- Címlap
- Társadalom
- Világhír
- Életmód
- Kultúra
- Tudomány
- Sport
- Egyház
- Beszállhatok?
- Blogok
- Fórum
- Dossziék
- Film
- Videók
- Játék
- RSS
Mai morzsa
|
Tudomány
2011-02-15 11:33:00 A Fermi-paradoxon: hol van mindenki?Három valami robog a Föld feléÚgy tetszik, nagyon a vesztét érzi az emberiség; az utóbbi időkben mondhatni túlkínálat állt elő a Földünket megsemmisítő csillagászati események előrejelzéséből.Kezdődött az Aphophis nevű kisbolygó vizionált támadásával, ami ugyan csupán egy 350 méteres kozmikus kődarab, de mégis elég nagy ahhoz, hogy 2029-ben a bolygónknak ütközve súlyos pusztítást okozzon. Folytatódott a „két nap az égen” látomásával, ami egy bizonyos égitest, a Betelgeuse nevű szupernóva fölrobbanásának lesz a következménye. A SETI (angolul Search for Extra-Terrestrial Intelligence, azaz a „földön kívüli intelligencia keresése”) interdiszciplináris tudományág, melynek célja a földön kívüli, intelligens élet felfedezése. Elsősorban a csillagászat, az asztrobiológia, az informatika és a filozófia határtudománya. A tudományág művelése egyelőre semmilyen egyértelmű, megismételhető eredménnyel nem járt.
Mivel pedig ezek a tárgyak akkorák (több tíz kilométeres átmérőjűek), hogy külön-külön is totális pusztítást okoznak, szemernyi kétségünk nem lehet afelől, hogy a hármas becsapódás után kő kövön nem marad a Földön, és elpusztul minden élet. Craig Kasnov, a SETI kutatója fölhívta a figyelmet: ne neki higgyenek, hanem a Sky Map weboldalának, ahol ki-ki megtekintheti mindhárom tárgyat. Elég csak a Sky Map weboldalára kattintani és a keresőbe beírni az alábbi koordinátákat: A legelső nagy tárgy: 19 25 12 -89 46 03 A tudós azért is érezte szükségesnek a veszélyt idejében közölni a világgal, mert szerinte az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) fontos információkat titkol el. Így például azt is, hogy az emberiségnek már csak két éve van arra, hogy itt a Földön felhőtlenül élvezze az életet. Az úgynevezett Fermi-paradoxon
Ez egy látszólagos ellentmondás a földön kívüli civilizációk létezésének magasra becsült valószínűsége és az ilyen civilizációk létezésére utaló bizonyítékok hiánya között. Az univerzum életkora és hatalmas számú csillaga azt feltételezi, hogy ha a Föld tipikus bolygó, akkor a földön kívüli élet általánosan elterjedt kellene, hogy legyen. Miközben 1950-ben kollégáival ebéd közben erről beszélgetett, a fizikus Enrico Fermi azt kérdezte: „Hol van mindenki?” Fermi felvetette a kérdést: hogyan lehet az, hogy ha számos fejlett földön kívüli civilizáció létezik a Tejútrendszerben, még nem találtunk olyan bizonyítékokat, mint idegen űrszondák, idegen űrjárművek vagy rádióadások. A téma szélesebb körű vizsgálata 1975-ben, Michael Harttal kezdődött el, és az elméletre néha úgy hivatkoznak, mint a Fermi–Hart-paradoxon. Voltak és jelenleg is folynak kísérletek a Fermi-paradoxon feloldására. Az ellenvélemények azt feltételezik, hogy nem létezik intelligens földön kívüli élet, vagy csak olyan ritkán fordul elő, hogy az emberek soha sem léphetnek kapcsolatba ezekkel az életformákkal. A problémához kapcsolódó különböző kérdésekkel olyan változatos terülteken foglalkoznak, mint a csillagászat, biológia, ökológia és a filozófia. Valló László
|
Hírsor
A hét java
|
|