Ami a vádiratból érdekes módon kimaradt

Titkosszolgálat áll a romagyilkosságok mögött?

Az ellentmondásos vallomások és a vádiratból kimaradt megmagyarázhatatlan részletek tág teret hagynak a találgatásra a rejtélyes sorozatgyilkosságról.

A gyilkos be volt szervezve, és ritka fegyvere volt

Az őszödi beszéd kiszivárgása és az MTV-székház ostroma sem generált annyi spekulációt és teóriát az elmúlt években, mint a romagyilkosságok rejtélye, főleg amióta kiderült: a feltételezett tetteseket a Nemzetbiztonsági Hivatal figyelte a bűncselekmény-sorozat megkezdése előtt, egyikük pedig a Katonai Biztonsági Hivatal beszervezett informátora volt. A vádirat ezzel a témával egyáltalán nem foglalkozik, pedig 2009-ben az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának vizsgálata is megállapította a titkosszolgálatok akkori vezetőségének felelősségét az ügyben. Nem derül ki a vádiratból az sem, ki segítette a gyanúsítottakat a fegyverek és a lőszerek beszerzésében, és honnan kaphattak anyagi támogatást.

A gyanúsítottak elfogása óta, és a most zajló perben számos olyan részlet is felmerült, amikre nem ad magyarázatot a vádirat. Nem lett meg a sötét színű, nagy méretű terepjáró, amit szemtanúk beszámolói alapján a Nemzeti Nyomozó Iroda is sokáig keresett. A vádirat szerint az elkövetők egyetlen járművet, egy szürke Opel Astrát használtak, ennek azonban ellentmondanak a mobiltelefonjaik mozgását rögzítő cellainformációk – útban Tiszalök felé egymást hívták, és a készülékeik egymástól 10-20 kilométerre voltak. A Blikk kiszivárgott nyomozati anyagokra hivatkozva néhány napja arról számolt be, hogy a rendőrség állításával ellentétben nem a telefonhívások, hanem védett tanú buktatta le az elkövetőket, aki szintén beszámolt egy fekete VW Touareg terepjáróról is. A lap szerint a nyomozati anyagban további adatok is utalnak arra, hogy több elkövető volt, nem csak az a négy személy, aki most a vádlottak padjára került.

A vádlottak ellentmondásos vallomásai is további tettestársak létére utalnak. A vádiratból viszont úgy tűnik, hogy a rendőrség önkényesen szelektált a nyomozás adatai között, egyes tényeket és elkövetőket, bűnsegédeket szándékosan figyelmen kívül hagytak a vádiratban. Az MTI rendőrségi és ügyvédi forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az egyik gyanúsítottól egy olyan, több tízmillió forintot érő mesterlövészpuskát is lefoglaltak, amelyből csak két-három darab lehet az országban, de ez a fegyver nem szerepel a vádiratban. Az ügyészség erre úgy reagált, hogy ugyanazok, egy besenyszögi vadásztól elrabolt fegyverek szerepelnek a vádiratban, mint a nyomozati iratokban. Ugyanakkor több szakértői vélemény is azt erősíti, hogy négynél több embernek lehetett tudomása a bűncselekményekről, így támogatók, megrendelők, vagy további tettestársak lehetnek még szabadlábon.

Külföldi titkosszolgálatok?

Rendkívül furcsa a gyilkosság gondosan megtervezett szimbolikus háttere is. A Tiszalökön meggyilkolt Kóka Jenő munkahelyi főnöke az Olaszliszkán meglincselt Szögi Lajos apja volt. Kóka özvegye szerint a gyilkosságot megelőző hetekben férjét magukat rendőrnek kiadó, csuklyát viselő, feket ruhás férfiak lakása közelében igazoltatták. A vád szerint a kifogástalan életvitelű Kóka megölésével a cigányságot akarták „ellencsapásra kényszeríteni” az elkövetők. Az utolsó, kislétai támadás a roma holokauszt évfordulóján történt, az egyik gyanúsított vallomása szerint megint csak azért, hogy a gyilkosság miatti felháborodás lehetőleg zavargásokat okozzon.

A bíróság előtt egyedüliként beszélő Cs. István, a rémkommandó sofőrje szerint a sorozagyilkosságnak egy etnikai konfliktus kirobbantása volt a célja cigányok és magyarok között, ezért csaptak le kifejezetten rendezett körülmények között élő romákra, és társai politikusok elleni robbantásos merényleteket is terveztek annak érdekében, hogy nyilvánvalóvá tegyék a politikai motivációt. Tehát az már a bíróságon is kiderült, hogy távlatos politikai elképzelés, egyfajta kommunikációs stratégia húzódott meg a rasszista sorozatgyilkosság mögött. Nehezen elképzelhető, hogy a K. testvérek saját kútfőből alkották volna meg ezt a stratégiát.

A tény, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal éppen a gyilkosságsorozat megkezdése előtt szüntette be az elkövetői kör megfigyelését, sokakban azt a következtetést érlelte meg, hogy a titkosszolgálatoknak valami köze kellett hogy legyen a bűncselekmény-sorozathoz. Hogy a minden korábbinál rettenetesebb fasisztaveszély látszatát akarták kelteni az akkori kormánykörökből származó politikai megrendelésre, vagy éppen ellenkezőleg, a jobboldali szélsőségek lejáratását célozta a brutális akció, arról már megoszlanak a vélemények az ilyesmikre szakosodott fórumokon. A szofisztikáltabb teóriákban külföldi titkosszolgálatok érintettsége is felmerül.

Bodoky Tamás
 

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére