Darwinizmus kontra teremtés – tudományos inkvizíció zajlik?

A magyarok harminc százaléka nem hisz az evolúcióban

– Mi a problémájuk a darwinizmussal?

 – A darwinizmus a megszületése óta a legvitatottabb tudományos elméletek közé tartozik,  már nemcsak a biológiai igazságtartalmáról oszlanak meg a vélemények, hanem a társadalmi, világnézeti következményeiről is.Véleményünk szerint a darwinista szemlélet felelős részben  a materialista világkép és a mohó fogyasztói életmód kialakulásáért. Ezek pedig ma már bolygónk ökoszisztémájának és civilizációjának fenntarthatóságát is veszélyeztetik.

– Milyen elképzelés húzódik az Intelligens Tervezés megnevezés mögött?

– Ez egy Amerikában harminc éve létrejött alternatív tudományos irányzat. Fő mondanivalója: léteznek rendszerek a természetben, amelyeket nem hozhattak létre spontán természeti folyamatok, hanem csak egy magasabb rendű értelem közreműködésével lehet megmagyarázni őket. Az univerzum finomhangoltságáról szóló kozmológiai érv szerint pontosan összehangolt természeti, fizikai törvények teszik lehetővé a földi életet. Ha ezek a törvények eltérnének a jelenlegiektől, akkor az élet lehetetlen lenne. Az evolucionista elképzelés szerint az élet élettelen anyagi elemekből jött létre, mégpedig véletlenszerű folyamatok révén, a ma élő fajok pedig a korábbiakból alakultak ki. Az intelligens tervezettség tudományos analízis arra vonatkozóan, hogy a természeti törvények – beleértve a mutációt és a szelekciót is – valójában milyen jellegű és mértékű összetettséget képesek létrehozni, és milyen biológiai rendszerek létrehozására képtelenek.

 – Van különbség e mozgalom és a kreacionizmus közt?

– A kreacionizmus jóval korábbi szellemi áramlat, ami vallásokhoz, leggyakrabban a kereszténységhez kötődik, mindenesetre eleve igaznak tekint valamely szentírást, és ehhez keres tudományos igazolást. Az intelligens tervezettség azonban kifejezetten természettudományos szemlélet. Megfigyeli a természet biológiai rendszereit, majd megvizsgálja, hordoznak-e olyan jellegzetességeket, amelyek általában a tervezett dolgokra jellemzők. A tapasztalatok, megfigyelések és logikai elemzés alapján vonja le azt a következtetést, hogy kellett egy külső értelem, ami hatott az anyagra, mert az anyag intelligens behatás nélkül hosszú idő alatt sem képes olyan komplex rendszerekké szervezni magát, mint akár egyetlen sejt.

– Mit ért a külső értelmen?

– Valamilyen akarattal rendelkező tudatot, amely az általunk megfigyelt valóságon túl van. Irányzatunk nem foglal állást e tervező mibenlétét illetően, mivel ez meghaladja a tudomány létező eszköztárát. A tervezettség nyomai kutathatóak, a tervező kiléte nem. Elviekben elképzelhető az is, hogy ez egy másik bolygón élő élőlény. Francis Crick, a DNS kettős spirálszerkezetének egyik felfedezője azt mondta, hogy a DNS annyira bonyolult, hogy magától nem jöhetett létre a Földön. Azt feltételezte, hogy egy másik bolygóról véletlenül sodródhatott ide, vagy idelőtték. Továbbá az is egy lehetőség, hogy ez a magasabb rendű értelem az, amit-akit a vallásos emberek Istennek neveznek. Hangsúlyozom, ezt a kérdést az intelligens tervezés megközelítési módja nem tudja és nem is akarja eldönteni, mert a természettudomány határai között tevékenykedve ez nem lehetséges.

Tasi István, az ertem.hu portál egyik alapítója                              Fotó: Blénessy Berta
 

– Van-e, illetve milyen a kapcsolatuk a kreacionistákkal?

– A két irányzat eltérő alapjaiból és célkitűzéséből adódóan általában nem szokott közösen fellépni. Egyesületünk elnöke, Farkas Ferenc vegyészmérnök például egyetlen vallás mellett sem elkötelezett, és szervezetünk keretei között nem is foglalkozunk teológiai kérdésekkel. Ugyanakkor az intelligens tervezettséget támogató tudósok között vannak olyanok is, akik magánemberként valamely teremtésfelfogás hívei. Ám ők is határozottan elválasztják, hogy melyek a tudományos megfigyelésekből levonható tervezési következtetések, és hol kezdődik a személyes hit területe.

– Mely tudományterületek az intelligens tervezés irányzatának húzóágazatai?

– A vitában az élettudományok minden formája érintett. A fókuszban jelenleg a mikroszkopikus világgal foglalkozó tudományterületek állnak, például a sejttan, a mikrobiológia, a genetika. A biológiai változások ebben a mérettartományban játszódnak le, ezért itt érhető tetten a leginkább, hogy a valóságban mire képesek, és mire nem képesek a mutációk.

– Igaz, hogy az intelligens tervezést valló szakemberek között kevés a biológus?

– Ezt azok híresztelik, akik ezzel próbálják jelentéktelenebbnek feltüntetni az irányzatot. A darwinizmusban tudományos okokból kételkedők nemzetközi nyilatkozatát azonban több mint nyolcszáz, doktori fokozattal rendelkező tudós és tanár írta alá (www.dissentfromdarwin.org). Közöttük több mint százan biológus végzettségűek, vagyis a biológusok jól reprezentáltak az irányzat támogatói között.  A tervezéselméletet gyakran méltánytalan támadások és kritikák érik, mert a többségi gondolkodók számára kényelmetlennek tűnik felülvizsgálni egy százötven éve megszokott elméletet. Ám a tudomány a folyamatos önvizsgálat által fejlődik, és véleményünk szerint ez alaposan ráfér a biológiai eredetmagyarázatokra is.

– Van-e létjogosultsága Magyarországon is ennek a vitának?

– Az eredetkérdések univerzálisak, nálunk viszont sokan nem hallottak még részletesen az alternatív megközelítésről. Legutóbb kiadott könyvünk, Jonathan Wells biológus Darwinizmus és intelligens tervezettség című műve azt a célt szolgálja, hogy mindenki megismerhesse a látásmódokat, és szabadon választhasson közülük.

– Készült-e felmérés arról, hogy jelenleg hányan értenek egyet az önök által képvislet elgondolással? 

– A Science magazin 2007-es nemzetközi felmérése szerint Magyarországon a lakosság hetven százaléka hisz a darwinizmusban, harminc százalék pedig kételkedik benne. A darwini felfogás beágyazottságában közrejátszik a rendszerváltás előtti kötelező tudományos materializmus négy évtizede is. Az arány azonban folyamatosan változik.

–  Lát-e valamilyen kompromisszumra lehetőséget a két tábor között?

 – Elviekben egyszerű a megoldás. A tudománynak korlátozásoktól mentesen az igazság kutatására kell törekednie, és nem szabad kirekesztenie egy irányzatot csak azért, mert ellentmond az uralkodó világképnek. Biztosítani kell, hogy a különböző felfogású tudósok szabadon végezhessék kutatásaikat, miközben megvitatják egymással nézeteiket. A józan érveléssel alátámasztott felfogások iránti toleranciára legalább olyan nagy szükség van a tudományban, mint a közélet más területein.

– Az intelligens tervezést és a kreacionizmust 2006-ban hatvanhét tudományos akadémia nyilvánította áltudománynak, köztük a Magyar Tudományos Akadémia is. Mi erről a véleménye?

– Ez a darwinista lobbi tevékenységének eredménye. Az uralkodó szemléletmód képviselői féltik monopolhelyzetüket, védelmezik ideológiájukat, és próbálják elnyomni a rivális elképzeléseket. Az én szememben ez a nyilatkozat egyfajta tudományos inkvizíció jele. Az Egyesült Államokban a 2009-es év legnépszerűbb dokumentumfilmje azt dolgozta fel, hogy a darwinizmus jó néhány képviselője hogyan próbálja nemtelen módszerekkel kirekeszteni az evolúcióelmélet tudós kritikusait. Véleményem szerint azonban néhány évtizeden belül az intelligens tervezés elmélete világszerte olyan elfogadottságra tesz szert, hogy együtt fog élni a darwinizmussal a tudományos közéletben.

– Valamiféle győzelemről lehet szó?

– Nem hiszem, hogy bármelyik szemlélet végérvényesen kiszorítaná a másikat, viszont egyfajta békés egymás mellett élést elképzelhetőnek és szükségesnek tartok. Hiszek benne, hogy a jövőben nem lehet pusztán hatalmi szóval elutasítani egy kisebbségi megközelítést. Törekvéseink között szerepel, hogy az iskolákban ne csupán a darwinizmust, hanem legalább érintőlegesen az intelligens tervezést is vegyék be a tananyagba. Ez így lenne demokratikus, ezzel válna teljessé a rendszerváltás a tudományban és az oktatásban is.

Parcsami Gábor
 

• Cimkék:
értelmes tervezettség kreacionizmus vita társadalom eredetfilozófia

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére