Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Tudomány
2011-11-11 09:30:00

Újabb információk derültek ki a mamutok élettanáról

Górcső alatt a 42 ezer éves óriás

Ljuba és Hroma, a Szibériában előkerült két mamutbébi titkait fürkészték ki CT-vizsgálat segítségével a Michigani Egyetem őslénytani múzeumának paleontológusai.

A tudósok az eredményeket a Gerinces Őslénytani Társaság (Society for Vertebrate Paleontology) közgyűlésén ismertették be Las Vegasban.


Evolúciós változások

Ljubára 2007-ben találtak, korát 42 ezer évesre becsülik, Hroma két évvel később került napvilágra sokkal ősibb üledékes rétegből. Ljuba nőstény, a feltételezések szerint a sár ejtette foglyul és megfulladt. Hromáról korábban azt hitték, hogy lépfene végzett vele, további kutatások kimutatták, hogy valamilyen más okból múlt ki. Eredetileg hímnek tartották, ám a belső szerveinek CT-vizsgálata bebizonyította, hogy nőstényről van szó – olvasható a LiveScience tudományos hírportálon.

„A mamutok esetében, mint bebizonyosodott, a külső nemi szervek megtévesztőek lehetnek, az, amit a péniszének tartottunk, a csikló volt” – magyarázta a félreértést David Fisher paleontológus.


A Jégkorszak egyik áldozata. Fotó innen

Bár mindkét mamutbébi ugyanahhoz a fajhoz tartozott, csontvázaik között jelentős különbségeket mutatott ki a komputertomográfia. Ljuba mellső lábai lényegesen hosszabbak, mint Hromáé, utóbbinál viszont csonttaréjt mutattak ki a jövendő agyarak helyén, amely a fiatalabb mamutbébinél nincsen.

Mint a kutatók rámutatnak, még korai bármilyen következtetést levonni, hogy ezek a csontrendszeri különbségek mit is jelentenek, ám vélhetően evolúciós változásokról van szó.
A CT-vizsgálat megmutatta a kismamutok gyomortartalmát, amelyből következtetni lehet a jégkorszaki étrendre, valamint az ormányosok életmódjáról is elárult ezt-azt.

Így például Ljuba veséi sokkal nagyobbak, mint ez várható lenne. A kutatók feltételezése szerint a nagyobb vesék jobban feldolgozták a vizeletet, kiválasztva a salakanyagokat, a megtisztított folyadék nagyobb részét pedig újrahasznosította a szervezet.

„Igen hideg környezetben éltek, ahol az elérhető víz fagyott formában létezett. A vizeletürítéssel sok folyadék távozhatott, amelyet hó vagy jég fogyasztásával pótolhattak, ami szintén hideg. Így a szervezet számára optimálisabb volt, ha újrahasznosította a vizeletet. Senki sem feltételezte, hogy a mamutok élettanilag így alkalmazkodtak a hideghez” – hangsúlyozta David Fisher.

MTI

A nyitókép innen

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Isten állatkertje
  • Az MSZP teljesen megőrült
  • Gyászolnak-e az állatok? A teológus válaszol
  • Rabot együnk vagy szabadot?
  • A tigris szereti a lovat
  • Sólyom rózsaszínre festve
  • Lilát borjadzott egy szerb tehén
  • Végveszély az óceánokon: csökken a halak túlélési esélye
  • Patkányméreg kerülhet az élelmiszerbe?
  • Nagy az Isten állatkertje
  • Kóbor kutyák lephetik el Budapestet?

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.