Vajon a közösségi hálók miatt növekszik a szürkeállomány?

A netezés megváltoztatja az agyat

A vizsgálat során agyi képalkotó eljárások segítségével közvetlen összefüggést tártak fel a facebookos ismerősök száma és az agy egyes területeinek mérete között. Az egyelőre nem derült ki, vajon a közösségi hálók miatt növekszik a szürkeállomány, vagy pedig egy bizonyos agyszerkezettel rendelkezők könnyebben barátkoznak – mondták a kutatók. Az érintett agyterületek a társas interakcióban, az emlékezetben és az autizmusban játszanak szerepet.

Módosuló képletek

A Royal Society, a legtekintélyesebb brit tudományos testület biológiai szakfolyóiratában (Proceedings of the Royal Society B Biological Sciences) bemutatott kutatás során 125 londoni egyetemista háromdimenziós agyfelvételét vizsgálták meg. A kutatók megnézték azt is, hogy a vizsgálati személyek hány kapcsolattal rendelkeznek a Facebookon, és felmérték valós kapcsolati hálójuk kiterjedtségét is. Erős összefüggést találtak a Facebook kapcsolatok száma és a bizonyos agyterületeken található szürkeállomány (az információ feldolgozását végző agyszövet) mennyisége között. A kutatásból az is kiderült, hogy a facebookos ismerősök száma leképeződik a „valódi” barátok számában.

„Azt találtuk, az agy egyes területei kapcsolatban állhatnak azzal, hogy hány barátunk van, akár valós, akár virtuális – számolt be dr. Ryota Kanai, az egyik kutató. – Most az a kérdés, hogy ezek az agyi képletek idővel módosulnak-e. Ha erre választ találunk, akkor kiderül, megváltoztatja-e az internet az agy szerkezetét.”

Az egyik ilyen agyterület az emlékezeti működésben és az érzelmi reakciók feldolgozásában részt vevő amigdala. Korábbi kutatások összefüggést mutattak ki az amigdala szürkeállományának mennyisége és az emberek valós ismeretségi hálózatának mérete és komplexitása között. Beazonosítottak három további területet is, amelyek kapcsolatot mutattak az online ismeretségi hálózat méretével, a valós barátságok számával azonban nincsenek összefüggésben.

„Képlékeny” agy

E területek a halántéklebenyben találhatók, és elsősorban az észlelésben, a társas jelzések értelmezésében, az emlékezetben és a tájékozódásban töltenek be fontos szerepet. Geraint Rees professzor, a kutatás vezetője szerint egyelőre keveset tudunk arról, hogyan hatnak a közösségi hálók az agyra, ezért születhettek olyan megalapozatlan elméletek, amelyek szerint az internet árt az embernek. „Ez a tanulmány segíthet megérteni, miként közvetítenek a közösségi hálók a személyközi kapcsolatokban, és végre értelmes kérdéseket tehetünk fel az internet és az agy kapcsolatáról” – mondta.
 

A Facebook a legnépszerűbb közösségi háló, több mint 800 millió aktív felhasználója van szerte a világban. Tagjai között van, aki csak néhány tucat emberrel ápol így kapcsolatot, mások akár több ezer fős kapcsolati hálóval rendelkeznek. Ma már senki nem vitatja, hogy az internet az élet szinte valamennyi területére hatással van, nagyon keveset tudunk viszont arról, milyen befolyással van a képlékeny, alkalmazkodni, változni képes agyra. A mostani kutatás az egyik első lépés – későbbi, jól tervezett vizsgálatok válaszolhatják majd meg, átalakul-e az emberi agy, hogy alkalmazkodjon a közösségi média támasztotta kihívásokhoz.

Forrás: BBC
 

Kép innen

• Cimkék:
internet közösségi oldalak agykutatás facebook

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére