- Címlap
- Társadalom
- Világhír
- Életmód
- Kultúra
- Tudomány
- Sport
- Egyház
- Beszállhatok?
- Blogok
- Fórum
- Dossziék
- Film
- Videók
- Játék
- RSS
Mai morzsa
|
Tudomány
2011-07-24 21:00:00 Energiaéhség – nem csak a mindennapjainkat veszélyezteti, a múltunkat isBúvárrégészet: Kleopátra sírját elnyelte a vízAz energiatermelés és az öntözés sok fejlődő országban csak gátak építésével valósulhat meg. Ezzel azonban a történelem kincseit veszítjük el.A fejlődő országok óriási kincsek birtokában vannak. De ne olaj vagy ásványkincs-lelőhelyekre gondoljunk, hanem a történelemre. Az ókori kultúrák bizonyítékai olyan országokban fekszenek, ahol a kormányok legnagyobb gondja nem a történelmi értékek mentése, hanem a mindennapi élet feltételeinek megteremtése. Emellett jelentős probléma a felmelegedés miatt a tengerszint emelkedése.
A legnagyobb problémát a régészeti lelőhelyek elárasztása jelenti. Az első, nagy nyilvánosságot kapott, ilyen elárasztás 1959-ben az asszuáni gát megépítésének tervével derült ki. Az egyiptomi kormány a gát megépítésével az ókori Abu Szimbel-i templomokat semmisítette volna meg, de az UNESCO kampánya végül megmentette a leleteket és 80 millió dollárból átköltöztették a műemléket egy magasabban fekvő helyre. Azonban az elárasztott területen rengeteg, még fel nem fedezett maradvány feküdhetett, melyeket így örökre elnyelt a víz. Hasonló történt Bulgáriában is, ahol a Georgi Dimitrov-gát építésekor egy egész ókori trák várost nyelt el a víz, minden emlékével együtt. Szevtopolisz III. Szeuthész trák király fővárosa volt, most egy víztározó fenekén nyugszik, ahol titkait csendben elmossa a víz. Az emelkedő tengerszint Egyiptom északi részén több, ókori várost is elnyelt. Víz alá került Alexandria és több tengerparti város. Ma ezeket a területeket víz alatti búvárrégészek vizsgálják, hiszen Alexandria az ókor egyik legjelentősebb metropolisza volt a maga 325 ezer lakosával. Több kutató is azt feltételezte, hogy itt találja a legendás Kleopátra, máig ismeretlen helyen fekvő sírját. A szudáni Merowe-gát építése szintén számos régészeti lelet elpusztítását veszélyeztette, a tervezett tározók területén 2003-tól több nemzet régészei is kutatnak, köztük magyarok is. A létrejövő tó elnyeli Alsó-Núbiát, minden falujával és leletével. Az energiaéhség nem csak a mindennapjainkat veszélyezteti, de a múltunkat is. Jelentős etikai és környezeti kérdés a gátak építése. Több fejlődő ország kitörési pontját jelenti a víztározók és energiatermelő erőművek létrehozása. A lakosság energia- és élelmiszerellátása múlik ezeken az építményeken. Mégis félelmetes, hogy a több ezer éves kincseket sorra nyeli el a víz.
Kotulics Mónika
A nyitókép innen.
|
Hírsor
A hét java
|
|