Ha tönkremegy a Föld

Életre alkalmas bolygó a láthatáron?

Nem sokkal marad el a félezertől a Naprendszeren kívül fölfedezett égitestek (exobolygók) száma, így nem alaptalan arra gondolni, hogy előbb-utóbb egy olyan planétára bukkannak a csillagászok, amelyen adottak a mi Földünkhöz hasonló élet lehetőségei. A Gliese 581g, amennyiben létezik, nem más, mint a Gliese 581 jelzéssel nyilvántartott vörös törpe (azaz a mi Napunkhoz hasonló csillag) hatodik bolygója, ami a kutatók szerint az életre alkalmas zónában kering, azaz folyékony víz is lehet a felszínén. 

Nem múlt el sok idő, érkezett a cáfolat a Nemzetközi Csillagászati Unió részéről: az adatokat tovább elemezve nem sikerült megerősíteni a Gliese 581g jelű bolygó létezését.

 De hol, milyen messzire van tőlünk ez a Föld típusú bolygócsoport a végtelen Univerzumban? Hát nem éppen a szomszédunkban: mintegy húsz fényévnyire, azaz közel 200 billió kilométerre. Már az is nagy csoda, hogy ilyen irdatlan távolságra egyáltalán „ellát” az ember. Azok a távcsövek, amelyek adatokat szolgáltattak a Gliese 581 „föltérképezéséhez”, a Csendes-óceánból kiemelkedő négyezer méter magas Mauna Kea vulkán tetején állnak. Köztük a legnagyobb a Keck a tíz méteres tükörátmérőjével, és az ehhez tartozó fantasztikus teljesítményekkel. Fénygyűjtő képessége az emberi szem négymilliószorosa, vele érzékelni lehetne a Holdon egy gyertya fényét. A hatalmas távcsővel száz fényév, azaz megközelítően egy billiárd kilométer távolságból érzékelhetőek a planéták fényjelenségei.
 

Az eddigi mérések alapján a Gliese 581g tömege háromszor-négyszer, átmérője pedig kevesebb, mint másfélszer nagyobb, mint a Földé. Azt is tudni vélik róla, hogy 37 nap alatt járja körbe a napját, valamint, hogy sziklás a felszíne, és elég erős a tömegvonzása ahhoz, hogy állandó légköre legyen. A kutatók szerint a bolygó kötött keringésű (akárcsak a mi Holdunk), vagyis mindig ugyanazt az oldalát mutatja a napja (csillaga) felé. A mindig napos felén valószínűleg nagyon meleg van, a sötétbe burkolózó másik oldalon pedig mínusz 31 és mínusz 12 között változhat a felszíni hőmérséklet. És nem lehetetlen, hogy egyes helyeken (felszíni mélyedésekben) ott van az élet kialakulásához szükséges éltető víz is. Mindent összevetve pedig elmondható, hogy minden szélsősége ellenére „emberibb” viszonyok jellemzik, mint akár a mi Holdunkat, vagy éppen a Vénuszt és a Marsot.

 A tudomány eleddig 101 olyan bolygót tart számon, amelyek legfontosabb adataikban, így tömegükben, átmérőjükben, keringési idejükben a Földünkéhez hasonlítanak, s így rendelkezhetnek az élethez szükséges föltételekkel is.

Valló László
 

• Cimkék:
új bolygó űrkutatás

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére