Miért nem jótékonykodnak a boltok a lejárt élelmiszerekkel?

Tonnányi fogyasztható étel a szemétben

„Arra, hogy a kereskedelem mit csinál a megmaradt pékáruval, arra nincs rálátásunk” – mondja Varga László, a Magyar Pékszövetség elnöke. A pékségek az el nem adott kenyeret, pékárut a boltoktól a hatályos jogszabályok értelmében nem vehetik vissza, bár a boltvezetők erőltetnék ezt, ha lenne rá módjuk.

Inkább sütnek frisset

A kisütött, de ki nem szállított kenyérből, zsemléből a pékségek kenyér- vagy zsemlemorzsát készíthetnek, a kimaradt, nem kisütött tészta is felhasználható kovásznak, de ha sok marad, akkor az sem eltartható, mert a só nem tesz jót a kovásznak − magyarázza a szövetség elnöke. Igaz, a pékek szakértelmének köszönhetően nem jellemző, hogy akár nyers, akár kisütött tésztából jelentősebb, jótékonysági célokra felhasználható mennyiség maradna. Manapság a panírozáshoz kapható morzsa is főleg a direkt erre a célra készülő úgynevezett babajkából készül. A boltok gyakran olcsón, fél áron eladják a visszamaradt pékárut, leginkább állati takarmányozás céljára. Egy évben egyszer, a kenyér világnapján szervez a pékszövetség adománygyűjtést, ilyenkor a tagjaik által kisütött kenyereket kifejezetten szociális otthonokhoz és a Máltai Szeretetszolgálathoz juttatják el – számolt be a részletekről Varga László.

Érdemes lenne átgondolni

A lejárt szavatosságú élelmiszert veszélyes hulladékként kell kezelni, el kell távolítani az üzletből, és a törvényi előírás szerint megsemmisítésre kerül – mondja Fodor Attila, a CBA kommunikációs vezetője. Az üzletlánc szerződéses kapcsolatban áll ezeket a hulladékokat – nemcsak az élelmiszert, hanem például csomagolóanyag-hulladékokat – hasznosító cégekkel. A törvények és a minőségbiztosítási szabályok értelmében (amilyen például az élelmiszer-biztonsági kockázatkezelő rendszer, a HACCP) a lejárt szavatosságú élelmiszereket szigorúan ellenőrzött helyen kell tárolni, és kimutatást kell készíteni azokról.

Vannak olyan üzletek, üzletláncok, ahol a lejárati idejükhöz közelítő termékeket le szokás értékelni, de a CBA ezzel a gyakorlattal nem él. Fodor szerint e szokás a csökkent értékű termékek mennyiségének növekedéséhez vezethet, és ez nemcsak veszteséget jelent, hanem egészségügyi kockázatot is hordoz. Hozzáteszi: az üzletvezetők felelőssége, hogy a lejárat miatti veszteség a lehető legkisebb legyen. A pékáru esetében a napi többszöri szállítással könnyen megoldható, hogy ne vagy nagyon kevés eladhatatlanná váló vagy csökkent értékű termék maradjon a nap végére.

Az élelmiszer-szállítás és -tárolás jogszabályi háttere ugyanakkor nagyon bonyolult és igen szigorú. Bizonyos termékeket külön kell kezelni, és külön kell szállítani is. A fő probléma, hogy az élelmiszerekből nem marad jótékonysági célokra érdemben felhasználható mennyiség, igen kiszámíthatatlan az is, hogy marad-e egyáltalán, és a szervezett elszállítás költsége sem csekély. A kereskedelem célja, hogy ne is maradjon ilyen termék, ugyanakkor érdemes lenne a lejárt élelmiszerek felhasználását valahogyan átgondolni – véli a CBA kommunikációs vezetője.

Állatmenhelyekhez kerül a selejt

A Tescóban azt a választ kaptuk, hogy az adott napon sütött péktermékeket aznap éjjel 0:00 órakor leselejtezik, és előtte nem csökkentik a péktermékek árát. A többi termékhez hasonlóan a pékáruk minőségét is folyamatosan ellenőrzik, és ha – megjelenés, küllem, szín, illat alapján – nem felelnek meg az elvárt minőségnek, akkor leselejtezik azokat. A selejtezés folyamatának végén a termékek egy tömörítőbe kerülnek, az pedig roncsolás útján mindent eladhatatlanná tesz. Egyéb élelmiszerek esetében a lejárati idő miatt csökkentett árú termékeket az eladótérben külön helyen és sárga címkézéssel jelölve értékesítik. A leselejtezett élelmiszerrel kapcsolatban azt a választ kaptuk, hogy több Tesco-áruházból állatmenhelyek vagy lovardák viszik el a pékáru- és a zöldségselejtet, tehát a termékeket nem haszonállatok etetésére használják fel.

-tl-

• Cimkék:
pazarlás élelmiszer hulladék szemét

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére