Társadalom
2011-02-14 13:54:00
Kevesen vásárolnak hipermarketben gyógyszertVége lehet a patikán kívüli gyógyszerárusításnak
Minden jel szerint hibás volt Horváth Ágnes exminiszter ötlete, ami alapján lehetővé vált a gyógyszerárusítás akár a benzinkutakban is.
Az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) tájékoztatása szerint jelenleg 442 féle orvosságot lehet patikán kívül is vásárolni, ám úgy tűnik, a kezdetben jó ötletnek tűnő engedmény egyre kevésbé vonzza a kereskedőket és a vevőket. A Horváth Ágnes volt egészségügyi miniszter nevével fémjelzett patikaliberalizációs törvény egyik meghatározó eleme volt az, hogy megengedte bizonyos kereskedelmi egységeknek, szolgáltatóknak, hogy szigorúan ellenőrzött körülmények között vény nélküli gyógyszereket árusítsanak.
Az újdonság ereje aktivizálta a drogérialáncok, a hipermarketek és a benzinkutak üzemeltetőit, sőt, még a Magyar Posta 2007-es vezetése is beemelte a szolgáltatások közé a pirula-kereskedelmet. A kezdeti lelkesedés mára jócskán alábbhagyott. A mindennapi.hu információi szerint a várt 1-2 százalék helyett csak a piac 0,2 százalékát fedi le a patikán kívüli orvosságok forgalma. Ez átlagosan havi 40-50 millió forintos bevételt jelent. A megfelelő körülmények ellenőrzését végző hatósági ellenőrök mostanában meglepődve tapasztalják, hogy nincs mit ellenőrizni, mivel a nyilvántartásban szereplő forgalmazók egyre-másra szüntetik meg ezt a szolgáltatást.
Elsőként a Rossmann Magyarország döntött úgy, hogy mégsem él a lehetőséggel és meghagyta a konkurenseinek a patikaszerek árusításának a jogát. Később, 2009-ben a Magyar Postánál döntöttek úgy, hogy a mobilposta járatai többet nem szállítanak orvosságot. A kitartó kereskedelmi láncok hivatalosan még nem jelezték visszavonulási szándékukat, ám a tapasztalatok azt mutatják, mind a hipermarketek, mind a benzinkutak jelentősen ritkították a gyógyszerárusító helyeket.
Vevőtaszító tájékozatlanság
Noha a patikán kívüli gyógyszerárusítás engedélyezésének egyik legfontosabb eleme a vevők megfelelő és teljes körű tájékoztatása, a legtöbb helyen igen esetlegesre sikeredett az információk közlése. A Mystery Visit Kft. próbavásárlásos kutatása rávilágított arra, hogy sem az üzleti, sem a vásárlói elvárásoknak nem tesz eleget a patikán kívüli gyógyszerforgalmazás. Mint azt Malonyai Katalin, a kutatás vezetője a mindennapi.hu-nak elmondta: míg a tárolásra és elkülönítésre vonatkozó szabályokat a vizsgált kereskedelmi egységek mindegyike maximálisan betartja, a vevőtájékoztatás helyenként a minimális szintet sem éri el.
A segítségnyújtást tekintve az eladók 37 százaléka ajánlott valamilyen készítményt a felvetett problémára. Ajánlás alatt itt főként azt kell érteni, ha az eladó felsorolta a készleten lévő termékeket, az esetek 10 százalékában azonban olyan eladóval is lehetett találkozni, aki magától ajánlott készítményeket és tájékoztatást is adott róluk. Az esetek 36 százalékában – főképp arra hivatkozva, hogy nem adhatnak tanácsot – semmilyen segítséget sem kaptak a próbavásárlók, sőt, még a segédanyagokat sem mutatatták meg nekik. A legnagyobb hiányosságokat a drogériákban tapasztalták, ahol sokszor fordult elő, hogy az elektronikus tájékoztató rendszer nem működött, illetve a nyomtatott tájékoztató anyag elzárt helyen volt.
Nem üzlet, de mégis megéri
A látványos érdektelenség és a nagyszámú visszalépők ellenére akadnak még olyanok, akik úgy vélik, megéri fenntartani ezt a szolgáltatást. A portálunknak nyilatkozó Tesco áruházlánc illetékese közölte: a vásárlók továbbra is találkozhatnak különböző gyógyszerkészítményekkel az áruházak polcain.
Noha a forgalom alakulását célzó kérdésünkre – üzleti titokra való hivatkozással – nem adtak választ, úgy tudni, aligha éri meg a kiegészítő szolgáltatást folytatni, ám eredetileg sem az anyagi előnyök miatt döntöttek a gyógyszerárusítás mellett. Míg Hardy Mihály, az áruházlánc korábbi szóvivője szerint árukapcsolásra alkalmas, kényelmi szolgáltatás, semmint kiegészítő bevételi forrás, a cég mostani kommunikációs illetékesei állítják: árukapcsolás inkább a gyógyszerek irányába és nem azoknak köszönhetően figyelhető meg.
Tájékoztatásuk szerint ritkán fordul elő, hogy a vásárlók fájdalomcsillapítóért vagy lázcsillapítóért térnek be a Tesco áruházakba, és ez alkalomból kerülnek más termékek is a kosarakba. A gyógyszerek és más termékek közti árukapcsolás általában nagyobb bevásárláskor jelenik meg, amikor a gyógyszerkészítmények más termékek vásárlása során keltik fel a vevők figyelmét. A vásárlók örömmel fogadták a Tesco kezdeményezését, és pozitívan értékelik a kiegészítő szolgáltatást. A vásárlói igények magasabb szintű kielégítése érdekében a vállalat a jövőben a patikán kívül forgalmazható gyógyszerek teljes palettáját kívánja értékesíteni.
A dm Kft.-nél is beváltotta a reményeket a gyógyszerárusítás. A drogérialáncnál a félmilliárd forintot is meghaladta a beruházás, de az árukapcsolási elképzelések révén nem volt hiábavaló az invesztíció – tudta meg a mindennapi.hu. Igaz, számszerű eredményekről nem beszélnek, nem titkolják, hogy az, aki a dm-ben gyógyszert vásárol, szinte mindig vesz mellé valamilyen más terméket is, legtöbb esetben papírzsebkendőt, törlőkendőt, pelenkát, fültisztítót.
Gyógyszert a patikából!
Elképzelhető, hogy ismét szigorítják a patikán kívüli gyógyszerárusításra vonatkozó szabályokat. Portálunk meg nem erősített információi szerint ugyanis az egészségügyi kormányzat – eleget téve a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) következetesen hangoztatott kérésének – felülvizsgálja a patikaliberalizációs intézkedéseket, köztük a patikán kívüli gyógyszerárusításra vonatkozó passzusokat. A patikusok a bevezetés óta aggódnak a szerintük betegnek és a szakmának egyaránt káros és veszélyes liberalizálás miatt. Úgy vélik, a korlátlan gyógyszerhez jutás a vevőknek egészségkárosodást, a gyógyszertáraknak pedig jelentős piacvesztést okozhat.
A leghangosabban a gyógyszerkiadó automaták ellen tiltakozik a szakmai köztestület. Fontos pontja a kamarai kifogásnak, hogy ma Magyarországon 14 évesnél fiatalabbaknak nem lehet gyógyszert eladni, márpedig az automaták vélhetőleg nem tudják ellenőrizni a vásárló korát.
Szigeti Ildikó
|
