Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Tudomány
2011-09-06 19:00:00

Fontos táptalajként működhetett a horzsakő

Brit tudósok: a habkőnek köszönhető az evolúció

A vulkáni üveg, vagy ahogyan sokan ismerik, a habkő fontos szerepet tölthetett be a földi élet kialakulásában – állítják kutatók.

Az Oxford Egyetem és a Nyugat-ausztráliai Egytem kutatói nem kevesebbet állítanak, mint azt, hogy a habkő vagy más néven horzsakő jelentős szerepet tölthetett be az evolúcióban. A kutatók az Astrobology kiadvány szeptemberi számában tették közzé tanulmányukat, eszerint a vulkáni üveg olyan egyedi tulajdonságokkal rendelkezik, amely ideális táptalajt nyújthatott azoknak a korai mikroorganizmusoknak, amelyk 3,5 milliárd éve tanyáztak a Földön.


Utazó élet

A habkő a trachit üveges változata (akárcsak az obszidián, szurokkő vagy gyöngykő). A horzsakő annyira likacsos, hogy a víz tetején is képes fennmaradni. Nagyrészt kovasavat tartalmaz, de víz is van benne, emellett káli- és nátrontartalma bőséges táptalajt nyújthatott az apró, mikroszkópikus élőlényeknek. A habkő úgy képződött, hogy a megolvadt vulkáni anyagot a gyors lehűlés során gázok és gőzök (vízgőzök) járták át, melyek szivacsossá, likacsossá tették. Ezen tapadhattak meg a kezdetleges mikroorganizmusok – állítják a kutatók.


Az élet egyik bölcsője? Fotó innen

Martin Brasier, az oxfordi egyetem professzora és David Lacey, a Nyugat-ausztráliai egyetem földtani intézetének vezetői szerint a habkő kiváló adottságai révén úszó laboratóriumként működhetett. Kiválóan megtapadtak rajta az apró élőlények, képesek voltak több helyre eljutni, és túlélni a természeti csapásokat is. A vizen úszó habkő tehát egyfajta „életszállítóként” működött, így bőven jutott idő a mikroorganizmusoknak fejlődni, a kémiai reakciók révén pedig az első élő sejtek is kifejlődhettek – vélik a kutatók.

A professzorok elmondták: tudják, hogy az élet a tengerpart homokszemei között virágzott 3400 millió évvel ezelőtt, éppen ezért úgy gondolják, hogy a homokos partok tölthették be az élet bölcsője funkciót. Hozzátették: hipotézisüket laboratóriumban vizsgálják, arra kíváncsiak, hogy habkő valóban működhetett-e katalizátorként a hő- és az ultraibolya-sugárzás hatására.

 

–mi (forrás: Sciencedaily)

A nyitókép innen

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Evolúció
  • A darwinizmus elakadt – összeomlik az evolúcióelmélet?
  • Itt a bizonyíték: hogyan festett a neandervölgyi ember?
  • Felbecsülhetetlen leletek kerültek elő a szekrényből
  • Honnan származnak a zsidók?
  • Ezért halt ki a neandervölgyi ember
  • A bajok eredete - mi a gond az evolúcióval?
  • Svájci kutatók: pontos terv szerint készül az ember
  • Ma teremtették a világot
  • Ki akarják tiltani a teremtés-tant az iskolákból
  • Gondolkodó páviánok: újabb evolúciós tabu dőlt meg?

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.