Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Tudomány
2011-04-23 06:46:00

Szakmai érvek és valóság

Ezeket a madarakat akarják kilövetni

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület pontos adatokat szolgáltat arról, mely védett madarakat engedné kilövetni Semjén Zsolt.

A MME és további 112 civil szervezet nemrégiben nyílt levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, hogy tiltakozzanak Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökeként készített, a védett fajok vadászhatóságát szorgalmazó javaslata ellen.

A szervezetek szerint elfogadhatatlan az a törekvés, hogy elsősorban külföldi és hazai vadászati igények kielégítése érdekében, vadászhatóvá kívánják tenni a veszélyeztetett fajokat. A sok éves adatsorokkal rendelkező, mértékadó szakmai szervezetek, adataik alapján tételesen elemezték a veszélyeztetett fajok vadászhatóvá tételével kapcsolatos érveket. Ezek alapján határozottan tiltakoznak az erdei szalonka, a fenyőrigó, a fürj, a vadgerle, a barátréce, az egerészölyv, a héja, a barna rétihéja, a holló, a menyét és a nyuszt vadászhatóvá tétele és a természetvédelem intézményrendszerének módszeres gyengítése ellen.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi egyesület (MME) részletes adatokat szolgáltat az említett madárfajok jelentős részének állományáról, ezek alapján pedig kiderül, hogy a felsorakoztatott szakmai érvek köszönőviszonyban sincsenek a valósággal.

A fürj állománya jelentős mértékben évi nyolc százalékkal csökkent az elmúlt években, így nem a vadászhatóvá tétele, hanem a konkrét megvédése lenne fontos. A barátréce, vadgerle, egerészölyv, barna rétihéja állománya a jelzések alapján stabil, „túlszaporodása” pedig nem értelmezhető. A nyári lúd és holló állománya a kipusztulás széléről kezdett visszaaraszolni, hála a védelmi munkának és a vadászati tilalomnak.

A ragadozó madarak állományát Magyarországon kétségbeejtő módon lecsökkentette a válogatás nélküli irtás, ami több fajt a kipusztulás szélére sodort. Kár hibáztatni az apróvadak számának csökkenéséért az olyan ragadozómadarakat, mint az egerészölyv és a barna rétihéja, mert  ezek a fajok főként rágcsálókkal táplálkoznak, és így a mezőgazdaság legfőbb segítőinek tekinthetők. Az apróvadállomány sajnálatos csökkenéséért leginkább élőhelyük pusztulása, így a mezőgazdaság felelős.

Ahhoz, hogy komolyan megalapozott szakmai vitát lehessen folytatni, az MME felajánlja segítségét és kéri, hogy a mérvadó vadászati szakmai intézmények, mint a Nyugat-Magyarországi Egyetem és a Szent István Egyetem bevonásával induljon párbeszéd.

Erdei szalonka
Az EU Madárvédelmi Irányelve általánosan tiltja a vonuló madarak tavaszi vadászatát. Ezen tiltás legfontosabb biológiai oka az, hogy a tavaszi vonuláskor visszaérkező madarak már olyan példányok, amelyek túlélték a vonulás és a telelés jelentős pusztulásait, így a visszaérkező madarak száma és kondíciója az, ami alapvetően meghatározza a faj azévi szaporodási sikerét, így a faj jövőbeli állományváltozását.


Az erdei szalonka a tavaszi vonuláskor nem vadászható

Nyári lúd
Hazai költőállománya nő. A nyári lúd 1949-ben azért lett védett, mert a túlzott vadászata következtében majdnem kipusztult a hazai költőállománya. Az elmúlt évtizedekben megnőtt, és mostanra jelentőssé vált állománynagyság mellett elképzelhető, hogy újra vadászható legyen, de ez csak a természetvédelmi szervezetekkel közösen kialakított kvótaszámmal és folyamatos monitorozással párhuzamosan képzelhető el.


A nyári lúd csaknem kipusztult 
 

Kanadai lúd
A kanadai lúd Európában tájidegen betelepített faj, elvadult populációi többfelé megtalálhatóak Nyugat-Európában, amelyek természetvédelmi szempontból nemkívánatosak, hiszen az őshonos fajokat negatívan befolyásolják, ezért vadászata ellen nincs természetvédelmi kifogás. Mindemellett az elmúlt évtizedekből a faj elvadult példányait mindössze 18 esetben észlelték Magyarországon. A faj esetleges betelepítését vadászat céljábol, teljes mértékben ellenzik a természetvédők.

Barátréce
Hazai költőállománya stabil (1999-2010), európai állománya csökkenő. Nincs ok a faj védettségi státuszának változtatására.

Fenyőrigó
Hazai költőállománya rendkívül kicsi és korlátozott területű, enyhén növekszik. Hazánkban csapatostul megjelenő elsősorban téli vendég, a faj nem okoz jelentős kárt semmilyen terményben, és esetleges vadászatának sem lenne semmi gazdasági jelentősége. Az állomány ellenőrzéséhez (akárcsak a többi madárfaj esetében) nincs szükség lelövésre, azt megfigyelési módszerekkel tökéletesen meg lehet oldani. Magyarországon szerencsére nincs is hagyománya az énekesmadarak vadászatának, az Európában csak az erősen kritizált mediterrán vadászhagyományban szerepel.


A fenyőrigó sem okoz jelentős kárt

Vadgerle
Hazai költőállománya stabil.

Fürj
Hazai költőállománya jelentősen csökken. A faj védelme érdekében szigorúbb természetvédelmi és agrár-környezetvédelmi intézkedéseken kellene gondolkozni, nem pedig az egyébként is csökkenő állomány további gyérítésén.

Egerészölyv és barna rétihéja
Hazai költőállománya mindkét fajnak stabil. Az egerészölyvet és a barna rétihéját a 20. század második felére legális és illegális vadászatukkal gyakorlatilag kipusztították a magyar alföldről, amely állományok a 80-as 90-es években álltak helyre elsősorban az illegális pusztításuk csökkenésének köszönhetően. Alapszintű biológiai tudás birtokában „túlszaporodásról” nem beszélhetünk, hiszen a fajok jelenlegi állománynagyságát kizárólag a természetes élőhelyek és a zsákmányfajok (elsősorban a pocok és egérfajok) elérhetősége befolyásolja. Emellett még mindig jelentősen befolyásolja a két ragadozómadár-faj állományát az illegális pusztításuk (mérgezések, lelövések) és az elektromos távvezetékek tartóoszlopain elszenvedett tömeges áramütésük. Ezen fajok védelme  a pusztításuk tiltásában nyilvánul ma is meg, ezért nem értelmezhető az a vadászberkekben elterjedt vélemény, miszerint a „túlzott védelmük okozta túlszaporodásukat”.

 
 Az egerészölyv széles körben elterjedt vadmadarunk

Az egerészölyvvel és a barna rétihéjával ma már szerencsére úton útfélen gyakran találkozhatunk az alföldön, ezért is kiáltották ki ezen jól észlelhető fajokat az apróvadak fő pusztítóinak, és egyben a fél évszázados állománycsökkenésük fő bűnbakjainak. Emellett azonban a valós – de persze nehezebben kezelhető – okokat szívesen elfelejtik említeni, úgy mint a pihenő és szaporodóhelyül szolgáló élőhelyek (mezsgyék, fasorok, bokrosok, parlag- és gyepterületekek) megszűnése, a szőrmés ragadozók (pl. róka, borz) lényegesen jelentősebb hatása stb. 
 

Héja („galambászhéja”)
Hazai költőállománya bizonytalan, a faj rejtett életmódja miatt kevésbé pontos országos adatok állnak rendelkezésre. Pontos helyi felmérések alapján állománya csökkenést mutat, amelyet az illegális pusztítás mellett a közelmúltban a nyugat-nílusi láz elnevezésű, szúnyogokkal terjedő vírusos betegség is tizedel, amelyre fokozottan érzékeny a faj.

Holló
Hazai költőállománya enyhén növekvő. Az egerészölyvhöz és a barna rétihéjához hasonlóan a 20. század második felére legális és illegális vadászattal gyakorlatilag kipusztították a magyar alföldről, amely állományok a 80-as 90-es években álltak helyre elsősorban az illegális pusztításuk csökkenésének köszönhetően. A faj esetleges károkozásáról (különösen az apróvadállományban) nincsenek elérhető és számszerűsíthető adatok, így a ragadozómadarakhoz hasonlóan nem  indokolt a vadászatuk.
 

-nemesi-

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Jégermeiszter
  • Védett madarak tetemei kerültek elő
  • Éljen a Vadász Egyesület! De minek?
  • Semjén Zsolt hosszabb késeket szeretne a vadászoknak
  • Megjelent a Semjén összes: a püspök szerint apostoli a tevékenysége
  • Nagyobb büntetést kap az orrvadász, mint a gyilkos
  • Államtitkár: „a vadászat folyamatos támadásoknak van kitéve”
  • Madarak és emberek
  • Keresztény értékrend: Semjén lövetné a védett madarakat
  • Japán felfüggesztette a bálnavadászatot

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.