Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Szavazófülke
Ön helyesnek tartja-e, hogy Isten neve szerepeljen az új alkotmány preambulumában?

  • Nem, mert ez ellenkezik az egyház és az állam szétválasztásának elvével.
  • Nem, mert Isten nevével nem dobálóznék.
  • Igen.
  • Szerintem eleve nincs szükség új alkotmányra.
  • Tudomány
    2011-08-23 08:30:00

    Forró, sötét, veszélyes hely

    Mégis lehet élet a Marson

    A világ legősibb kövületeinek vizsgálata szerint a sejtek és a baktériumok képesek voltak oxigénmentes környezetben fejlődni, vagyis lehet, hogy van élet a hasonló életkörülményeket kínáló bolygókon.

    A Nature Geoscience című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Nyugat-Ausztráliában most felfedezett 3,4 milliárd éves kövületek idejében kén alapú életformák uralták a Földet, vagyis az élőlények oxigén helyett, kénből állítottak elő energiát az anyagcsere-folyamataik során. A szakemberek szerint ez azt jelenti, hogy hasonló életformák létezhetnek olyan bolygókon, ahol csak alacsony mennyiségben, vagy egyáltalán nincsen oxigén.

    „Létezhetnek-e ilyen életformák a Marson? Ez könnyen elképzelhető. A mostani bizonyítékok mindenképpen bátorítóak, hiszen az oxigénhiány sem jelenthet problémát a Marson" – mondta az Oxfordi Egyetemen dolgozó Martin Brasier, a leleteket felfedező kutatócsoport egyik tagja. A jól megőrzött és a szakemberek szerint egyértelműen sejtszerű szerkezetet mutató mikrokövületeket a Nyugat-Ausztrália távoli részén fekvő Strelley-medencében fedezték fel. A kutatócsoport szerint a parányi fosszíliákat a világ legősibb ismert partvonalán, a valaha felfedezett üledékes sziklák egyik legrégebbikének belsejében lévő kvarc homokszemcsék őrizték meg több milliárd éven át.

     

    Mint egy forró fürdő

    „Rendkívül pontos képet kaphatunk a kövületek koráról, mivel az őket tartalmazó sziklák két egymást követő vulkanikus tevékenység között formálódtak, ami néhány tízmillió évre leszűkíti a lehetséges korukat" – mondta a szakember. A kövületeknek, valamint az őket tartalmazó szikláknak és környezetüknek elemzésével a szakemberek felvázolták, hogy pontosan milyen állapotok uralkodtak a Földön a most felfedezett mikroszkopikus baktériumok idejében.

    Bolygónk akkoriban forró, sötét, veszélyes hely volt, ahol állandó fenyegetést jelentettek a vulkánkitörések, valamint a meteor-becsapódások. Az égbolt felhős és szürke lehetett, ezzel megtartva a hőt, annak ellenére, hogy a Nap sokkal gyengébb volt, mint manapság. Az óceánok nagyjából 40-50 Celsius fokosak – egy forró fürdőhöz hasonlóak – lehettek. A legjelentősebb tényező azonban a rendkívül csekély oxigénmennyiség volt, mivel nem léteztek sem növények, sem algák, amelyek fotoszintetizáltak és oxigént termeltek volna – magyarázta a szakember egy telefonos interjúban.

    „Ez meglehetősen pokoli képet fest az akkori állapotokról, amely a mi fajtánknak egyáltalán nem kedvező, ám a baktériumoknak tökéletes életkörülményeket jelentett" – mondta Brasier. A szakemberek jelenleg a vizsgálatuk során alkalmazott módszerek és felszerelések segítségével elemeznek újra olyan kövületeket, amelyek más kutatók szerint szintén a Földön létezett korai élet bizonyítékait őrzik.

    mti

    A kép innen.
     

    Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


    A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.