A verespataki cianidos aranybányászat ellen érveltek a szocialisták

Újabb cián-katasztrófa jöhet?

A román kormány nem követeli meg a beruházótól a biztonságosabb „zárt cianidos technológiát”, és nem írja elő a kötelező környezetvédelmi biztosítás megkötését sem. Más EU-tagállamokkal szemben Romániában a veszélyes anyagok regisztrációjáról és helyettesítéséről szóló uniós rendelet megsértése miatt nem indítható büntetőeljárás. A verespataki aranybánya ilyen feltételek mellett elfogadhatatlan kockázatot jelent az európai környezetre és súlyosan veszélyezteti a Tisza élővilágát – mondta Tabajdi Csaba, az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottságának tagja, az EP Petíciós Bizottságának ülésén.
 

A korábbi katasztrófa több ezer ember megélhetését sodorta veszélybe

„Az Európai Bizottságnak lépéseket kell tennie a cianidos technológia teljes vagy részleges betiltása érdekében.” – ezt már Göncz Kinga hangsúlyozta az ülésen. A képviselő arra figyelmeztetett, hogy a 2000-ben bekövetkezett tiszai ciánszennyezés idején sajnos már megtapasztalhattuk, milyen környezeti károkat okozhatnak a verespatakinál jóval kisebb beruházások.

Az EP Petíciós Bizottsága román civil szervezetek európai parlamenti petíciója kapcsán vizsgálta a tervezett beruházást. Emlékezetes, hogy 11 éve a romániai Nagybányánál a Tiszába ömlő cianidos zagylé a folyó csaknem teljes magyarországi szakaszán elpusztította az élővilágot és több tízezer ember megélhetését sodorta veszélybe. Tabajdi Csaba az ülésen kiemelte, hogy az Európai Bizottságnak szigorú előfeltételeket kellene támasztania a beruházással szemben; meg kellene követelnie, hogy a romániai szabályozási környezet, valamint az állam és az aranyvállalat között létrejött megállapodás megfelelő védelmet nyújtson az európai környezet, a Tisza élővilága számára.
 

Nem Románia belügye!

Göncz Kinga rámutatott, hogy a beruházás nem Románia belügye, hiszen az esetleges környezeti károk több európai uniós tagállamot, illetve csatlakozni szándékozó országot érinthetnek. Nem tehetünk úgy, mintha a közelmúltban nem történt volna hasonló katasztrófa. Tabajdi Csaba pedig arra emlékeztetett, hogy az ipari balesetekkel okozott károkat a legritkább esetben képesek megtéríteni az érintett vállalatok, és ezt jól példázza az egy éve Kolontáron történt vörösiszapömlés, ahol a 135 milliárd forintra becsült kár mellett eltörpül a MAL Zrt. 23 milliárdos vagyona.

Egy esetleges verespataki ipari baleset esetén a jelenlegi feltételek mellett semmi nem garantálja azt, hogy az aranyvállalat megtérítené a környezetben, vagy az emberi egészségben bekövetkező károkat. Ezért a román államnak meg kellene követelnie, hogy a beruházó cég környezeti felelősségbiztosítást kössön. Ez nyilvánvalóan megdrágítja a termelést, de az arany jelenlegi világpiaci ára mellett a többletköltségek finanszírozhatóak lennének. Összességében a jelenlegi feltételek mellett a Verespatakon tervezett aranybánya elfogadhatatlan és vállalhatatlan környezeti kockázatot jelent. Az Európai Bizottságnak határozottan fel kell lépnie ellene – fűzte hozzá Tabajdi.

(mindennapi/mti)

• Cimkék:
Tisza cián katasztrófa Rómánia Verespatak aranybánya Európai Bizottság Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottság

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére