A húsvét is máskor lesz

Kozmikus fordulat: egy nappal eltolódott a napéjegyenlőség

Idén még március 21-én (0 óra 21 perckor) következett be a tavaszi napéjegyenlőség, azonban nem lesz ez mindig így. 2012-től ugyanis harmincöt éven át március 20-ra esik majd a nevezetes csillagászati esemény; egy emberöltőn át tanulhatjuk az új dátumot.

Az évszakokat a helyükön kell tartanunk

Közismert, hogy március 21-e a tavaszi napéjegyenlőség napja, a csillagászati tavasz kezdete. Az már kevésbé köztudott, hogy az esemény ideje percnyi (ha tetszik, másodpercnyi) pontossággal meghatározható. A gond nem is ezzel van, hanem az ember által kreált naptárral, amiben ez a kozmikus esemény helyet kap. Amíg ugyanis az egymást követő napéjegyenlőségek időről időre tévedhetetlen és kiszámítható pontossággal következnek be, és így időpontjuk állandó, addig a naptárunk „mozog”. A probléma a naptárkészítés nehézségeiből adódik. A Nap sugarai fél évig az északi, fél évig pedig a déli félgömb trópusi köreit érik merőlegesen.

 

Napéjegyenlőség idején pedig éppen az egyenlítőre esnek merőlegesen. (Ilyen helyzet kétszer fordul elő egy évben, mégpedig március 21, illetve szeptember 23 táján, a tavaszi és őszi napéjegyenlőség idején. Márciusban délről északra, szeptemberben pedig északról délre „tetőzik” a Nap, azaz halad át az Egyenlítőn. Jó ideje pontosan kiszámítható, hogy mennyi idő telik el két azonos típusú (tavaszi) napéjegyenlőség között. Ez az érték 365 nap 5 óra 48 perc és 45 másodperc. (A csillagászok ezt az időtartamot tropikus évnek nevezik.)

Amikor a jelenleg használatos naptárunk készült, az egyik fő szempont volt, hogy a naptári év hossza minél inkább egybeessen a tropikus év hosszával, mert csak így lehetséges, hogy az évszakok állandó helyen maradjanak a naptárban. Hogy némileg mégis „elmozdulnak”, annak oka a naptárkészítés nehézsége, egészen pontosan az, hogy egy naptári év csak egész számú napból állhat.

Ezért kell beiktatni szökőnapokat, illetve szökőéveket. A Julius Caesar által bevezetett Julián-naptárban úgy számoltak, hogy három 365 napos évet mindig egy 366-os év követ. Ez így rendben is van, csakhogy a tropikus év 11 perc és 15 másodperces eltérést mutat a Julián-naptár szerinti átlagos évhez képest, ami – sok kicsi sokra megy alapon – évszázadok alatt már komoly eltérést eredményezett. Éppen ezek miatt a tavaszi napéjegyenlőség dátuma a 4. században még jobbára március 20-ra esett, a 16. században pedig már március 10-én ünnepelhették a csillagászati tavasz kezdetét. Ez a tíz napos elcsúszás azért is nagyon zavaró volt, mert amikor 325-ben a Nicea-i Zsinat szentesítette a húsvét meghatározásának a szabályát, úgy rendelkezett, hogy az a március 20-át követő holdtölte utáni első vasárnap legyen.

Aztán majd visszatér

A zavar elkerülése miatt célszerűnek mutatkozott, hogy a tavaszi napéjegyenlőség ismét március 20-ra kerüljön, annál is inkább, mert a húsvét meghatározáskor a zsinat nem március 20-át, hanem magát a tavaszi napéjegyenlőséget tekintette kiindulópontnak. Ekkor rendelte el XIII. Gergely pápa (egyszeri intézkedéssel), hogy tíz napot kihagynak a naptárból, és a kerek századfordulók közül a jövőben csak azok maradhatnak szökőévek, amelyek 400-zal is oszthatók. Így született meg a ma is használatos Gergely-naptár, amely szerint a naptári év átlagos hossza 365,2425 nap, azaz 365 nap 5 óra 49 perc és 12 másodperc.

Ez ugyan egy kicsivel még mindig hosszabb a tropikus évnél, ám az eltérés csak 3000 év alatt tesz ki egy napot, így van még idő korrigálni. Mint oly sok éven át, még idén is március 21-re esett a csillagászati tavasz. Utoljára, ugyanis minthogy a 2012-es esztendő szökőév, akkor 20-án reggel lesz az ideje. És miután négyévenként 45 perces csúszás (késés) következik be, ennek köszönhetően egészen 2047-ig minden évben március 20-ra esik a tavaszi napéjegyenlőség. Egy évvel később, 2048-ban viszont már március 19-én emlékeznek meg e jeles napról az akkor élők. Mivel a 2100-as esztendőben kimarad az egyébként négyévenként esedékes szökőnap, ezzel egy napot előrefelé mozdul el a folyamat, s 2102-ben már ismét 21-én következik be a természet újjászületésének e fontos szimbóluma.

Valló László

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére