Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Szavazófülke
Ön helyesnek tartja-e, hogy Isten neve szerepeljen az új alkotmány preambulumában?

  • Nem, mert ez ellenkezik az egyház és az állam szétválasztásának elvével.
  • Nem, mert Isten nevével nem dobálóznék.
  • Igen.
  • Szerintem eleve nincs szükség új alkotmányra.
  • Tudomány
    2011-11-26 21:30:00

    Őrült versengés folyik a szomszédos bolygóért

    Egy lépéssel közelebb a marsi élethez

    Útnak indult a hordozórakéta, amely a Curiosityt, a legújabb amerikai marsjáró robotot szállítja a vörös bolygóra. Az új eszköz mellett minden elődje eltörpül.

    A terveknek megfelelően startolt az Amerikai Űrhajózási Hivatal (NASA) marsi tudományos laboratóriuma (Mars Science Laboratory) szombaton délután 16 óra 2 perckor a floridai Cape Canaveral űrközpontból. Az új leszállóegység Atlas V típusú hordozórakétája sikeresen kijutott a világűrbe.


    Egytonnányi csúcstechnológia

    A számítások szerint a „kíváncsiskodó” robotot szállító kapszula 2012. augusztusában éri el legközelebbi bolygószomszédunkat, ahol a Curiosity egy marsi évet, vagyis 687 napot tölt majd el. A NASA szerint a küldetés célja annak végleges megállapítása, hogy léteztek-e, vagy fennmaradtak-e az élet kialakulásához elengedhetetlen feltételek a marsi környezetben.

    A projekt 2,5 milliárd dollárba került, s maga a robotterepjáró is lenyűgöző méretekkel és tulajdonságokkal rendelkezik. Mellette eltörpülnek az eddigi, hasonló célokat szolgáló eszközök – azoknál kétszer nagyobb. A kilencszáz kilós járgánynak hat kereke van, fedélzeti plutóniumgenerátora tizennégy évig biztosítja a 75 kilogrammnyi műszer energiaszükségletét. Beépített lézerfegyverével szétzúzhatja a szikladarabokat, de nem csak a gördülékeny továbbhaladásért: a robot ugyanis megvizsgálja a kőzetek összetételét, és szerves összetevők után is kutat.


    Elsőkből utolsók

    Ha a Curiosity sikeresen megérkezik a Marsra, ez lesz az első NASA-eszköz, amely daru segítségével landol majd a bolygó felszínén. Az új eljárást az tette szükségessé, hogy a robot ötször nehezebb elődeinél, de a robusztus technikai alkotás nem is lenne képes arra, hogy légzsákok segítségével, biztonságosan ütközzön a célégitest felszínéhez.


    Nevében a jelleme (Curiosity=Kíváncsiság). (Fotó: MTI)

    Az első sima marsi leszállást először 1971 decemberében a szovjet Mars–3 űrszonda teljesítette, és valamivel több mint hét hónap alatt érte el a vörös bolygót. Leszálló egységével csak húsz másodpercig tartott a kapcsolat, tudományos adatokat már nem közvetített a Földre. A szovjet űrszondák egyébként sem sok szerencsével jártak a Mars körül, másodjára pedig 1976-ban már az amerikai Viking szondák értek sikerrel talajt a bolygón.

    Tudósok jelenleg csak a Marssal kapcsolatban remélik, hogy ott az élet nyomaira bukkanhatnak. Modern vizsgálatok 2008-ban vízjég formájában víztartalékokat tártak fel a marsi felszín alatt, ezért a közeli bolygó jelenleg a Hold után a második legszélesebb körben vizsgált égitest.


    Újabb műszaki hiba

    Időközben kiújult az egykori szovjet–amerikai versengés is a Marsért. Oroszország éppen azon fáradozik, hogy elkerülje Mars-küldetésének újabb, immár tizennyolcadik bukását. November 9-én a Mars Phobos holdjára elindított űrszondájának működtetése nehézségekbe ütközött. A szonda eredetileg 2009-ben indult volna el, de ezt 2011-re halasztották.

    A fedélzeten – amerikai közreműködéssel – különböző nagy tűrőképességű földi mikoorganizmusokat utaztatnának a szomszédos bolygóig, hogy bebizonyítsák a pánspermia elméletét, amely szerint különféle meteoritok belsejében az élőlények képesek átjutni egyik égitestről a másikra.

    A szonda műszaki hiba miatt nem tudta elhagyni a Föld körüli pályát, s megszakadt vele a kapcsolat is. Megtörténhet, hogy bármikor visszatér légkörünkbe, ahol egy része elég, a maradék pedig a Földre zuhan. Nem túl optimista Vitaly Davydov sem. Az Orosz Szövetségi Űrügynökség, a Roskosmos helyettes vezetője szerint nagyon kicsi az esélyük, hogy jövőre ők is megközelítsék a Marsot.

     

    Hargitai Mátyás

    Nyitókép: MTI

    Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


    A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.