- Címlap
- Társadalom
- Világhír
- Életmód
- Kultúra
- Tudomány
- Sport
- Egyház
- Beszállhatok?
- Blogok
- Fórum
- Dossziék
- Film
- Videók
- Játék
- RSS
Mai morzsa
|
Tudomány
2011-04-27 21:36:00 A várható jelenségek százas listájaKlímaváltozás: kiszárad a Balaton, virágba borul az AntarktiszAz ENSZ klímaszakértőinek jelentései alapján összeállított legveszélyeztetettebb helyek százas listáján a Balaton is szerepel. Félő, hogy a klímaváltozás miatt a századfordulóra csak fotó marad belőle.Az ENSZ klímaszakértőinek jelentése által összeállított anyag címe: Száz hely, melyre emlékeznünk kell, mielőtt eltűnik”. A dokumentum a www.100places.com oly weboldalon található, amelynek létrehozói nemcsak virtuálisan, hanem a világ nagyvárosaiban rendezett kiállításokon és kiadványokban is fel kívánják hívni a figyelmet az éghajlatváltozás veszélyeire. A listán egyedüli magyar helyszínként a Balaton szerepel, s a magyar tenger képén kívül egy rövid leírást is olvashat az érdeklődő. Az éghajlatváltozás jeleiként az elmúlt évtized első felét említik, kiemelten a 2003 nyarán mért balatoni hőmérsékletet, ami négy fokkal volt magasabb az addigi átlagnál. Olvashatunk a 2000 és 2003 közti vízszintcsökkenésről, valamint a parttól száz méterre akkor kialakult homokpadokról is. Tudósokra utalva figyelmeztetnek, hogy a nyári csapadék mennyisége 30-70 százalékkal csökken majd Közép-Európában, és a hőmérséklet lényegesen emelkedni fog. Így a század végére a szárazság ötven százalékkal nő a Balatonnál, ami a tó nagy részének kiszáradásához vezet – mindez veszélyezteti majd a történelmi borvidékeket is.
Veszélyeztetett helyek Hasonló veszély fenyegetheti a történelmi várost, Velencét, továbbá az amerikai Mississippi folyó deltáját is. Az amerikai kongresszus külön bizottságot állított fel annak érdekében, hogy próbálja meg fenntartani a vízmegosztási arányokat a Mississippi alsó része és az Atchafalaya folyó között. Virágba borul az Antarktisz A Nature című tudományos folyóiratban most megjelent tanulmány szerint a sédbúza előnyére fordítja a talaj felmelegedésekor felszabaduló nitrogént. Ez a hatékony folyamat, mely lehetővé teszi a növény kifejlődését a rövid antarktiszi nyár alatt, segíthet új típusú trágyák kifejlesztésében. A nagyvárosok felelőssége
Az ENSZ Habitat értékelése alapján a nagyvárosok felelősek a károsanyag-kibocsátás 70 százalékáért, ugyanakkor a bolygó felszínének csak két százalékát foglalják el. Joan Clos, az ENSZ Habitat ügyvezető igazgatója szerint a globális urbanizációs tendencia egyre aggasztóbb: a világ lakosságának 50 százaléka immár városban lakik. Ez a folyamat pedig egyelőre megállíthatatlannak tűnik, az előrejelzések szerint 2030-ra ez az arány elérheti az 59 százalékot. A tudósok szerint a növekvő károsanyag-kibocsátás azonban azon túl, hogy közvetlen hatással lesz az éghajlatra, közvetett módon befolyásolhatja majd az alapellátásért felelős szolgáltatások gördülékenységét is, amely a városlakók számára végzetes lehet. Akadozhat ugyanis a vízellátás, gondok lehetnek az infrastruktúrával, a közlekedéssel, az energiaellátással és az ipari termeléssel is. .
|
Hírsor
A hét java
|
|