- Címlap
- Társadalom
- Világhír
- Életmód
- Kultúra
- Tudomány
- Sport
- Egyház
- Beszállhatok?
- Blogok
- Fórum
- Dossziék
- Film
- Videók
- Játék
- RSS
Mai morzsa
|
Tudomány
2011-04-23 06:46:00 Szakmai érvek és valóságEzeket a madarakat akarják kilövetniA Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület pontos adatokat szolgáltat arról, mely védett madarakat engedné kilövetni Semjén Zsolt.A MME és további 112 civil szervezet nemrégiben nyílt levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, hogy tiltakozzanak Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökeként készített, a védett fajok vadászhatóságát szorgalmazó javaslata ellen. A szervezetek szerint elfogadhatatlan az a törekvés, hogy elsősorban külföldi és hazai vadászati igények kielégítése érdekében, vadászhatóvá kívánják tenni a veszélyeztetett fajokat. A sok éves adatsorokkal rendelkező, mértékadó szakmai szervezetek, adataik alapján tételesen elemezték a veszélyeztetett fajok vadászhatóvá tételével kapcsolatos érveket. Ezek alapján határozottan tiltakoznak az erdei szalonka, a fenyőrigó, a fürj, a vadgerle, a barátréce, az egerészölyv, a héja, a barna rétihéja, a holló, a menyét és a nyuszt vadászhatóvá tétele és a természetvédelem intézményrendszerének módszeres gyengítése ellen. A Magyar Madártani és Természetvédelmi egyesület (MME) részletes adatokat szolgáltat az említett madárfajok jelentős részének állományáról, ezek alapján pedig kiderül, hogy a felsorakoztatott szakmai érvek köszönőviszonyban sincsenek a valósággal. A fürj állománya jelentős mértékben évi nyolc százalékkal csökkent az elmúlt években, így nem a vadászhatóvá tétele, hanem a konkrét megvédése lenne fontos. A barátréce, vadgerle, egerészölyv, barna rétihéja állománya a jelzések alapján stabil, „túlszaporodása” pedig nem értelmezhető. A nyári lúd és holló állománya a kipusztulás széléről kezdett visszaaraszolni, hála a védelmi munkának és a vadászati tilalomnak. A ragadozó madarak állományát Magyarországon kétségbeejtő módon lecsökkentette a válogatás nélküli irtás, ami több fajt a kipusztulás szélére sodort. Kár hibáztatni az apróvadak számának csökkenéséért az olyan ragadozómadarakat, mint az egerészölyv és a barna rétihéja, mert ezek a fajok főként rágcsálókkal táplálkoznak, és így a mezőgazdaság legfőbb segítőinek tekinthetők. Az apróvadállomány sajnálatos csökkenéséért leginkább élőhelyük pusztulása, így a mezőgazdaság felelős. Ahhoz, hogy komolyan megalapozott szakmai vitát lehessen folytatni, az MME felajánlja segítségét és kéri, hogy a mérvadó vadászati szakmai intézmények, mint a Nyugat-Magyarországi Egyetem és a Szent István Egyetem bevonásával induljon párbeszéd. Erdei szalonka Az erdei szalonka a tavaszi vonuláskor nem vadászható Nyári lúd A nyári lúd csaknem kipusztult Kanadai lúd Barátréce Fenyőrigó A fenyőrigó sem okoz jelentős kárt Vadgerle Fürj Egerészölyv és barna rétihéja Az egerészölyv széles körben elterjedt vadmadarunk Az egerészölyvvel és a barna rétihéjával ma már szerencsére úton útfélen gyakran találkozhatunk az alföldön, ezért is kiáltották ki ezen jól észlelhető fajokat az apróvadak fő pusztítóinak, és egyben a fél évszázados állománycsökkenésük fő bűnbakjainak. Emellett azonban a valós – de persze nehezebben kezelhető – okokat szívesen elfelejtik említeni, úgy mint a pihenő és szaporodóhelyül szolgáló élőhelyek (mezsgyék, fasorok, bokrosok, parlag- és gyepterületekek) megszűnése, a szőrmés ragadozók (pl. róka, borz) lényegesen jelentősebb hatása stb. Héja („galambászhéja”) Holló -nemesi-
|
Hírsor
A hét java
|
|