- Címlap
- Társadalom
- Világhír
- Életmód
- Kultúra
- Tudomány
- Sport
- Egyház
- Beszállhatok?
- Blogok
- Fórum
- Dossziék
- Film
- Videók
- Játék
- RSS
Mai morzsa
|
Társadalom
2011-08-09 08:00:00 A keresztény elveket hiányolja a tervezetből a szakszervezeti vezetőÚj Munka Törvénykönyve: húsz éve nem látott tiltakozás várhatóUtcai demonstrációk, sztrájkok, útlezárások is várhatók, ha a munkajogi változtatásokat elfogadja az országgyűlés. A tiltakozásról Palkovics Imrét, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnökét kérdeztük.– Ön az új Munka Törvénykönyv tervezettel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy az keresztényietlen, embertelen. Mire gondolt? – A Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) világnézeti alapon működő szakszervezet, és XIII. Leo pápa Rerum Novarum című enciklikájából vezeti le a társadalom, az állam, valamint a civilek számára a munkavállalók kötelezettségeit. Ez az enciklika az egyik filozófiai alapja a kereszténydemokrata politikai erőknek is, éppen ezért a Keresztény Demokrata Néppártnak, és a Fidesznek – amely magát polgári, keresztény értékek mentén szerveződő politikai erőnek tartja – kötelessége lett volna az enciklikának az elvárásaira, megállapításaira alapozni a társadalomszervező politikáját, és különösen a szegényekről, a kiszolgáltatott munkavállalókról gondoskodó Munka Törvénykönyvét. A keresztény elvek szerint nincs alá-, és fölérendelt viszony a munka világában. A tőke és a munka egymás nélkül nem létezik. Noha a tőke, vagyis a befektetők mindig is előnyösebb helyzetben vannak, az államnak kötelessége jogi eszközökkel, és intézményrendszerrel gondoskodni arról, hogy a munkaadó, és a munkavállaló közötti kiegyenlítődés megmaradhasson, és méltó partnerei lehessenek egymásnak. Az új tervezet a munkavállalókat olyan mértékben teszi kiszolgáltatottá, hogy nem valósul meg a keresztény társadalomszervező jogelv. – Örömteli és reményt adó, hogy a KDNP, mint a kormányzó koalíció egyik tagja azonos állásponton van a Munkástanácsok Országos Szövetségével, és meglepő, hogy a Fidesz a mostani törvénytervezettel szembe megy saját, választások előtti politikai ígéreteivel. A nagyobbik kormánypárt retorikája egyértelműen arra irányult, hogy az a fajta kifosztás és kizsákmányolás, amit a társadalommal szemben a tőke elkövetett, annak vége szakad, azonban a jelenlegi előterjesztésből kiderült, hogy az új törvény egy jól körülhatárolható érdekcsoportnak kedvezhet majd. Egyértelműen látható például a kereskedelmi láncok érdekeinek megjelenítése. – Kompenzáció a különadókért? A tény, hogy a kormány a parlamenti választások előtt egyetlen munkavállalói érdekképviselettel nem találkozott, illetve a választásokat követően is hosszú hónapok teltek el az érdekegyeztető-tanács összeüléséig, nyilvánvalóan elővetítette, hogy a nagyvállalkozó, munkáltató szféra – akikkel folyamatosan tárgyalt a kormány – előnyhöz juthat. Úgy vélem, nem jár helyes úton a kormány, ha azt gondolja, hogy ha a munkáltatóknak, a tőkének az igényeit kielégíti, attól majd a magyar gazdaság talpra áll. A politika, szerte a világon, nyilvánvaló módon foglya a tőkének, a befektetőknek, a bankoknak, a pénzvilágnak. Dicséretesnek mutatkozott az irány, amelyet a Fidesz-kormány a megalakulását követő hónapokban kijelölt, nevezetesen, hogy megadóztatja a bankokat, a multi-kereskedelmi láncokat, és nem az embereket próbálja megnyúzni. Azonban úgy tűnik, hogy eljött a kompenzáció ideje. A multinacionális cégeknek be kellett fizetni a kasszába, hogy a költségvetési egyensúly megteremthető legyen, hiszen az Európai Unió nem engedte elszaladni a költségvetési irányt, most ezt igyekszik a kormány – hosszú távon, torz módon – törleszteni. Ha az új Munka Törvénykönyv tervezetét elfogadja az országgyűlés, még magasabb profitra tehetnek szert ezek a mamut cégek, mindenféle akadályok nélkül, ráadásul, ez a pénz kiáramlik az országból. (Fotó: Vörös Szilárd) – A tervezet szerint a szakszervezetek képviseleti jogát is megszüntetnék. – Cél, hogy minél kiszolgáltatottabb legyen a munkavállaló, és minél inkább kihasználható legyen a munkaerő. A jogalkotó úgy fogja fel a törvénymódosítást, hogy a magyar munkaerő, mint gazdasági eszköz teljesen személytelenül, bármilyen körülmények között, használható legyen, és ha nincs rá szükség, akkor visszaakasztható legyen a szögre. Az új Munka Törvénykönyvéből kiolvasható, hogy a munkáltató egyoldalúan megállapíthat járandóságokat, amitől egyoldalúan el is állhat. Ez a legnagyobb disznóság, amit el lehet követni a közösséggel, a kollektív jogokkal szemben. Az egyén mindig is kiszolgáltatott volt. A védelmet számára az a fajta kollektív jog jelentette, amitől nem lehetett eltérni, mert jogszabályi hatóereje volt egy megállapodásnak, egy kollektív szerződésben foglalt juttatásnak. Az új tervezet szerint egyoldalúan elállhat ettől a munkáltató mindenféle következmények nélkül. A törvénytervezet szellemisége az, hogy a munkavállaló semmilyen helyzetben ne tudjon ellent mondani, ne tudja megvédeni a kialkudott jogait, de kialkudni sincsen lehetősége, mert a szakszervezeti jogokat teljes mértékben kiiktatták ebből a rendszerből. – Európai demokráciában előfordul-e hasonló eset a szakszervezeti forma felszámolására? – Pataki Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke úgy nyilatkozott, hogy a nyomásgyakorlás minden eszközét meg fogják próbálni, ha nem születik megállapodás. Mire lehet számítani?
P.Horváth Csaba
|
Hírsor
A hét java
|
|