Vans napszemüvegek
Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Társadalom
2011-07-16 13:20:00

„Olyan is megtörtént, hogy az udvaron egy fiú meg egy lány”

Utánajártunk: kizárják-e a romákat a jászladányi iskolából?

A Legfelsőbb Bíróság szerint jogellenesen különítik el a jászladányi önkormányzati és az azzal részben egy épületben működő alapítványi iskola tanulóit. Riport a helyszínről.

Jászladányban kétféle iskola működik egymás mellett, részben egy épületben. A falu középpontjában található Jókai u. 1-3. alatti épületben egymás mellett található az önkormányzati Móra Ferenc Általános Iskola alsó tagozata és a Zana Sándor Imre Alapítvány által működtetett Antal Mihály Alapítványi Általános Iskola. A Móra Ferenc Általános Iskola felső tagozatos tanulói ugyanakkor a Baross utcai lepusztult épületben tanulnak. Az alapítványi iskolához került a tornaterem, a könyvtár és az ebédlő továbbá a tárgyi eszközök jelentős része is.


Eltérő közegek

Az általunk megkérdezett a jászladányi lakosok közül valamennyien az alapítványi iskolába szeretnék íratni a gyermeküket, többen úgy fogalmaztak, hogy ha az alapítványiba nem veszik fel a gyereket, akkor inkább más településre járatják majd iskolába. A megkérdezett helybeli romák szerint a Baross utcai épületben „még rendes WC sincsen” és az önkormányzat hagyta leromlani az iskolát, addig a nem romák úgy fogalmaznak, hogy „más a közeg” és főleg a tanulók szociokulturális helyzetével indokolták, miért népszerűtlen a Baross utcai iskola.

– Ott olyan is megtörtént, hogy az udvaron egy fiú meg egy lány... Szóval érti... és a többiek nézték, hogy hogyan kell ezt a csinálni, a tanár meg nem mert rájuk szólni, de lehet, hogy ezt is csak úgy mondják – meséli egy jászladányi édesanya. Amiben mindenki egyetért, hogy egy tanulónak az életpályája és esélyei dőlnek el ott, hogy melyik iskolába veszik fel. Többen úgy gondolják, hogy a magániskola érdekében kellett átcsoportosítani az erőforrásokat: „így legalább egy jó iskola van Jászladányban”.


Romák is járnak az alapítványi iskolába

A cigány és nem cigány tanulók elválasztását többen azzal cáfolják, hogy romák is járnak az alapítványi iskolába, Dankó István polgármester egyenesen a vasbolt kirakatába kifüggesztett tablóhoz irányít minket, hogy bizonyságot nyerjünk a megkülönböztetés hiányáról. Ahogy fogalmaz: „mindkét iskolába, mindenki fel van véve”, azonban több helyi roma élt korábban és nekünk is panasszal arról, hogy mondvacsinált indokokkal – leggyakrabban betelt létszámmal – nem engedték beíratni a gyermekét az alapítványi iskolába akkor sem, ha a tandíjra valót előteremtette.

A működését még 2002-ben engedély nélkül megkezdő alapítványi iskola 2003-ban kapta meg a szükséges engedélyeket. Ugyanez év augusztusában az iskola vezetése megtagadta 101 roma származású tanuló felvételt annak ellenére, hogy a Kállai László, helyi kisebbségi vezető által szervezett gyűjtés eredményeképpen a tandíjak összegét be tudták volna fizetni. Az indoklás szerint az iskolának csak azokat a tanulókat állt módjában felvenni, akik már februárban – azaz a hivatalos engedélyek kiadása előtt – jelezték ebbéli szándékukat. Az igazgatónő később további 19 – szintén roma származású – gyerektől azzal tagadta meg a felvételt, hogy a létszám betelt, habár a 250 tanuló közül csak 209 tanuló iratkozott be.

Több jászladányi roma is beszámolt arról, hogy megpróbáltak beiratkozni az alapítványi iskolába, de már beteltek a helyek, többségük el is fogadta ezt az indokot. Volt, aki úgy vélte, hogy azokat a romákat veszik fel, akiknek a szülei a tandíjnál is többet fizetnek az iskolának, amit más források csak annyiban tudtak megerősíteni, hogy „hallottak ilyet, de ez mindenhol így megy”. A nyilatkozók többsége úgy vélte, hogy az alapítványi iskola azért is jött létre, hogy segítsen a cigányoknak kiemelkedni, de csak annak, amelyik akar is tanulni, viszont a többségük nem ilyen: „arra válaszoljon nekem, hogy '45 előtt miért nem jártak a cigányok iskolába? Mert nem is akartak, most kötelező és visszafogják a többi tanulót is.”


A kapitalizmusnak nem ez az alapja

A Legfelsőbb Bíróság az ítéletének indoklása szerint egyértelmű, hogy a cigány és a hátrányos vagyoni helyzetű diákok társadalmi helyzetük miatt nem járhatnak az alapítványi iskolába.

– Ez a sajtónak most egy szenzáció, amin csámcsoghatnak – véleményezte a Legfelsőbb Bíróság döntését Dankó István. A tárgyaláson mindenki ott volt, a magyar és nemzetközi sajtó is, csak mi négyen (az alperesek T.L.) nem tudtuk mi lesz az ítélet. Én azt tudom mondani, hogy a bíróság ezt alkotta és, hogy ez botrányos, mert innentől kezdve be lehet zárni akár a Mercedes-gyárat is Magyarországon azzal az indokkal, hogy ne vegyen senki Mercedest, azért, mert mondjuk a cigányok nem tudják azt megvásárolni. Hiszen a bíró azt mondta, hogy a tandíjfizetés az jövedelmi viszonyokhoz kötött és ez az, ami a cigányságot hátrányosan megkülönbözteti. Ennek lesz még története, ez a döntés nem fog csak így ennyiben maradni. Ez olyan precedens értékű, hogy innentől kezdve nagyon sok mindent lehet hozzáidomítani, például nem tudunk majd Mercedest vásárolni, ha a cigányok sem tudják megvásárolni azt. A kapitalizmusnak nem ez az alapja – vallja az egykori téeszelnök fia.


A gát nem szakadt át

– Nem mutatnak ezek a döntések más irányba, mint a korábbi bírósági döntések – véli a polgármestere, s hozzáteszi: – Senki nem gondolhatja komolyan, hogy ha az alapítványi iskola koncepciójának indulása óta eltelt tíz évben az összes olyan bírósági tárgyaláson és ítéleten, amin túl vagyunk mind nekünk adtak igazat, akkor ez az egy döntés gyökereiben és alapjaiban változtatja meg ezt a kérdést. Ez egyáltalán nincs így. A bíróság tényként közölte, hogy a másodrendű alperes – az alapítványi iskola – teljes pernyertes, az önkormányzatot marasztalták el, azt is csak részben. Azt még kutatjuk, hogy miért, mert csak akkor tudunk erről bizonyosságot mondani, ha megkapjuk írásban az ítéletet. Furcsálljuk, hogy mi az oka annak az ítéletnek, hogy itt szegregáció van, de azt tudjuk – mert a bíró szóban ismertette – hogy tulajdonképpen a két iskolarész közötti üvegajtós rész zavarta, ami kulcsra van zárva. Mi kinyitjuk azt az ajtót, és innentől kezdve eleget tettünk annak a kötelezettségnek, amire a bíróság minket utasított. De szeretném azt leszögezni, hogy a bérleti szerződés, ami az alapja az alapítványi iskola működésének, egyáltalán nem lett megsemmisítve. Nem kötelezte a bíróság arra az önkormányzatot, hogy állítsa vissza a 2002 előtti állapotot és bírságot sem rótt ki, holott ezt kérték a felperesek, tehát alapjaiban nem lett megváltoztatva a döntések.

Dankó István a bírósági ítéletet az árvízi védekezéshez hasonlította, abban az értelemben, hogy buzgárok törtek fel a több kilométernyi gáton, de a védekezést ettől még folytatják, a „gát nem szakadt át”.

 

T.L. 

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.