASA-t és megalapította az evangélikus-diakóniai High-Flight-Alapítványt és világszerte 1991-ben bekövetkezett haláláig előadásokat tartott az embereknek Istenről. „Fontosabb az, hogy Jézus Krisztus a Földre jött, mint az, hogy az ember eljutott a Holdra!” – hangzott hitvallása.

Rövid űrhajózástörténet

A 70-es évektől megjelentek a több űrhajósnak hosszabb időn keresztül megfelelő élet- és munkafeltételeket biztosító űrállomások (Skylab, a Szaljut sorozat és a Mir). A 90-es évekre a két nagyhatalom, Amerika és a Szovjetunió között a rivalizálást felváltotta az együttműködés, így az évtized végén 1988-ban megkezdődött a Nemzetközi Űrállomás (ISS) építése, ami egy olyan, országok közötti közös űrkutatási projekt, amely számos tudományos kísérletnek ad helyet a világűrben. Az USA által 2004-ben meghirdetett távlati tervek között az ISS befejezése mellett, az űrrepülőgép-flotta leállítása, új űrhajó kifejlesztése, visszatérés a Holdra, és távolabbi célként a Mars-utazás szerepel.

Az első űrrepülés óta több száz asztronauta utazott már bolygónkon kívül, köztük 1980. május 26-án szállt fel Farkas Bertalan Valerij Kubaszovval a Szojuz-36 fedélzetén. Az űrhajó május 28-án kapcsolódott össze a Szaljut–6 űrállomással, ahol a személyzet Leonyid Popov és Valerij Rjumin szovjet űrhajósok fogadták a két űrhajóst. Farkas Bertalan 1980. június 3-án tért vissza a Földre a Szojuz–35 űrhajó fedélzetén, ami Dzsezkazgan városától 140 km-re landolt. A magyar származású, amerikai üzletember Charles Simonyi űrturistaként kétszer is járt Földünkön kívül. Először 200.7 április 7-től 21-ig, másodszor 2009. március 26-tól április 8-ig járt a Nemzetközi Űrállomáson. Ő a világon az ötödik és hetedik űrturista is.

Kitüntetést kap Farkas Bertalan

Oroszországban Gagarin űrrepülésének évfordulóján: az óvodákban és az iskolákban külön foglalkozásokat rendeznek, ünnepi koncertek lesznek, Dmitrij Medvegyev elnök kitüntetéseket ad át az orosz űrprogramban résztvevő külföldi űrhajósoknak, köztük Farkas Bertalannak. A Kedr (cirbolyafenyő) elnevezésű kis távközlési műhold – ez volt a hívóneve Gagarinnak is elkezdi sugározni a világűrből az első űrrepülés idején készült hangfelvételeket, a Föld fotóit és 15 nyelven üdvözleteket. Perm közelében kedden szobrot állítanak – abban a faluban, amelynek határában földet ért Jurij Gagarin – Zvjozdocskának (Csillagocskának), aki az űrhajós előtt utolsó berepülő kutyaként próbálta ki a Vosztok űrhajót. Ugyancsak az évforduló alkalmából múlt héten közzétették, hogy 43 kutyával kísérleteztek. A korszakos esemény évfordulóját világszerte megünneplik emlékművek állításával és kiállításokkal, egyebek között az ENSZ-ben, az Európai Unió és a NATO székhelyén. Az Egyesült Államokban a Sothebys árverező-ház aukciót rendez az űrkutatással összefüggő tárgyakból és dokumentumokból. A legnagyobb érdeklődés egy Vosztok kapszula iránt nyilvánul meg, amely alig két héttel Gagarin repülése előtt járta meg a világűrt.


Parcsami Gábor


Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.