A jégtakarók olvadása valós problémát jelent

Klímaváltozás: jogos az aggodalom?

Az emberiség, –képletesen szólva – , támadást intézett az atmoszféra ellen, és az olvadó jégtakarók fehér zászlót lengetnek. A Föld megkongatta a vészharangot, hiszen évről évre egyre több gleccser indul olvadásnak, az Antarktiszi jégtakaró felszakadásáról nem is beszélve – írja a Guardian publicistája. Damian Carrington cikke reális képet fest a globális felmelegedésről.

Az érem két oldala

A sorra megdőlő hőségrekordok, a klímaváltozást jelző szuperszámítógépek adatai arra utalnak, hogy már nem ülhetünk ölbe tett kézzel. Ki kell mondani: a Föld jégtakarója végérvényesen eltűnhet, ha nem változtat az emberiség a pusztító szokásokon. A műholdak jelzései szerint a sarkvidéki jégsapka soha nem látott méretűre zsugorodott.

Az alsóbb szinteken fekvő gleccsereket az eltűnés veszélye fenyegeti, a Kilimandzsáró egy évtizeden belül lecsupaszodhat. A Pireneusok jégtakarói a század közepére olvadhatnak fel végérvényesen, de 2050-re az Alpok gleccsereinek háromnegyede is elillanhat. A magasabb fekvésű vidékeket még nem fenyegeti annyira az olvadás veszélye, de a globális felmelegedés már ott is érezteti hatását. A Himaláján kis kék tavak jelzik, hogy az olvadás elkezdődött és ez ahhoz vezethet, hogy a jégből keletkezett víz könnnyen eláraszthatja a völgyben levő falvakat.

A globális felmelegedés azonban kétélű kard. Amennyiben eltünnének a Himalájáról az olvadékvizek, úgy a világ lakosságának nagyjából egynegyede szenvedne hiányt vízből. A Yellow, a Yangtze, a Mekong, Brahmaputra, Ganges és Indus folyók biztosítanak vízellátást az ázsiai embereknek, akik a mezőgazdaságban, iparban és a háztartásokban használják fel azt.
 

Eljött a cselekvés ideje. Fotó innen

Az olvadó jég Grönland és Antarktisz térségében megemeli a tengerszintet, így szinte biztosra vehető, hogy néhány évtizeden belül területek tünhetnek el. Az árvízek még New Yorkot és Shanghai-t is elönthetik, bár az is tény, hogy ez nem egyhamar fog bekövetkezni.

Persze akadnak szkeptikusok is, akik szerint a klímafanatikusok eltúlozzák a dolgot. Elég csak a Times Atlas térképészeire és szerkesztőire gondoni, akik állították: Grönland jégtakarója 15 százalékkal csökkent 1999-óta. Azóta a klíma- és éghajlatkutatók bebizonyították, hogy ez az állítás nem valós. A másik elhíresült baki a 2009-es koppenhágai klímacsúcson következett be, ahol a bemutatott 3000 oldalas ENSZ- jelentés nem kevesebbet állított, mint azt, hogy 2035-re jégmentes lesz a Himalája. A jelenlévő és világban élő tudósok azonban a jelentés készítőinek orrára koppintottak, mondván: 2350 inkább tűnik elfogadható időpontnak. A jelentés persze világszintű pánikhoz vezetett, amit azóta is próbálnak helyrehozni a tudósok.

A klímaváltozás és globális felmelegedés valós jelenségek, foglalkozni kell velük. Óvakodni kell a túlzásoktól, az emberiségnek pedig visszább kell fognia magát annak érdekében, hogy évszázadok múltán is élhető hely legyen a Föld.

– mi (forrás: guardian.co.uk)

A nyitókép innen

• Cimkék:
klímaváltozás globális felmelegedés jégolvadás gleccserek

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére