A végtörlesztések miatt nőtt a bankok euróigénye

Vészesen fogy Magyarország devizatartaléka

A csökkenést alapvetően két tényező okozza – jelentette ki Madár István, a portfolio.hu szakértője a mindennapi.hu kérdésére. Az egyiket, az egymilliárdos tételt kitevőt, a lejárt devizahitel-kötelezettség teljesítése jelenti, amit a jegybank, a megszokott eljárás szerint a devizatartalékokból fedezett. A másikat, ami eddig ismeretlen összegű, a kormány által megalkotott végtörlesztés devizaigénye jelenti. Mivel a kereskedelmi bankok devizaigénye a végtörlesztés miatt jelentősen megnőtt, a keresletet – a forint gyengülésének elkerülése érdekében – a jegybank a tartalékokból elégítette ki. Ennek a pontos összegét november 14-én ismerteti a Magyar Nemzeti Bank, az eddigi adatokból közvetetten arra juthatunk, hogy az összeg megközelítette, de nem érte el a fél milliárdot. Egy harmadik lehetőség, hogy a jegybank októberben interveniált, erről azonban egyelőre nincsenek információk – tette hozzá az elemző.

Idén még tovább csökken a tartalék

Az idén további, körülbelül kétmilliárd euró devizahitel-törlesztési kötelezettségünk van, amit a jegybank tartalékainak további apasztásával lehet finanszírozni. Így mindenképpen tovább csökken a tartalék szintje. A kérdés azonban az, hogy hogyan alakul a végtörlesztés, felgyorsul-e, és ha igen, mennyire.

Egyelőre nem túl intenzív a végtörlesztési folyamat, mert nem indult be rá a forinthitelezés. Ha ez nem változik, valószínűleg már csak néhány milliárd euró csökkenést okozhat, és így a devizatartalék nem csökken a 30 milliárd eurós szint alá.

Az adósságválságban magasabb tartalékszintre van szükség

Nem tudni pontosan, hogy a befektetők milyen devizatartalék-szintet tartanak elfogadhatónak egy ország esetében, erre nincs általános szabály – válaszolt a szakértő a befektetői hangulat változására vonatkozó kérdésre. Többféle szabály van, amit a befektetők néznek, ezek közül talán manapság a legismertebb, hogy a külfölddel szembeni rövid lejáratú kötelezettségekkel egyezzen meg legalább a devizatartalék szintje. Ez azonban nem elég egyértelmű, mert a rövid lejáratú fogalom sem pontos, és annak változása sem követhető percről percre nyomon. A piac általános vélekedése a magyar devizatartalék szintjéről, hogy az még tolerálható szinten van, de egy jelentősebb csökkentést semmiképp nem viselne el.

Azt mindenképpen látni kell, hogy egy olyan ország, amellyel kapcsolatban nem merülnek fel súlyos fenntarthatósági aggodalmak, működhet alacsonyabb devizatartalékkal, míg ahol komolyabb a probléma, ott sokkal nagyobb devizatartalék sem biztos, hogy elég. Mert nincsenek kőbe vésett szabályok. Az biztos, hogy Magyarországon a befektetők figyelik a devizatartalék szintjét, és ezért egy nagyon jelentős csökkentést végrehajtani valószínűleg nagyon veszélyes lenne.

A forint drasztikus gyengülését hozhatja magával

A devizatartalékok alacsony szintje nem apránként rontja egy gazdaság teljesítményét vagy megítélését. Ennek hatására hullámszerű, erőteljes változások jelentkezhetnek a tőkepiacon, súlyosabb esetben a reálgazdaságban. Amennyiben a devizatartalék egy, a piac által nem tolerált szintre csökken, nagymértékű árfolyamgyengülés és állampapír-piaci hozamemelkedés következhet be, végzetesebb esetben a fizetésképtelenség is beállhat.
 
Ilyen jelentős tartalékfogyásra azonban jelenlegi ismereteink szerint Magyarországon nem kell számítanunk. A kritikus szintet azonban pontosan nem ismerjük, sok múlik azon, hogy milyen a befektetők kockázatvállalási hajlandósága, ami nemcsak a magyar gazdaság megítélésén múlik, hanem az európai adósságválság hullámainak méretén is. De a 30 milliárd euró valószínűleg egy lélektani határ.

Kotulics Mónika

A nyitókép innen.

• Cimkék:
devizatartalék gazdaság befektetés Magyar Nemzeti Bank

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére