Gyógyszertárat robbant az atompánik Magyarországon

Hogyan és mikor kell szedni a jódot?

 A japán természeti katasztrófa során megsérült fukusimai atomerőműből radioaktív anyagok kerültek a légkörbe és a tengervízbe, ám a sugárzás mértékéről máig igen különböző adatok kerültek napvilágra. Az erőmű megsérült blokkjai közelében a sugárzás akár a szokásos tízmilliószorosa is lehet, ami érthetően vált ki Európában is aggodalmat.

Azonban az atomenergiával és nukleáris balesetekkel foglakozó szakemberek egybehangzó véleménye szerint egyelőre nem kell tartanunk semmitől, legalábbis Magyarországon nem. Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója elmondta, hogy „Indokolatlanul retteg a magyar lakosság, idehaza ugyanis nincs sugárzásveszély”, majd hozzátette: „Nagyon messze vagyunk Japántól,  egyelőre semmi okunk az aggodalomra.”

Ezt erősítette meg Aszódi Attila is, a Nukleáris Technikai Intézet igazgatója: „Magyarországra vagy Európára nézve nem jelentenek veszélyt a japán kibocsátások! Nem került ki annyi sugárzó anyag, és az nem jutott fel olyan magasságba, hogy ezek az anyagok el tudjanak jutni releváns mennyiségben Európába”, összefoglalójában kitért a hazai jód-pánikra is. „Rendkívüli módon ki kell hangsúlyozni, hogy Japánon kívül jódtablettát szedni nemcsak nem indokolt, de kifejezetten veszélyes is.”

A radioaktív szennyeződés terjedése Amerika felé (modell)

 A „jód-pánik” gyökereit az 1986-os csernobili atomkatasztrófában kell keresnünk, mivel az akkori balesetről a lakosságot és a nyugati országokat csak későn és elég hiányosan tájékoztatták. Ha akkor az információk időben nyilvánosságra jutottak volna, és időben elindulhatott volna a katasztrófavédelem munkája, világszerte sok százezerrel kevesebb áldozata lett volna a balesetnek.

Talán épp a jódkapszulák segíthettek volna elkerülni a súlyos sugárfertőzéseket. A mai adatok alapján 6 000 körüli azoknak az akkori gyerekeknek és fiataloknak a száma, akik a ’80-as években szenvedtek sugárfertőzést és emiatt kaptak pajzsmirig rákot. Tehát a 15 éve történt baleset óta máig bizalmatlanok az emberek és nem hisznek a hivatalos tájékoztatásnak. Erre a helyzetre adott egyik válasz az, hogy mindenki megpróbálja bebiztosítani magát és saját maga beszerezni a szükséges jódmennyiséget mielőtt késő lesz.

 Hogyan jut a szervezetünkbe a radiojód?

A radioaktív jód más nukleáris szennyezőktől eltérően, a táplálékláncba kerülve juthat a szervezetünkbe. Nukleáris baleseteknél először a légkörbe kerülnek a veszélyes részecskék, majd az időjárástól függően elszállítódhatnak, majd földre hullanak. A sugárzó anyag így kerül bele a vízkörforgásba, a felszíni vizekbe és a felszín alatti áramlásokba is. Először a növények kötik meg a radioaktív jódot – saláták, kelbimbó, kelkáposzta, fejes káposzta, retek –, majd az állatok táplálékán át kerül a tejbe, és így jut el leghamarabb a fogyasztókhoz, mivel a tejnek a legrövidebb a tárolhatósági ideje.

Sugárveszélyes zónákban nem szabad salátát, frissen szedett zöldséget fogyasztani, mert ezekben nagyon fel tud halmozódni a káros anyag. Japánban hétfői mérések szerint az elvileg külön rendszerben keringő hűtővízzel együtt nagy mennyiségű szennyeződés jutott a tengerbe. A sugárzó 131-es izotópú jódból a megengedett értéknek, több mint százszorosa volt kimutatható. Ebben az esetben a vízi élőlények testében halmozódhat fel nagy mennyiségű radioaktív anyag és ez jelenthet veszélyt a sok ahlat fogyasztó helyiek számára. A nehézséget tovább fokozza, hogy a tengeri szennyeződést sokkal nehezebb lehatárolni, mivel a halak a forrásterülettől nagy távolságra is eljuthatnak.

Mire jó a jódtabletta?

Nukleáris baleseteknél a környezetbe jutó a radioaktív jód az emberi szervezetbe jutva beépülhet a pajzsmirigybe, mivel az egyaránt megköti a stabil és a radioaktív jódot, a radiojódot is. Katasztrófa esetén a lakosságnak kiosztott jódkapszulákkal telítik a pajzsmirigyet, mielőtt odajuthatna a szennyezett jód is. A szakemberek azonban felhívják a figyelmet, hogy a gyógyszertárban kapható jódtabletták indokolatlan fogyasztása megterhelheti a szervezetet és túlérzékenységi reakciókat válthat ki. Az ismételt allergiás tünetek egyre erősebbek lesznek, és adott esetben halálhoz is vezethetnek. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy ezekkel a tablettákkal nem lehet annyi tiszta jódot bevinni a szervezetbe, ami telíti a pajzsmirigyet, ezért is kifejezetten káros hatású lehet a gyógyszerek túladagolása.

Jódtabletta dobozok a gyógyszerraktárban

Egy tablettában 100-200 milligramm jód van, egy felnőttnek napi bevitelének 130-200 milligrammnak kéne lenni, de ennek jó részét természetes körülmények között bejuttatjuk az étkezéssel. Sugárveszély esetén a katasztrófavédelem ellátja a lakosságot a szükséges kapszulákkal, ami tartalmazza megfelelő mennyiséget, ami hozzávetőlegesen napi 50 000 miligramm. Fiatalok és felnőttek esetében legfeljebb tíz napig szedhető ez az óriási dózis és így 1 000 milligramm jódot vehetünk be.

Azonban ekkor is figyelni kell a hatósági tájékoztatásra, és nem szabad a megengedettnél több jódot a szervezetbe juttatni, sőt, fontos a jó időzítés is, mivel így tudja legoptimálisabb időben kifejteni hatását. Számolni kell azonban a túlérzékenységi reakciókkal, ami statisztikusan egy millió esetnél halálos áldozattal is jár. Ez azonban arányosan még mindig kisebb veszteség, mint a teljes lakosság sugárfertőzése. A szervezetet azonban hosszútávon nem lehet ekkora jódmennyiséggel terhelni, mert az a különböző szerveket nagyon megviselheti.

Trásy Balázs

• Cimkék:
jód tabletta nukleáris baleset japán pánik Jukosima cunami atom eu

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére