Londonban menő dolog hívő tudósnak lenni

Isten birtokba veszi az agyat

– Magyarországon és több posztkommunista régióban még messze nem szokványos egy lapon említeni az istentapasztalatot és az emberi agy vizsgálatát. Ön világszerte elismert kutatóorvosként ezt természetesnek tartja. Mekkora kihívást jelent az ön tudományos közegében keresztényként dolgozni, véleményt alkotni és publikálni?

- Amikor 1975-ben elkezdtem a tudományos karrieremet a bristoli egyetemen, bizony különcként tekintettek rám, ám azóta nagyot változott a világ. Ma a gyakorló keresztény pszichiáter szakorvosok londoni társaságának ötezer aktív tagja van, és igenis divatos hívő szemmel is megvizsgálni a biológiai jelenségeket. Sőt, az agyi aktivitást vizsgáló kutatások immár elképzelhetetlenek a vallási jelenségekkel kapcsolatos tézisek nélkül.

– Miért kezdett el agykutatással foglalkozni, és hogyan jutott el addig, hogy az idegrendszeri központ vallási aktivitását mérje és elemezze?

– Pszichiáterként mindig az elme különleges betegségei érdekeltek, sokat foglalkoztam a skizofréniával, illetve a különböző halluciánációkat, tévképzeteket átélőkkel. Ami kutatóként először megdöbbentett, az a tény, hogy mennyire csekély a különbség az általunk normálisnak nevezett, és a hallucinációkat átélő, betegnek diganosztizált emberek agyi működése között. A vizsgálatok során sokszor kerültem szembe olyan páciensekkel, akik különböző belső hangokat hallottak. Nem egy közülük úgy vélte: Isten szól hozzá. Az akkor létező összes vizsgálatot elvégeztük több ilyen személyen, és a furcsa érzékelésen kívül semmiféle kóros elváltozás, illetve betegség jelét nem találtuk. Hívő emberként óhatatlanul felötlött bennem: mi van, ha ez nem is kórkép, hanem valami másféle jelenséggel állunk szemben? Ennek kapcsán kezdtem aktív figyelmet fordítani az emberi agy vallási aktivitását vizsgáló kutatásokra.

– Az agy vizsgálatának leghatékonyabb formái köztudottan a képalkotó diagnosztikai berendezésekhez kötődnek.

– Az utóbbi egy-két évtizedben forradalmi gyorsasággal indultak fejlődésnek az agy képi elemzését lehetővé tevő technológiák, elég csak a mindenki által ismert CT-t, vagy az MRI-t említeni. Ez utóbbi lehetővé teszi, hogy az élő szervezetben megmérhessük: miként működik az agy idegsejtjei által képzett, hihetetlenül bonyolult kapcsolati hálózat. A vizsgálatok során beigazolódott, hogy minden emberi érzékelésért az agy saját területe a felelős, így külön központját különíthetjük el a látásnak, hallásnak, szaglásnak. Természetesen sor került a vallási élményeket gyakran átélők MRI-vizsgálatára is, és egyértelműen látszott, hogy aki hangokat érzékel, annak a hallóközpontja aktív, aki vizuális élményekben részesül, nála a látóközpont mutat működést. Így hipotetikusan is megkérdőjeleződött a felvetés, hogy elmebetegnek nevezzük azt, aki „nem létező” élményeket él át. A mérések eredményeképp kijelenthető, hogy ilyen esetekben kóros változást nem találtunk, az agy megfelelően és rendeltetésének megfelelően működött, így egyértelmű, hogy nem nyilvánítható betegnek egy természetfeletti élményt átélő személy.

–  Az említett területek mellett más aktivitást is képesek felderíteni az emberi agyban?

–  Több kísérlet és izgalmas eredmény igazolta, hogy érdemes a „brainscanninggel”, az agy monitorozásával foglalkozni. Nemrég zárult le egy vizsgálat, aminek eredményét már publikálták is; arra próbáltak választ keresni, mi jellemzi a sikeres vezetők agyát. Számos területet lokalizáltak, ahol bizonyos képességek fejlesztése különleges aktivitást mutatott. Bizonyos túlzott ingerek pedig akár szerkezetileg is átalakíthatják az idegrendszert. Kutatás igazolja például, hogy a rendszeres pornográf információk ingerei megváltoztatják, eltorzítják az agy szerkezetét, ez olyan kötődéseket alakít ki, amit borzasztóan nehéz a későbbiekben leépíteni.

– Ez negatív változás, ám az istentapasztalatokat átélők hosszú távon is pozitív élményekről számolnak be. A „brainscanning” során a vallásos viselkedés vizsgálatával  körvonalazhatóak-e az agy szerkezetében sajátos központok?

- Bizonyos vallási jellegű élmények során egyes kutatók felfedezni véltek egy aktív területet az agy jobb féltekén, az oldalra eső lebenyben. Ezt el is nevezték „godspot”-nak („istenfolt” – a szerk.), ám a későbbi kutatások során figyelmesek lettek arra, hogy az imádság állapotában, vagy meditáló szerzeteseknél más és más területek aktívak. Kijelenthetjük, hogy a vallási élmény az emberi agy egészére igényt tart, rengeteg területen aktivizálódik, azaz a vallást gyakorló ember agyában Isten mindenhol ott van.

– Az aktív agyi területek tehát folyamatos fejlődést produkálnak. Ön szerint ebből az következik, hogy a hitüket gyakorló emberek elméje sajátos változáson megy keresztül?

– Ez kijelenthető. Fontos hangsúlyozni, hogy ebben a folyamatban döntő szerepe van a hitét gyakorló személy döntésének. Amennyiben a vallási élmények iránt nyitottá válik, az agy több ezer milliárd idegsejtkapcsolatának mind nagyobb része egyre aktívabb lesz, ami megváltoztatja az agy szerkezetét, és ez rögtön vissza is hat a személy viselkedésére, gondolkodásmódjára, agyi életének szinte minden területére.

– Így a vallás rendszeres gyakorlása meghatározhatja a transzcendens élmények gyakoriságát?

– Igen, erre is vannak mérési eredmények. Egy személy minél többször él át vallási élményt, minél többször hoz döntést az „isteni” mellett, elméje annál nyitottabbá válik erre a különleges élményforrásra, amit az agyi aktivitás mérése minden esetben visszaigazol. Ez azt jelenti, hogy a transzcendens érzékelése egyfajta készséggé  válhat.

–  Ön szerint érzékelhető-e hasonló „isteni” aktivitás az állatok elméjében? Lehetséges, hogy ez a képeség az egyetlen, ami lényegileg megkülönbözteti az állatokat az emberi lényektől?

– Nem mindegy, milyen állatot, élőlényt vizsgálunk, hiszen tudvalévő, hogy a fejlettebb lények, például az emberszabású majmok idegrendszerének morfológiája nagyon hasonló az emberéhez – egy csimpánz és egy emberi lény génállománya közel 98 százalékban azonos. Természetesen igen divatos a korszerű képalkotó berendezésekkel vizsgálni az állatokat is, több kísérlet is foglalkozik a fejlettebb állatok agyának szkennelésével, miközben különböző tevékenységeket végeznek. Ezek a vizsgálatok különböző, izgalmas eredményeket mutatnak és az állati agy aktivitása is hasonló az emberéhez. Azonban az a fajta komplexitás és átfogó intenzitás, ami a vallási élmények során mérhető az agyban, csak az embert jellemzi. Persze ennek mikéntjét még nem értjük, és lehet, hogy sosem fogjuk megtudni. De az kimondható, hogy ez a többlet az emberi agyban igazi isteni ajándék.

Illyés Szabolcs

 

• Cimkék:
Glyn Harrison agykutató vallás agy idegrendszer

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére