Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Tudomány
2011-08-08 15:00:00

Antiproton gyűrűt fedeztek fel a Föld körül

Megvan a jövő űrhajóinak üzemanyagforrása?

Akár a jövő űrhajóinak üzemanyagát is biztosíthatja az az antiproton gyűrű, amelyet nemrégiben fedeztek fel a Föld körül.

Antiproton gyűrűt észleltek a Föld körül, amit bolygónk mágneses erővonalai fognak össze. Az antianyag elméletileg a jövő rakétáinak az üzemanyaga is lehet.


Pamela fedezte fel

A légkör részecskéi, ütközve a kozmikus sugárzással részecske–záport hoznak létre, köztük a napjainkban oly sokat emlegetett antianyagot is. Az új részecskék a Van Allen sugárzási övezetek tórusz alakú zónájában ragadnak.

A Van Allen sugárzási övezet (röviden: Van Allen-öv) a Föld feletti, elektromosan töltött részecskéket tartalmazó dupla réteg, mely tóruszokra hasonlít. Az övet (illetve öveket) az első amerikai műholdak, az 1958. január 31-én felbocsátott Explorer-1, és ugyanazon év március 26-án útnak indított Explorer-3 mérési adatai alapján fedezték fel. A műszereket a holland származású James Van Allen (1917-2006), az Iowa Egyetem fizika tanszékének vezetője tervezte a küldetés számára. Ezek között kapott helyet az a Geiger-Müller számláló, amely felfedezte az egész Földet körülvevő, intenzív sugárzást mutató zónákat. Az elnevezést az indokolta, hogy Van Allen ragaszkodott hozzá, hogy egy Geiger-számláló is legyen a műszerek között. A két vastag gyűrű, amik körülveszik a Földet, elektromosan töltött részecskéket tartalmaznak, amiket a napszél hatása hoz létre. A belső öv a Föld felett 2000 km-től 5000 km-ig terjed és 10-50 MeV (=megaelektronvolt) energiájú protonokból áll, melyet a kozmikus sugárzás hoz létre. A külső öv nagyjából 6000-10 000 km vastag, legsűrűbb része 15 000-20 000 km magasságban van. A külső öv főleg elektronokból áll. A külső övet 1959-ben a Pioneer–1 űrszonda fedezte fel. A két zóna nem válik el élesen egymástól. Forrás: Wikipédia.

A műholdak ezidáig pozitronokat észleltek (ez az elektronok párja), de ezúttal antiprotonokról érkezett jelentés. Ezek tömegükben kétezerszeresei a pozitronoknak. A Földet megfigyelő orosz műhold kozmikus sugárzást mérő műszerével bukkant az antiprotonokra, amely óriási felfedezésnek számít. A Pamela névre keresztelt műhold jelzéseit egy olasz egyetem, a Tor Vergata csapata elemzi. Állításuk szerint részecskék milliárdjairól lehet szó, mert a belső sugárzású öv teljes felületén találhatók antiprotonok.


A gyűrű. Kép innen

A külső övben általában a könnyebb részecskék helyezkednek el, mint a pozitronok, mivel a szélesebb spirálokat gyengébb mágneses erővonalak alkotják, ezeknek pedig nem elegendő az erejük a nehezebb részecskék foglyul ejtéséhez. A belső Van Allen-öv a nagyobb gravitációnak köszönhetően elvileg elég erős mágneses mezőkkel rendelkezik az antiprotonok foglyul ejtéséhez. Ezt az elméletet próbálták igazolni olasz kutatók, méghozzá sikerrel.

A CERN egyik részecskefizikusa, Rolf Landua szerint a Föld mágneses mezeje a labóratóriumban használt mágneses csapdaként funkcionál, és ez igen érdekes tény. Mint ismeretes, a Genfhez közeli CERN laboratóriumban a kutatók gőzerővel azon dolgoznak, hogy minél hosszabb időre csapdába ejtsék az antianyagot. A cél: megtudni akár a világegyetem keletkezésének idejét is, az „isteni részecske” segítségével.

Egy másik olasz professzor, Alessandro Bruno szerint a most felfedezett antianyag a jövőben az űrrepülésben válik majd hasznára az emberiségnek, elképzelése szerint a jövőben tervezett rakétákat anyag-antianyag összeütközéséből felszabaduló energiával hajtanák. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a bőséges földközeli antiproton forrásból, a belső sugárzási övben tankolnának a jövő űrhajói.

 

mi, Newscientist.com

A nyitókép innen

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.