A kenyaiaknál a győzelem fejben dől el

Megtalálták a futás génjét?

A hosszútávfutásban leginkább érdekelt skandináv országok, valamint Belgium és Hollandia szakembereit régóta foglalkoztatja a kenyai futók titka. Hiába rendelkeznek az ő atlétáik is szinte ugyanolyan képességekkel, az afrikaiak legtöbbször mégis győzedelmeskednek felettük.

Tudományos vizsgálatok

A kenyai futók közül is különösen kiemelkednek a kalenji népcsoportból származók. Sokáig azzal magyarázták a sikerüket, hogy évszázadokon át menekülniük kellett a földjükön őshonos oroszlánok elől, és a gyakori támadások miatt csupán a leggyorsabbak tudtak életben maradni. Így történhetett meg, hogy a kalenjikben apáról fiúra öröklődött és mára teljesen tökéletessé fejlődött ki a „gyors futás génje”.

Ez az állítás azonban sántít, mivel ha igaz lenne, úgy számos más dél- és közép-afrikai ország is büszkélkedhetne hasonló gyorsaságú futókkal. Egy másik állítás azzal indokolja a kenyaiak gyorsaságát, hogy az országban a mai napig nincs rendes tömegközlekedés, és a gyerekek gyalog vagy éppen futva járnak iskolába, ami naponta több tíz kilométert jelent számukra. Ha ez lenne a siker titka, akkor megint csak számtalan afrikai és ázsiai ország atlétái lennének szintén „legyőzhetetlenek”.

A legendákat mellőzve az utóbbi években a világ legjelesebb szakemberei közül több százan számtalan tudományos kutatást és elemzést végeztek el a kenyai futókon. A Földgömb magazin legfrissebb száma ezekből a tudományos munkákból ad közre egy csokorra valót. Elsőként azt a vizsgálatot ismerhetjük meg, ami a futás során meghatározó, jól ismert és gyakran mért élettani paramétereket hasonlította össze. Megvizsgálták többek között a futók maximális oxigénfelvevő képességét, a szívtérfogatát, a szív lökettérfogatát, a szívizomzat erejét és a vér összetételét. Az eredmények azonban semmilyen jelentős eltérést nem mutattak.

A vérükben van a futás. Fotó innen

A következő vizsgálatokat szigorúan ellenőrzött, laboratóriumi körülmények között végezték el. Mérték a sportolók terhelhetőségét és teljesítményüket, de lényegi különbséget itt sem tapasztaltak. Nem maradt más út a szakemberek előtt, mint a teljes fizikai és szervi összehasonlítás. Megnézték az európai és kenyai sportolók testfelépítését, testtömeg-indexét, csontozatát, izomzatát és az izomrostjaik összetételét. Minden várakozás ellenére ezekben az adatokban sem voltak lényegi különbségek, de egy-két kisebb eltérésre azért rávilágítottak a kutatások.

Test és lélek

A kenyaiak bokacsontja kicsivel kisebb, mint az európai futóké. Emellett az alsó lábszár és a comb hosszának aránya minimálisan eltért: a kenyaiak alsó lábszára hosszabb és combjuk kissé rövidebb volt, mint például a skandináv hosszútávfutóké. Arról, hogy ezekben az apró eltérésekben van-e a „kutya elásva”, azóta is heves viták vannak a szakemberek között.

A kenyaiak sikerére a legmeglepőbb magyarázatot Toby Tanser, a téma legismertebb szakírója adta, aki hónapokig figyelte a kenyaiak edzéseit. Ő irányította rá a közvélemény figyelmét a mindeddig mellőzött pszichológiai és szociológiai okokra. Ugyanis véleménye szerint a kalenjik csúcsteljesítményében nagy szerepet játszik a zavartalan környezet, vagyis a televízió, a mobiltelefonok és a videojátékok gyermekkori hiánya.

Továbbá hozzájárul a „jól tréningezhetőség”, azaz az edzés és a kemény munka iránti szeretet és odaadás, valamint a kenyaiakra jellemző optimizmus. „Úgy tűnik, hogy – a leheletnyit gazdaságosabb futótechnika mellett – a siker náluk fejben dől el. Olyannyira, hogy a kenyai futófilozófia lényege ma is az: úgy fuss, minden versenyeden, mintha te lennél az Ígéret Földjének hírvivője!” – állítja Tanser.

Parcsami Gábor

A nyitókép innen

• Cimkék:
kalenji gének gyorsfutók afrika

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére