Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Tudomány
2011-04-27 21:36:00

A várható jelenségek százas listája

Klímaváltozás: kiszárad a Balaton, virágba borul az Antarktisz

Az ENSZ klímaszakértőinek jelentései alapján összeállított legveszélyeztetettebb helyek százas listáján a Balaton is szerepel. Félő, hogy a klímaváltozás miatt a századfordulóra csak fotó marad belőle.

Az ENSZ klímaszakértőinek jelentése által összeállított anyag címe: Száz hely, melyre emlékeznünk kell, mielőtt eltűnik”. A dokumentum a www.100places.com oly weboldalon található, amelynek létrehozói nemcsak virtuálisan, hanem a világ nagyvárosaiban rendezett kiállításokon és kiadványokban is fel kívánják hívni a figyelmet az éghajlatváltozás veszélyeire.

A listán egyedüli magyar helyszínként  a Balaton szerepel, s a magyar tenger képén kívül egy rövid leírást is olvashat az érdeklődő. Az éghajlatváltozás jeleiként az elmúlt évtized első felét említik, kiemelten a 2003 nyarán mért balatoni hőmérsékletet, ami négy fokkal volt magasabb az addigi átlagnál.

Olvashatunk a 2000 és 2003 közti vízszintcsökkenésről, valamint a parttól száz méterre akkor kialakult homokpadokról is. Tudósokra utalva figyelmeztetnek, hogy a nyári csapadék mennyisége 30-70 százalékkal csökken majd Közép-Európában, és a hőmérséklet lényegesen emelkedni fog. Így a század végére a szárazság ötven százalékkal nő a Balatonnál, ami a tó nagy részének kiszáradásához vezet – mindez veszélyezteti majd a történelmi borvidékeket is.



 

Veszélyeztetett helyek

A namíbiai Naukluft Nemzeti Park is veszélyben forog, elképesztően gazdag élővilág és gyönyörű táj található ezen a közel 50 ezer négyzetkilométeren. Ez a negyedik legnagyobb nemzeti park a világon, az egyik legöregebb sivataggal. A legtragikusabb sors az alig 12 ezer lakosú Tuvalura várhat. A Hawaii és Ausztrália között fekvő parányi szigetcsoport eltűnhet a Föld felszínéről. Az ENSZ második legkisebb népességű tagállamának legmagasabb pontja is alig öt méter, így egy esetleges vízszintemelkedés végzetes lehet.

Hasonló veszély fenyegetheti a történelmi várost, Velencét, továbbá az amerikai Mississippi folyó deltáját is. Az amerikai kongresszus külön bizottságot állított fel annak érdekében, hogy próbálja meg fenntartani a vízmegosztási arányokat a Mississippi alsó része és az Atchafalaya folyó között.

Virágba borul az Antarktisz

A listán szintén szereplő Déli-sarkvidéken fa nem terem, csupán lágyszárú növények. A virágzó növények közül is csak kettő tud életben maradni a sarkvidéki körülmények között: az antarktiszi sédbúza (Deschampsia antarctica) és a felemásvirágú szegfű (Colobanthus quitensis). Ausztrál és brit kutatók kimutatása alapján a klímaváltozás következtében az antarktiszi sédbúza egyre inkább terjeszkedik az elmúlt ötven évben.

A Nature című tudományos folyóiratban most megjelent tanulmány szerint a sédbúza előnyére fordítja a talaj felmelegedésekor felszabaduló nitrogént. Ez a hatékony folyamat, mely lehetővé teszi a növény kifejlődését a rövid antarktiszi nyár alatt, segíthet új típusú trágyák kifejlesztésében.

A nagyvárosok felelőssége



Az ENSZ arra figyelmeztet, hogy a nagyvárosok a jövőben az éghajlatváltozás ellen vívott küzdelem színterévé változhatnak, amennyiben az itt élők nem változtatnak szokásaikon. A szakemberek szerint ugyanis, ha nem csökken jelentősen a károsanyag-kibocsátás, veszélybe kerülhet a nagyvárosok vízellátása, az ipari termelés és az ökoszisztéma is.

Az ENSZ Habitat értékelése alapján a nagyvárosok felelősek a károsanyag-kibocsátás 70 százalékáért, ugyanakkor a bolygó felszínének csak két százalékát foglalják el. Joan Clos, az ENSZ Habitat ügyvezető igazgatója szerint a globális urbanizációs tendencia egyre aggasztóbb: a világ lakosságának 50 százaléka immár városban lakik.

Ez a folyamat pedig egyelőre megállíthatatlannak tűnik, az előrejelzések szerint 2030-ra ez az arány elérheti az 59 százalékot. A tudósok szerint a növekvő károsanyag-kibocsátás azonban azon túl, hogy közvetlen hatással lesz az éghajlatra, közvetett módon befolyásolhatja majd az alapellátásért felelős szolgáltatások gördülékenységét is, amely a városlakók számára végzetes lehet. Akadozhat ugyanis a vízellátás, gondok lehetnek az infrastruktúrával, a közlekedéssel, az energiaellátással és az ipari termeléssel is.

.
pogó 

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.