Vans napszemüvegek
Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Társadalom
2011-07-10 21:00:00

Keresztények, zsidók és moszlimok is azonos állásponton

Utánajártunk: tényleg bűn az adósság?

Politikai beszéd: a miniszterelnök szerint az adósság bűn. Súlyos kijelentés, megnéztük, hogy mit szólnak a kijelentéshez a zsidó-keresztény kinyilatkoztatás követői és az iszlám gyakorlói!

Bűn az adósság, állítja a legszélesebb nyilvánosság előtt Orbán Viktor – a déli államok adósságának okán. A miniszterelnök úgy véli: „most olyan időket élünk, amikor a bűnöket megbüntetik”. Persze nemcsak Görögország és Portugália küzd hitelekkel, hanem számosan, köztük a magyar állam is, de ha már adósságról beszélünk. A kijelentésnek azokban súlya van: a bűn nem csupán jogi, hanem vallási fogalom is, egy szándékai szerint keresztény kormányzat pedig nem mehet el eme tény mellett. Utánajártunk: valóban bűn az adósság?


A kamatmentes kölcsön nem vétek

Paul Mills, az IMF angol közgazdásza, meglepően hasonló következtetésekre jutott a zsidó-keresztény hagyományokat értelmezve. Kamatmentes kölcsönt adni a szükséget szenvedőnek szeretetből származó cselekedet. Erre Mózes is felhívja a figyelmet, de Jézus még radikálisabban fogalmaz Lukács 6-ban: „Adjatok kölcsön semmit sem várva érte”. A másik oldalról viszont az adósság visszafizetése komoly kötelesség, de biztosítékként zálog kérhető.

Ha valaki elmulasztja kifizetni az adósságot, az adós szolgaként le kell, hogy dolgozza azt. Az adós lét már maga is szolgaság a Példabeszédek 22:7 alapján: „az adós szolgája a kölcsönadónak”. De Isten az embernek szabadságot és szolgai kötelmektől mentes életet szán, ezért minden 50. év a nagy örömünnep éve, amelyben az adósságokat eltörlik, a földek visszaszállnak az eredeti tulajdonosoknak. Az ószövetségi zsidó felfogást talán legjobban a 2 Mózes 22, 13-14 verseiben leírt szabályozás szemlélteti: „Ha valaki kölcsönkért felebarátjától egy állatot, és az megsérült vagy megdöglött, amikor gazdája nem volt ott, akkor kártérítést kell neki fizetni. De ha a gazdája jelen volt, akkor nem kell neki megtéríteni. Csak ha bérelt állat volt, akkor kell gazdájának megkapnia a bért.”


Új fogalom: profitmegosztó partnerség

Vagyis, ha ingyen használta valaki az állatot, az esetlegesen felmerülő kárért kártérítést kell fizetnie, ha bérleti viszony állt fenn, akkor az állatért adott bér fedezi a kockázatot és feltételezi, hogy a bérbe adó és a bérlő partneri viszonyban állnak egymással, azaz együtt dolgoznak.

De mi is a különbség? A kulcsszó itt is a profitmegosztó partnerség: a tulajdon miatti kockázat a bérbe adót terheli, a profit bizonytalan, ezért a bérbe adó és a bérlő együttműködő kapcsolatban marad egymással, és a bérbe adónak érdeke a bérlő sikere. Hitel esetén viszont a tulajdon és minden azzal kapcsolatos kockázat átszáll az adósra, a hitelező elvárja a bizonytalan jövőben megjelenő kamatot – az adós vállalkozásának sikertelensége esetén is.

A profitmegosztó partneri viszony fogalma, azaz hitelező és adós közös sikerben való érdekeltsége mind a zsidó, mind az iszlám gazdaságértelmezésnek egy olyan aspektusa, amely a társadalmi kapcsolatok mélyebb, igazabb és emberibb ismeretén alapul, mint a vágyak nyakló nélküli hitelekkel való kielégítésének lehetősége. Az Osservatore Romano, a Vatikán hivatalos lapja még 2009-ben így írt: „Azok az etikai alapelvek, amelyekre az iszlám pénzügyek épülnek, nem csak az ügyfeleikhez vihetik közelebb a bankokat, hanem ahhoz a lelkülethez is, amely minden pénzügyi szolgáltatás sajátja kellene, hogy legyen”. Giovanni Maria Vian, a hetilap szerkesztője máshol azt jegyezte meg, hogy a “nagy vallások mindig is együttes figyelemmel kísérték a gazdaság emberi dimenzióit”.


Az iszlám is kemény: pokol az uzsorakamatért

Bolek Zoltántól, a Magyar Iszlám Közösség elnökétől azt tudtuk meg, hogy az iszlám értelmezés szerint adósságban lenni semmiképpen sem bűn, kamatot adni vagy kapni viszont igen. Nem iszlám gazdasági rendszerű országokban élő muszlimok számára persze léteznek könnyítések: a bankszámlájukon állomásozó, látra szóló pénzre kapott kamatot a szegényeknek adott adományokkal ellentételezhetik. A Korán (második szúrája) így beszél a kamatról:

„Akik uzsorakamatot habzsolnak, úgy támadnak fel a túlvilágon, mint az, aki vergődik a sátán érintésétől, azért, mert azt mondták: "Az adásvétel ugyanolyan, mint a kamat." Allah azonban megengedte az adásvételt, ám megtiltotta az kamatot. Aki intést kap Urától és véget vet annak, ami megtiltatott neki, annak maradjon meg az, ami a tiltás előtt történt. A végső döntés felőle Allah kezében van. Akik azonban a tilalom után visszatérnek az uzsora kamat habzsoláshoz, azoknak a tűz lesz az osztályrészük és benne égnek örökké. Allah Megfosztja az áldásától a kamatot, viszont neveli (a túlvilágon) az adakozást (a Szadakát). (…) Ti hívők! óvakodjatok az Allah szerinti tettekkel és engedjétek el a fönnmaradt uzsoraköveteléseteket, ha hívők vagytok! Ha nem így cselekszetek, akkor tudjátok meg, hogy Allah és prófétája háborút támaszt ellenetek. Ha azonban megbánást tanúsítotok és lemondotok az uzsoráról, akkor megillet benneteket a tőkétek és nem követtek el kegyetlenséget és ti sem szenvedtek el jogtalanságot.”

Az iszlám értelmezés lényege tehát a kamat tilalma, illetve természetesen tilos olyan javakat vagy szolgáltatásokat finanszírozni, amelyek ellentétesek az iszlám elveivel. A gazdasági kapcsolatokban a kulcsszó a „profitmegosztó partnerség”. Bolek Zoltán azt is elmondta, hogy a gyakorlatban a hívő muszlimok jellemzően nemesfémbe vagy más valutába teszik át a megtakarításaikat.


Nehezen igazolható

A fentiek alapján ugyan nehezen igazolható egyértelműen a miniszterelnök állítása, miszerint maga az adósság bűn lenne, de kétségtelen, hogy az olyan jellegű adósság, amelyre az idő múlásához kötött kamatot fizetünk, azaz amilyen az adósságaink 99 százaléka, egyaránt ütközik a zsidó és az iszlám tanítással. A hitel utáni kamatszedést az Ószövetségen és a Koránon kívül pedig maga Jézus is a leghatározottabban elítéli. Tehát ha valóban „olyan időket élünk, amikor a bűnöket megbüntetik”, akkor Isten legyen kegyelmes adóshoz és hitelezőhöz is!

 

KFB

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Adósság
  • Portugália bedőlését jósolják
  • Böjte Csaba: fenntartható vágyak
  • Ki az igazi felelős a devizahitelesek problémájáért?
  • Nemsokára megmondják, ki miatt adósodtunk el
  • Végtörlesztés: sok a panasz
  • Szíjjártó: az új ötlet még a végtörlesztésnél is jobb
  • A kormány fáradhatatlanul készséges lesz
  • A Jobbik ma nagyon tolja
  • Melyik az egyetlen megbízható európai gazdaság?
  • Martonyi: Magyarország meg akar állapodni az IMF-fel

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.