Get Adobe Flash player
Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Társadalom
2011-05-16 08:00:00

A közérdekű adatok visszatartása bűncselekmény

Történt-e korrupció a Balatoni Hajózási Zrt.-nél?

A Balatoni Hajózási Zrt. nem teszi világossá, hogy egy értékes ingatlant miért nem a legmagasabb ajánlatot tevőnek juttatott.

Az értékes telek tavaly év végén talált új gazdájára, amikor a Balatoni Hajózási Zrt. vezetése privatizálta. A pályázat érdekes körülményeit és a vételárat ma is homály fedi. A vásárló nem hajlandó elárulni a lényeges részleteket, és ugyanígy hallgat róla a vállalat vezérigazgatója is.


Közvagyon, közérdek nélkül

Horváth Gyula, a vezérigazgató arra hivatkozik, hogy azért nem köti az ügyet a nyilvánosság orrára, mert az önkormányzati cégek vagyongazdálkodása nem közérdekű adat. Egyelőre annyi bizonyos, hogy a pályázati kiírásban szereplő szabályok ellenére nem volt licittárgyalás, s végül pedig nem az a versenyző vásárolhatta meg az ingatlant, aki a legmagasabb összegű ajánlatot tette.

A vesztes azt állítja, hogy a Zrt.-hez a pályázat után még többször vételi ajánlatot tett, amelyeket  befogadtak. Végül arra való hivatkozással utasították el utolsó ajánlatát, hogy kicsúszott a határidőből. Azonban: mint mondja, határidők nem voltak, ezért nem csúszhatott ki belőlük. És ez derül ki a hivatalos pályázati, valamint az utána keletkezett dokumentumokból is.

Mivel a BH Zrt.-től nem kaptunk hivatalos információkat, Jóri András adatvédelmi biztoshoz fordultunk, foglaljon állást, hogy hozzáférjünk a közérdekű adatokhoz. Jóri a hivatalos állásfoglalásában a vezérigazgatónak adott igazat. Tavaly ősz óta ugyanis tényleg nem közérdekűek az önkormányzati cégekre vonatkozó adatok, egy törvénymódosítás miatt.


A korrupció melegágya

Az ombudsman állásfoglalásában sajnálatát is kifejezte, hogy mivel az önkormányzati cégek és azok vagyontárgyai továbbra is a közvagyon részét képezik, így az ezekre vonatkozó adatoknak mindenki számára nyilvánosnak kellene lenniük. Úgy fogalmazott: a törvénymódosítás következtében kialakult helyzet a korrupció melegágya. A balatonmáriafürdői kikötői ingatlan ügye annyira bebizonyította jogos félelmét, hogy arról sajtótájékoztatót is tartott.

Az ombudsmani állásfoglalásból az is kiderült, hogy nem tűnt el teljesen a nyilvánosság szeme elől a BH Zrt. által eladott balatonmáriafürdői telek. Amennyiben ugyanis az önkormányzatok a BH Zrt. döntését megelőzően bármilyen határozatot hoztak az ingatlannal kapcsolatban, arról a szabályok szerint kötelesek információt adni.

Azt, hogy korábban a tulajdonosok foglalkoztak a telekkel, Balatonalmádi polgármesterétől tudtuk meg, aki elmondta, hogy egy korábbi közgyűlési határozatban szerepelt a telek értékesítése. Keszey János más érdekes információkkal is szolgált. Elküldte portálunk számára például a bennünket a korábbi cikkünkért helyreigazítással fenyegető vezérigazgató, Horváth Gyula által írt magyarázkodó levelet.


Mennyi az annyi?


Az értékes telek eladását ebben a vezérigazgató úgy minősítette, hogy „a társaság számára nem volt stratégiai fontosságú az értékesített terület”. Ez a vételárhoz képest lényegtelen információ. „Az ingatlanra két ajánlat érkezett határidőre, azonban mindegyik alacsonyabb vételárat kínált az elvárhatónál.” – írta Horváth Gyula. „A pályázatot a Társaság eredménytelennek nyilvánította, majd a két ajánlattevővel a társaság a tárgyalást tovább folytatta, írásban kért újabb ajánlatot. A beérkezett két írásbeli ajánlat közül a magasabb vételárat kínáló ajánlatát az igazgatóság elfogadta, a szerződéses feltételeken szigorított, amelyet az ajánlatot adó elfogadott. Ennek alapján a szerződés megkötésre került, azóta a vevő a teljes vételárat kifizette. A vesztes, alacsonyabb ajánlatot adó utóbb a döntés meghozatalát követően újabb, immáron magasabb vételárat ajánlott, amelyet azonban már nem lehetett figyelembe venni.”

Az ügyről a BH Zrt. legnagyobb részvényesének,  Siófok önkormányzatának fideszes polgármesterét is megkérdeztük.  Balázs Árpád annyit válaszolt csupán, hogy felkérte a cég felügyelő bizottságát, tárgyalja meg az ügyet, és amennyiben szabálytalanságot, vagy a cég érdekeit sértő körülményeket állapít meg, úgy a szükséges intézkedéseket tegye meg.

A Magyar Televíziónak február 27-én Balázs Árpád még úgy fogalmazott, hogy a siófoki önkormányzat által történt részvényvásárlás a záloga annak, hogy később a köztulajdon ne kerülhessen magánkézbe. Ehhez hozzátette, hogy az eladott részvényekből befolyó pénzt a települések beruházásaikhoz, pályázataik önerejéhez használják fel. Ez pedig rímel Horváth Gyula vezérigazgató panaszára, aki az idei idény megnyitásakor azt mondta, hogy cégének nem lesz elég (köz)pénze a szükséges fejlesztésekre. A mindennapi.hu mindenesetre épp ebben próbál segíteni.

Adatvédelmi biztosi állásfoglalás: „A kérdéses ingatlan átruházásával kapcsolatban a Balatoni Hajózási Zrt. nem köteles adatot szolgáltatni, azonban amennyiben a részvénytulajdonos önkormányzatok a társasági döntést megelőzően bármilyen döntést, határozatot hoztak az ingatlannal kapcsolatban, úgy arról a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályok szerint kötelesek információt adni.”
Büntető Törvénykönyv: 177/B. § (1) Aki a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével
a) tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget,
b) közérdekű adatot hozzáférhetetlenné tesz vagy meghamisít,
c) hamis vagy hamisított közérdekű adatot hozzáférhetővé vagy közzé tesz,
vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával, vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt jogtalan haszonszerzés végett követik el.

Az 1998. évi XIX., a büntetőeljárásról szóló törvény:

171.§ (1) Bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést. A feljelentés kötelező, ha annak elmulasztása bűncselekmény.
(2) A hatóság tagja és a hivatalos személy, továbbá, ha külön törvény előírja, a köztestület köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt - ha az elkövető ismert, annak megjelölésével – feljelenteni. A feljelentéshez csatolni kell a bizonyítási eszközöket, ha ez nem lehetséges, a megőrzésükről kell gondoskodni.

 

P. Horváth Csaba

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Ne lopj
  • A bíróság szerint hazudott Budai Gyula és a Fidesz
  • A tudósok nem merik vizsgálni Schmitt Pál doktoriját
  • Plágiumgyanú: Kiáll Schmitt mellett a NOB
  • Nem kegyelmeztek a bennszülött kislánynak
  • Miss Robin Hood: szeretetből rabolt
  • A falu szolgáltatja a voksokat, a város a pénzt?
  • Újabb milliók vándoroltak jutalomként a zsebekbe
  • Egymillió dollárossal akart fizetni
  • Korrupcióba keveredett a Magyar Telekom?
  • Visszaélések ezrei a szociális lakások körül

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.