Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Tudomány
2011-08-07 19:30:00

Ütközés eredménye a kétarcú égitest?

A legújabb elmélet szerint két Holdja volt a Földnek

Az amerikai csillagászok legújabb elmélete szerint több milliárd évvel ezelőtt a Földnek két holdja volt, a kisebb becsapódott a nagyobba és egybeolvadtak.

Az amerikai csillagászkutatók arra vállalkoztak, hogy megfejtsék a Hold szerkezetének és összetételének asszimetriáját. Az elmélet szerint a ma ismert Holdunk két égitestnek az összeütközéből alakult ki, a feltételezés szerint a kisebb, körülbelül 1200 kilométer átmérőjű hold a nagyobba csapódott.


Ketten voltak?

A Hold kérge a Föld felől is megfigyelhető, de a túlodalát csak 1959-ben sikerült felfedezni a szovjet Luna 3 űrszonda által készített felvételek segítségével. A túlodalt gyakran sötét oldalnak is nevezik – tévesen –, annak ellenére, hogy ott is egymást váltják a nappalok és az éjszakák. A másik oldal kérge nagyságrendileg 50 kilométerrel vastagabb, mint a Föld felől látható oldal, és összetételében is különbözik a két fél egymástól. A felszínt tekintve is eltérések vannak: az innenső oldalon kevesebb kráter van, a túlsó oldalon hatalmas hegyláncolatok húzódnak. A csillagászok ezt a felszíni eltérést most az ütközés-elmélettel magyarázzák.


Így történhetett a Hold nagy ütközése? Fotó innen

Az eddigi tudásanyag szerint a Hold abból a törmelékből állt össze, amely egy közel 5 milliárd éve történt hatalmas ütközésből keletkezett. A feltételezések szerint az ütközésben az ősi Földünk és egy Mars méretű, Naprendszeren kívülről érkező égitest találkoztak. A csillagászok még mindig tartják ezt az elméletet, kiegészítve azzal, hogy a keletkezett törmelékből nem egy Hold, hanem kettő keletkezett.

A nagyobbat ős-Holdként emlegetik és a mostani elmélet szerint a kisebbik ebbe rohant bele, így hozva létre a ma is látott égitestet. A holdak azért ütközhettek össze, mert a Föld tengely körüli forgása egyre lassult, így az égitestek egyre távolabb kerültek az ősi Földtől. Ha a NASA adatait vesszük alapul, akkor ez a folyamat évmilliárdokban is mérhető, hiszen jelenleg a Hold 38 millimétert távolodik Földünktől. A távolodás miatt a Nap lépett előtérbe, gravitációs ereje megsokszorozódott, ezáltal felborult az egyensúly és összeütköztek a Holdak. A nagy gravitációs ereje rántotta magához a kisebbet és az óriási ütközben keletkezett hő egybeolvasztotta a két égitestet.

A csillagászok abban bíznak, hogy a NASA Grail névre keresztelt Holdkutató szondája segítheti megalapozni az elméletet; az ütközés tényét új Holdbéli-kőzetekkel és azok elemzésével kívánják alátámasztani.

 

mi, CSMonitor

A nyitókép innen

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.