Füstbe mehetnek a népegészségügyi tervek?

A dohányosok hetven százaléka szabadulásra vágyik

Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság közlése szerint az újkori magyar betegség – a dohányzás –  leküzdéséhez vezető úton indultunk el a nemdohányzók védelméről szóló törvény elfogadásakor. A jogszabály segítségével sikerülhet megállítani a Magyarországot fenyegető népegészségügyi katasztrófahelyzetet – hangsúlyozta Szócska Miklós államtitkár a törvény elfogadását követően.

Halál tizennyolc percenként

Itthon a dohányzással összefüggő betegségben 18 percenként meghal egy ember. A módosítás célja a nemdohányzók, valamint az életkoruk vagy egészségi állapotuk miatt fokozott védelmet igénylő személyek védelme, elősegítve ezzel az egészséghez és az egészséges környezethez fűződő alkotmányos jogok gyakorlását – fogalmazott az államtitkár. A tervek szerint a tiltott helyen cigarettázóktól beszedett bírságokból befolyó összeget – egyebek mellett – leszoktató programokra költik majd; jelenleg ezt egy fillérrel sem támogatja az állam.

A társadalombiztosítás egy 1993-as miniszteri rendelet alapján a dohányzásról való leszokás támogatásával kapcsolatban a járóbeteg-szakellátás keretében három tevékenységet finanszíroz. Ezek kizárólag a cigarettát letenni kívánó páciens belgyógyászati vizsgálatát, gyógyszerfelírást és a leszokás első három hónapjában ismételt kontrollokat, vagyis az úgynevezett absztinencia teszt elvégzését (a kilélegzett levegő szénmonoxid-tartalmának mérését) jelenti. Ezen túlmenően az orvosra van bízva, hogy betegét milyen egyéb módszerrel segíti, ám ezt már csak puszta önszorgalomból teszi. A szakállamtitkárságon megjegyezték azt is, hogy a „ámogatott leszoktatásban csak kevés orvos vett részt. A kódok tanúsága szerint ugyanis 2010-ben mindössze 74 esetben jelentették ezt az ellátási formát az egészségbiztosító felé.

A többség szabadulásra vágyik

Mindeközben a dohányosok csaknem 70 százaléka szívesen megszabadulna káros szenvedélyétől, minden második átlagosan évente egyszer kísérletet is tesz rá, ám mindössze 1-2 százalékuknak sikerül – tudtuk meg Mucsi János tüdőgyógyásztól. A most megszüntetett Nemzeti Egészségügyi Tanács tagja rámutatott arra is, hogy miközben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) külön kóddal látta el a dohányzást, vagyis betegségként definiálta, itthon kizárólag a szövődmények kezelésére koncentrálnak, maga a függőség megszüntetése másodlagos cél. Érdekes tény, hogy a kábítószerről, illetve az alkoholról való leszoktatást támogatja az OEP, a dohányosokat és a leszoktatásukat megkísérlő orvosokat pillanatnyilag még magukra hagyják.

A szakértő szerint mindez azért is elgondolkodtató, mert vizsgálatok igazolják, hogy a dohányzásról való leszokás nemcsak az illető egészségi állapotát és közérzetét, de a népegészségügyi mutatókat is jelentősen javítja. A leszokottak körében (a továbbra is dohányzókhoz képest) 30-50 százalékkal csökken a tüdőrák kockázata, 5 év absztinenciát követően az agyvérzés valószínűsége a nemdohányzók szintjére esik vissza, a szív- és érrendszeri szövődmények rizikója is a felére csökken.

A nemdohányzók elszánt védelme mellett változatlanul marad az a gyakorlat, mely szerint a kézzel sodort dohány és a gyári cigaretta adótartalma drasztikusan eltér, pedig ez a dohányosokat az olcsóbb, de jóval károsabb sodort cigaretta felé tereli. A tüdőgyógyászok régóta szorgalmazzák, hogy a két termék adótartalma azonos legyen.

Szigeti Ildikó

• Cimkék:
cigaretta függőség nikotin kézzel sodort dohányzás

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére