Get Adobe Flash player
Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Társadalom
2011-07-25 14:30:00

Nemzetstratégiai érdek tisztának maradni

Tudatosan szennyezték GMO-val a magyar földeket?

Kemény kézzel bánnak a génmódosított vetőmaggal szennyező multikkal, a becsapott gazdák kártérítést kapnak – elképzelhető, hogy épp a szennyező világcégektől.

Ötezer hektárt is elérheti ebben a szezonban a megsemmisítésre szánt, genetikailag módosított (GMO) magvakkal szennyezett ültetvények aránya. A parlament mezőgazdasági bizottsága szerint nem kizárt, hogy célzatosan keverték bele a genetikailag módosított magvakat az egyébként mentes vetőmagtételekbe, ugyanis a magyar agrártermékekben még nincs GMO, a hazai búza emiatt (is) keresett cikkek a világban. A konkurenciának jól jöhet egy kis „szennyezés”.


Alkotmányilag tilos

„Maga az új Alkotmány szögezi le, hogy Magyarországon tilos a génmódosított szervezetek használata a köztermesztésben. Ennek megfelelően hazánk GMO-mentességének fönntartása nemzetstratégiai érdek” – áll a Vidékfejlesztési Minisztérium közleményében. Fazekas Sándor miniszter elmondta: a hatóságok március óta vizsgálják a tételeket, és kiderült, hogy egyes zsákokban a normál hibrid vetőmagok mellett GMO-magvak is vannak.

A szennyezésekre a globális piacon stratégiai tényezőként jelenlévő Pioneer és Monsanto világcégek által forgalmazott tételekben bukkantak. Nem meglepő, hogy mindkét cég az elsők között van a világon a GMO-termékek előállításában és forgalmazásában is, és a magyar vetőmag-kereskedelemben is vezető szerepet töltenek be. (A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal július elején nyilvánosságra hozott laboratóriumi vizsgálat eredményeit mindkét cég vitatja, mondván: a saját ellenőrzéseik szerint a kérdéses tételekben nem volt GMO-val szennyezett mag. A Monsanto jogi úton is megtámadta a laboreredményt.)


A gazdáknak kell megsemmisíteni

A Vidékfejlesztési Minisztérium adatai szerint a gazdák 2500 hektáron vetettek szennyezett vetőmagot, de mivel a táblák mellett 400 méteres izolációs távolságon belül található kukoricát is be kell tárcsázni (hogy a kukorica virágzásával semmiképpen ne kerüljön módosított gén a virágporral a környezetbe), ezért a megsemmisítendő vetésterület nagysága az 5000 hektárt is elérheti.

A szennyezett vetőmagból kikelt növények, valamint az izolációs zóna növényállományát a gazdának kell megsemmisíteni. Az erről szóló határozatot folyamatosan a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal adja ki, a szakmai szervezet kéri az érintett termesztőket, hogy a határozat átvétele után vegyék föl a kapcsolatot a Kormányhivatal megyei növény- és talajvédelmi igazgatóságával. A termelő ugyanis köteles értesíteni az igazgatóságot a vetemény fölszámolásának időpontjáról, és a felügyelő szervezet jegyzőkönyvben rögzíti a megsemmisítés tényét. (A még nem virágzó, szennyezett ültetvényeket tárcsázással, a már elvirágzott kukoricaállományt pedig silózó géppel kell megsemmisíteni.)


A gazdák kára megtérül?

– Nem fordulhat elő, hogy a termelők ne kapjanak kártérítést a génszennyezés miatt megsemmisített kukoricájuk után – tudtuk meg Kardeván Endrétől, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárától. – Még nem zárult le teljesen azoknak a területeknek a pontos fölmérése, ahol a növénykultúrákat meg kell semmisíteni, ezért sem tudható, hogy mennyi lesz kártérítés összege – tette hozzá.

Az államtitkár hangsúlyozta: GMO ügyben a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal egyaránt a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően jár el, adataik az Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Élelmiszer Mikrobiológiai Nemzeti Referencia Laboratóriumának vizsgálati eredményeiből származnak. A kártérítésekre utalva Kardeván Endre kifejtette: nem biztos, hogy a felmerülő igényeket csak állami forrásból fedezik, mert a gazdálkodók kihozhatják nullszaldósra is a kitárcsázásokat, ugyanakkor valamelyik érintett vetőmag-forgalmazó cég is megtérítheti a veszteségeiket.

 

Közel harminc évvel ezelőtt született meg a világon az első genetikailag módosított organizmus (az angol kifejezés rövidítéseként: GMO), amivel a kutatók átlépték a korábban átjárhatatlan genetikai határokat. Ezzel lehetővé vált a géncsere vírus, baktérium, növény, állat és ember között. Ami egyként jelent fantasztikus lehetőségeket és beláthatatlan veszélyeket. Máig nem lehet pontosan tudni ugyanis, hogy a GMO növény (vagy állat) milyen kapcsolatba kerülhet (hogyan kereszteződhet) a természetes növény- és állatvilággal, illetve, hogy ez a módosított gén milyen hatást vált ki a szervezetbe jutva az emberben. A tudományos műhelyek bemozdultak, és sorra születtek, születnek meg a különböző, sokszor bizarr alkalmazások. Létrehozták például az emberi génnel kombinált dohányt, ami kétszer akkorára nő, mint a hagyományos. Amerikában megszületett a GMO-lazac is, amelybe egy angolna növekedési génjét ültették, ami ettől kétszer akkorára nő, mint normális társai. Szintén a hozam növelése érdekében emberi növekedési hormon gént vittek be a ponty génállományába. A halak így 30-40 százalékkal lettek súlyosabbak, mint a nem manipulált társaik. (Kis kellemetlenség, hogy aki ezeket eszi, az végső soron emberi géneket is fogyaszt.)

 

(valló)

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek GMO
  • Vasárnap hatályba lép az új alaptörvény
  • Emberi vér génmódosított rizsből?
  • GMO-mentesség: egyhangúlag mellette
  • Új bogárfaj jelent meg, és GMO-s kukoricát eszik
  • Génmódosított élőlények: akcióban a GMO csoport
  • A világot bekebelező cég bűnlajstroma
  • Varga Mihály a Monsanto-val tárgyalt
  • Többmilliós bírság jár majd a génmódosított vetőmagért
  • Új kormányzati szabályozás a GMO területén
  • Harc a GMO ellen: ezerhektárnyi kukorica megsemmisítve

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.