Tudomány
2012-01-04 09:00:00
Idén sem lesz hiány égi eseményekbőlHatalmas meteorraj közeledik a Föld felé
Ez az év sem szűkölködik égi eseményekben, a CSI Monitor összegyűjtötte a legfontosabb látnivalókat az égbolton.
Az évet rögtön egy meteorzápor nyitja, amely január negyedikén szeli át az égboltot. A Quadrantidákat 1825-ben fedezte fel Antonio Brucalassi olasz csillagász. Azért nevezték el Quadrantidáknak, mert a 19. században némely csillagatlaszban a Hercules, Bootes (Ökörhajcsár), valamint a Draco (Sárkány) csillagképek között volt még egy konstelláció, amelyet Quadrans Muralisnak neveztek. Utóbbi viszont a korai asztronómusok egyik mérőeszköze, a csillagidő és a csillagok delelésének mérésére szolgáló fali kvadráns után kapta a nevét. A legutóbbi évekig úgy gondolták, hogy a Quadrantidák egy régi, a pályáján nagyon szétszóródott áramlat.
Néhány évvel ezelőtt újra elvégzett elemzés eredményeként azonban ma már inkább egy fiatal, mindössze 500 éves rajnak tekintik. Szülőüstökösének azt a kométát tartják, amelyet 1490-ben figyeltek meg kínai, koreai és japán csillagászok. A meteorrajt a 2003 EH1 kisbolygóból vagy a C/1490Y1 üstökösből eredeztetik a tudósok. Quadrantidák teljes tömegét 1000 kilogrammra teszik, és az eddigi mérések szerint közepesen gyorsan haladnak majd át az égbolton. A Quadrantidák az újhold fázisra esik, ellentétben a többi látványos meteorrajjal, amelyek teleholdkor hullanak alá az égből.
És a többiek...
Az év második égi jelensége február 2-a és március 12-e között mutatkozik meg, amikor a megfoghatatlan Merkúr elég távol mozog a Nap fényétől ahhoz, hogy láthatóvá váljon naplemente után. A Merkúr mellett a Vénusz és a Jupiter is megjelenik ebben az időkeretben.
Március 3-án a Föld a Mars felé halad, amint a két bolygó a Nap körül keringve (a saját pályájukon) keresztezi egymás útját. A Mars február 15-én eléri az apheliont – a legtávolabbi pontját a Naptól –, de ez a pozíció nem lesz a legszerencsésebb. Sőt, két nappal ezután a Mars 62,6 millió mérföldre lesz a Földtől. Összehasonlításképpen: 2003-ban a Mars mindössze 34,6 millió mérföldre volt bolygónktól. Azóta persze évente röppennek fel a hírek arról, hogy minden eddiginél közelebb került hozzánk a „Vörös Bolygó”, de a legtöbb ilyen hír nem bizonyult igaznak. A Mars tehát így szabad szemmel is látható lesz egész éjjel, akárcsak a Szíriusz, a legfényesebb csillag az égbolton.
Március 13-án a két legfényesebb bolygó, a Vénusz és a Jupiter kapaszkodnak össze egy műsor erejéig. Nem sokkal naplemente után a nyugati égbolton figyelhetjük majd meg őket, alig 3 fok fogja őket egymástól elválasztani. A Vénusz a Jupiter északnyugati irányába fog haladni, és nyolcszor ragyogóbb lesz a „Nagy Jupiternél”. Március 25-én és 26-án egy növekvő Hold választja majd szét őket, megkoronázva ezt a ragyogó égi jelenséget.
Az év legnagyobb teliholdját május 5-én vehetjük szemügyre, a Hold ekkor 221 801 mérföldre lesz Földünktől. Az ezt követő napokban az óceánok hullámai hol extrém magasak, hol nagyon alacsonyak lesznek.
Május 20-án gyűrűs napfogyatkozás kezdődik, amely Kína keleti részéről indul és Japán déli és központi részére kúszik át. Ezt követően északra, majd keletre húzódik, majd délnyugati irányt vesz fel, és eléri Kalifornia-Oregon partjait. Mielőtt véget érne, érinti még Nevada, Utah, Arizona, Colorado és Új-Mexikó államokat, és végül Texas északi részén áldozik le.
Június 4-én a Hold részleges fogyatkozása következik be a Csendes-óceánon, Hawaii-on például az éjszaka közepén lesz jól megfigyelhető ez a jelenség. Észak-Amerikában éjfél és hajnal között következik be, amikor a Hold belép a Föld árnyékába.
Június 5-én a maga nemében ritka jelenség veszi kezdetét, ekkor halad át a Vénusz a Nap előtt. Ez igen ritka csillagászati eseménynek számít, még ritkábbnak, mint a Halley-üstökös 76 évenkénti visszatérése. Ez idáig csupán hat alkalommal figyelhették meg ezt a jelenséget: 1636-ban, 1761-ben, 1769-ben, 1874-ben, 1882-ben és legutóbb 2004-ben „kapták lencsevégre” az eseményt. A következő Vénusz-áthaladásra 2117-ben kerül majd sor, így tényleg megéri az égboltra figyelni ezen a napon, főleg amiatt is, mert szabad szemmel is kivehető a jelenség. Amikor a Vénusz majd elhalad a Nap előtt, akkor egy kis átmérőjű fekete pont lesz majd kivehető. Észak-Amerika, Grönland, Japán, Új-Guinea, Ausztrália északi és keleti részein, Új-Zéland, Alaszka, Kelet-Európa, Afrika keleti részének egyharmada és Madagaszkár lakosainak jut a ritka égi jelenségből.
Augusztus 9-én menetrend szerint érkeznek a Perszeidák, egy óra alatt akár 90 hullócsillagot is megfigyelhetünk. A meteorrajt egyébként Szent Lőrinc könnyeinek is nevezik a népi hagyományban. A Swift Tuttle üstökös maradványai látványos fényshow-t produkálnak évről évre az égbolton.
November 13-án teljes napfogyatkozás lesz, a legutóbbi 2010 júliusában volt. A jelenséget az Ausztráliában élők élvezhetik, a jelenség végén a Nap belebukik a tengerbe.
A december 13–14-i Geminid meteorzápor még szórakoztatóbbnak ígérkezik, mint a Perszeidák. Csillagászok szerint ugyanis 120 hullócsillagot is megfigyelhetünk óránként. December 13-án este sötétedés után már elkezdődik a „műsor" a keleti horizonton és folytatódik egész éjszaka.
December 25-én – karácsony éjjelén – pedig a Jupiter csillogása fog kitűnni az égbolton.
Az idei év is gazdag égi eseményekben, ne szalasszunk el hát egyet se!
– mi – (forrás: csmonitor.com)
|
