Copy-paste Szentírás

Kimaradt a feltámadás az amerikai elnök Bibliájából

Mint ahogy arról már a Mindennapi is beszámolt, A. C. Grayling brit filozófus tollából megjelent a Jó Könyve, melyet szerzője a „jó élet” vallástalanított kalauzának, az „ateisták bibliájának” szánt.  Cikkünkhöz írt hozzászólásában Sandorzsolt nevű kedves olvasónk is felhívta a figyelmünket: nem először fordult elő a történelemben, hogy valaki a maga filozófiai-etikai szempontjából átírja a Bibliát. Így cselekedett például Thomas Jefferson, a Felvilágosodás korának egyik legnagyobb lángelméje is, aki nem mellesleg az Egyesült Államok harmadik elnöke volt (nyitóképünkön középen, a Függetlenségi Nyilatkozatot fogalmazva).

„Gyémántok a trágyadombon”

Jeffersont már az 1700-as évek végétől foglalkoztatta a Biblia tökéletesítése, de merész ötletét politikai ambíciói miatt titokban tartotta. A mű elkészítésére a végső lökést egy barátjának tett ígérete adta, és állítása szerint mintegy két-három este alatt elkészült munkájával. A Biblia szövegéből kivágta a csodás elemeket, a Jézus életéről szóló tanításokat, és a megmaradt részeket az erkölcsi mondanivalóra szorítkozó könyvecskévé szerkeszttette össze.

Ahogy később saját munkáját jellemezte: „Saját használatra szánva végeztem el a műveletet, méghozzá úgy, hogy egyik igeverset a másik után kivágtam a könyvből, majd kiválogattam azokat, melyek minden kétséget kizárólag az Övéi [Krisztusé]. Könnyedén meg tudtam különböztetni ezeket a részeket, mert olyanok, mint gyémántok a trágyadombon.” Már ez rövid leírás is jól érzékelteti Jefferson hozzáállását korának – trágyadombhoz hasonlított – vallási gyakorlatához. A tudós-államférfi ugyanis deista volt, aki szemben állt az intézményes egyházak tanaival, és velük szemben egy természetes észen és természetes erkölcsiségen alapuló vallás szükségességét hirdette. Úgy gondolta, hogy a keresztény egyházak pont a természetes erkölcsi tartalmától fosztották meg az evangéliumokat. „Az alapító tanításait annyira eltorzították, hogy a világ egyik felét bolonddá tették, a másik felét színlelővé.”

Thomas Jefferson portréja

A torzítás miatt annyira felháborodott, hogy nem is titkolta egyházellenességét: „Valójában a papokat akarom móresre tanítani – írta egy barátjának a könyvecske elkészülte után –, azokat, akik annyit bántották Mesterük tiszta és szent tanait.” Persze a szabadság és a jog uralmának rendíthetetlen hívétől – ugye személyében tisztelhetjük a Függetlenségi Nyilatkozat szerzőjét – mi sem állt távolabb a boszorkányüldözésnél vagy antiklerikális bujtogatásnál, ezért radikális véleményét gondosan megtartotta magának és baráti körének.

Jézus, a moralista

Thomas Jeffersont nem foglalkoztatta Jézus, a csodatévő, csak Jézus, a tanító – könyvecskéje ezért is viselte eredetileg a Názáreti Jézus Filozófiája (The Philosophy of Jesus of Nazareth) címet, amit csak később változtatott meg a Názáreti Jézus Élete és Erkölcseire (The Life and Morals of Jesus of Nazareth). Céljának megfelelően Jefferson kiollózta a csodás elemeket többségét is – érdekes, hogy például a Vízözön megúszta a szigorú válogatást. De kihullott a keresztény teológia alapsztorija, Jézus feltámadása is. A mű egyszerűen úgy végződik, hogy „[a tanítványok] lefektették Jézust, és egy nagy követ hengergettek sírja elé, majd elmentek.”

Jefferson Bibliája

E kihagyás hátterében az állt, hogy Jefferson elutasította a bűnről és megváltásról való elmélkedést, mert szerinte az embereknek efféle töprengések helyett az evilági jócselekedeteken kéne munkálkodniuk. A jócselekedetekhez pedig Jézus valódinak vélt tanításait hívta segítségül, melyek „a legfenségesebb és legjobb akaratot tükröző erkölcsi szabályok, melyeket az ember valaha megismerhetett.” De melyek is voltak a gyémántok, melyeket a nagy polihisztor igyekezett a felszínre hozni? „Légy igazságos, mert az igazság az erényből származik, az erény meg a szív adománya!” Vagy: „Bánj úgy az emberekkel, ahogy azok veled bánnak, és mindig töreked a békére, még ha a béke érdekében el is kell szenvedned az erőszakot!” és „Élj egyszerű és mértékletes életet!” Ezek, és az ehhez hasonló előírások alkotják a Názáreti Jézus élete és erkölcsei-nek gerincét.

Jefferson-koktél

Bár szándéka szerint Jefferson a Biblia „igazi” tartalmát akarta felszínre hozni, erkölcskódexe csak részben alapul Jézus szavain és példaértékű tettein – az elvek másik felét a Felvilágosodás szolgáltatja. Persze emiatt Jeffersonnak nincs miért szégyenkeznie, hiszen ezek az elvek az emberiség javát szolgálják. A ma embere nem is elsősorban a tartalma miatt ütközhet meg Jefferson vállalkozásán, hanem a Biblia mai szemmel furcsa átszabdalásán.

Az ítélkezéshez azonban figyelembe kell vennünk azt a tényt is, hogy abban a korban még nem övezte a műveket az eredetiség maihoz hasonló feltétlen tisztelete, a kor embere inkább a jó szöveget, mintsem az eredeti szöveget kereste. Thomas Jeffersonak a bibliai kánon kizárólag a jézusi erkölcsi tanítást jelentette, ami – valljuk be – nem áll olyan nagyon távol a modern hívők gondolkozásától sem. Elvégre a bibliai történetek fordulatait sokan ma már öntudatlanul is modern, allegorikus módon fogják fel, zárójelbe téve, mi is a „valós” például a Teremtés elbeszélésében.

Művét 1820-as elkészülte után végül nem hozta nyilvánossága, nem kívánt újabb harcba bonyolódni az egyházakkal, melyek már az 1800-as elnökválasztási kampányában is ádáz ellenfeleinek bizonyultak. A Názáreti Jézus élete és erkölcsei így a rokonok és barátok szűk körén kívül teljesen ismeretlen maradt egészen 1904-ig, mikor is az Egyesült Államok Kongresszusa el nem rendelte a mű 9000 példányban való kinyomtatását. A könyvecske ma már teljes terjedelmében elérhető a Jefferson által alapított Virginiai Egyetem honlapján.

Az Eleai Vendég

• Cimkék:
Thomas Jefferson Biblia könyv

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére