Kegyelet helyett durva lehúzás

Temetésbiznisz: a gyászt kihasználva gazdagodnak

Nincs olyan család, ahol a gyászolók ne találkoztak volna hozzáartozójuk elvesztésének lelki terhe mellett a temetés elsőre is indokolatlannak tűnő anyagi nehézségeivel, ám ilyenkor a kegyelet erősebb az igazságérzetnél, keveseknek van erejük számlát bogarászni. Sokan szóvá sem teszik a nyilvánvaló igazságtalanságot – hiszen a kedves rokon búcsúztatásán már csak nem garasoskodunk...

Több, temetkezési iparban dolgozó szakember is megerősítette: a gyász napjaiban, heteiben köztudomású, hogy könnyen nyílnak a pénztárcák – és bizony bőven akadnak sajátos morált gyakorló vállalkozók, akik ezt nem is hagyják kihasználatlanul.

„Felháborító, amit országosan a temetkezési szektorban belülről látunk. Évek óta gyűlik sokunkban a tehetetlen düh, de még csak el sem mondhatjuk, mert a helyi médiumokból rögtön kiderülne, hogy kik vagyunk, országos szinten pedig ritkán érdeklődnek a téma felől, de szeretnénk végre kiomondani: sok válallkozó kegyetlenül lehúzza a gyászoló családokat” – osztotta meg borzongató tapasztalatait a Mindennapi.hu-val egy vidéki város egyházi temetőjének gondozója, aki kérte, hogy ne írjuk le a nevét.
 

A legszörnyűbb, állítja: a gyászolók becsapása, hiszen jellemző, hogy indokolatlanul pazarló, sőt sokszor nem is teljesített tételeket tartalmaz a borsos végösszeg. Kiemelte: ha egy, különleges extrák nélküli, egyszerű testtemetés után a számla meghaladja a 300 ezer forintot, bőven van ok a gyanakvásra!
 

 „A legegyszerűbb tétel, ami ugyan nem jelentős, mégis jellemzi a szakma számos művelőjének hozzáállását, például hamvasztásos temetés esetén az urnabelső tisztítása és kezelése, amiért több mint háromezer forintot felszámolnak, pedig eleve csak gyári új urnákat használnak fel. A borsos, ám szintén indok nélküli tételek a szállítási költségeknél kezdődnek, van, hogy néhány kilométernyi útért is elkérnek 50-60 ezer forintot. Ugyan ki ellenőrzi? Szintén visszaélésre ad okot a tárolási költségek kiszámlázásának lehetősége, a test szakszerű hűtésének átlagos költségtétele naponta négyezer forint. Ám sokszor már rég sor került a hamvasztásra és csaknem a ravatalozás napjáig számolják a hűtött tárolás költségét” – sorolta a gondnok, aki általánosságban is megfogalmazta: a már említetteken túl, jellemzően szükségtelen, ám látszó tételekre is gyakran rábeszélik a sokszor sokkos állapotban hideg fejjel gondolkodni képtelen hozzátartozókat. Egy ilyen például a szertartás látványkellékeként használt gázláng, amiből négyet (négyszeres áron) is bekapcsolnak, pedig a szakember szerint kettőnél több teljesen értelmetlen.
 

A riasztóan magas költségek mellett a lakosság csökkenő fizetőképessége furcsa jelenségeket szül, megtudtuk, hogy számos temetkezési vállalkozó kénytelen az átadásra előkészített urnákat akár 30-40 napig is tárolni, mert a hozzátartozók egyszerűen nem tudják, vagy nem akaják kifizetni a végösszeget. A legmagasabb tétel a részletező számlákon a testtemetések esetén a koporsó, a szakmában jellemzően és átlagosan 130 százalékos haszonnal számolnak ennél a tételnél. Persze itt nagyon széles a választék, van művészi igényű, valódi selyemmel bélelt, diófa alkotás is másfél millióért és pár tízezres, legrosszabb bútorlapból tákolt megoldás is.

Ez utóbbi kapcsán forrásunk megjegyezte: a silány minőség elborzasztó következményeket is produkál, hiszen nem egyszer olyan gyenge a koporsó anyaga, hogy amint némi föld rákerül, szörnyű puffanást hallatva egyszerűen beszakad.
 

A veszteségtől terhes időszakban is érdemes tehát alaposan átbeszélni a költségeket a kiválasztott vállalkozóval és nem szabad elfogadni azt a frázist, hogy „árat majd csak a szertartás után tudunk mondani”, ugyanis ez nem csupán etikátlan, de szabálytalan is, illetve alapos gyanúra kell, hogy okot adjon.

Moser Vendel

• Cimkék:
temetés kegyelet horror biznisz temetésbiznisz halott temetkezési vállalkozó

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére