A fórum szerint a bankok tudták, hogy a hitelfelvevők pénzügyi ismeretei elégtelenek

Semmissé válhatnak a devizahitel szerződések?

– Melyek a most összeállított jogi háttéranyag főbb pontjai, amelyek alátámasztják, hogy a devizahitel szerződések alkalmatlanok, és amelyek alapján kimondhatják ezeknek a szerződéseknek a semmisségét?

– A bankok intézményi, profi befektetőknek szánt kereskedelmi ügyletet ajánlottak ügyfeleiknek a „Carry Trade” pénzügyi konstrukció keretében. (hosszú távú kereskedési stratégia, amely a devizák kamatkülönbözetére épül. Aki már vett fel svájci frank alapú hitelt, az egy klasszikus carry trade ügyletet hajtott végre – a szerk.) A bankok tudták, hogy a hitelfelvevők pénzügyi ismeretei elégtelenek az ügylet áttekintéséhez, következésképpen csak vesztesen kerülhetnek ki belőle. Súlyos hibát követtek el a devizahitel hosszú távú befektetésre történő kiajánlásával, hiszen biztos veszteséget okoztak vele azoknak, akik rövid időn belül nem fizették vissza a hitelt. A hitelezők különböző költségek (kamatfelár, folyósítási jutalék, stb.) felszámításával elvették a hitelfelvevőtől a svájci frank alacsony kamatából eredő nyereséget. A bank súlyosan megsértette szerződési kötelezettségét, miszerint a feleknek jóhiszeműen és tisztességesen kell eljárniuk, figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire, és tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről. Mivel a bank nem volt tekintettel az ügyfél érdekére, és elmulasztotta tájékoztatni az ügyfelét a devizahitel lényegese körülményeiről, többrendbeli szándékos károkozása miatt a szerződés semmis.
 

– Miért hibásak, rossz termékek alapvetően ezek a hitelszerződések?

– Azért, mert a termékben rejlő kockázat átláthatatlan, kiszámíthatatlan és elszámolhatatlan. A hitelszerződés alapján megállapíthatatlan, hogyan számolták ki a törlesztő részt. Nem érvényesült a hitelfelvevő szerződési akarata, nem érvényesültek törvényes érdekei, nem tudta szabadon gyakorolni jogait a jogok társadalmi rendeltetésének megfelelően, azaz a jóhiszeműség és a tisztességes körülmények szerint. A törvény előírja a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti egyenértékűséget. Hol vagyunk mi ettől? Hiszen ha a kamat a pénz használatának az ellenértéke, mire való a kezelési költség, az egyéb díjak, az árfolyam különbözetek? Milyen jogcímen számít fel a bank minden más költséget? Milyen alapon emeli más jogcímeken a törlesztések összegét, amikor a hitel ára a kamat. – a Ptk. 1. § (1) bekezdése szerint. Vagyis minden a felett fizetett összeg indokolatlanul egyoldalú előny, illetve jogalap nélkül juttatott vagyoni előny, amely egyrészt semmis rendelkezés, mert jogszabályba ütközik, másrészt pedig visszajár – áll Damm Andrea átfogó munkaanyagában a deviza károsultak jogérvényesítéséről. (Mindkét anyag szabad felhasználásra rendelkezésre áll az mszfszk.hu és a hitelkarosultakert.hu honlapon.)

– Mi történhet, ha a bíróság kimondja ezeknek a szerződéseknek a semmisségét?

– Ha a bíróság megsemmisít egy szerződést – mint tette már több esetben a szerződési feltételek és az üzletszabályzat vizsgálata alapján – helyreáll az eredeti állapot. Ez azt jelenti, hogy az addigi túlfizetést tőkecsökkentésre számolják el. Nem jelenti a semmisség, hogy a hitel törlesztő részletét ne kellene fizetni. De a tényleges tartozás lényegesen csökkenhet azoknak az egyoldalúan és jogalap nélkül elszámolt többletterheknek a törlésével, amelyeknek megalapozottságát a bankok nem tudják a bíróságnak bizonyítani. A devizahitel szerződés semmissé nyilvánítása esetén a szerződés érvényességi kellékei megfelelnek a forint alapon kötött szerződésnek. Egyúttal lehetőséget teremt arra is, hogy az adós egy összegben visszafizesse tartozását.

– Miért nem jön létre, az eredeti ötlet szerint, pertársaság?

– Azért, mert a magyar jog szerinti pertársaság együtt bukik, ha valamelyik ügyfél menet közben meghal, vagy ügye nem áll meg jogilag. Ez a 6 százalékos perköltség elvesztésével, vagy a perelt kárösszeg befizetett összegének elvesztésével járhatott volna. Ettől meg akartuk kímélni az egyébként is súlyos anyagi gondokkal küszködő embereket. Helyette azt javasoljuk nekik, hogy ha ügyüket perre viszik, akkor bevontként segítsenek egymásnak azok, akik ugyanahhoz a bankhoz tartoznak. 

– Milyen realitása van a bankokkal szembeni győzelemre a bajba jutott ügyfeleknek?

– A hitelkárosultak rendelkezésére bocsájtott anyagaink reális érveken és jogi megközelítéseken alapulnak. Hozzátartozik a képhez az is, hogy senki sem mondhat le olyan alkotmányos jogairól, mint amilyen az élethez való jog. Minden hitelkárosult szuverén joga, hogy eldöntse, perel-e vagy nem. Minden per kimenetele két esélyes. Mi abban igyekeztünk segíteni Damm Andrea és Makkos Albert anyagainak közreadásával, hogy az érintettek pontosan lássák, milyen okok idézték elő a válságos helyzetet, milyen felelősségük van ebben hitelezőiknek és az államnak, és az érvényes jogszabályok alapján milyen jogorvoslati lehetőség kínálkozik. Nagyon fontos ajánlás, hogy csak ügyvédi közreműködéssel lépjenek, és indítsanak eljárást.

– A Szociális Fórumnál körülbelül mennyien csatlakoztak a jogorvoslás lehetőségéhez?

– A Pertársaság a Hitelkárosultakért néven ismertté vált önszerveződő társadalmi összefogáshoz eddig több mint kétezren csatlakoztak. Nevezett honlapjainkat megközelítőleg 150 ezren keresték fel egy hónap alatt. Nem csak jogorvoslati lehetőségek feltárásával igyekeztünk a Hitelkárosultak segítségére sietni, hanem társadalmi erőt is felmutatunk azért, hogy a kormány változtasson politikáján, és ne a banki érdekeket támogassa – mint teszi – hanem a jogállamiságnak szerezzen érvényt, azaz vesse fel a bankok jogi felelősségének kérdését a kialakult társadalmi válságért, több millió honfitársunk anyagi és emberi ellehetetlenüléséért. A Szociális Fórum azt akarja, hogy a parlament tartson rendkívüli ülést a kérdésről, s hogy kormány és ellenzéke együtt találjon megoldást a kritikus méreteket öltő megélhetési problémára, mely nem csak a devizahitelesek gondja.

– Mi a véleménye az ócsai zöld beruházásos programról, aminek keretében a bajba jutott adósokat próbálják majd lakáshoz juttatni?

– Fontosnak tartom, hogy, ha keveseket is, de fedélhez juttatnak, és nem hagyják őket megfagyni. De mások, sokak az utcán fognak kikötni, és félő, hogy megint tömegesen arat majd a fagyhalál. Csődteleppel (a politika csődje) nem lehet ekkora társadalmi problémát orvosolni. Ezt csak úgy lehetne, ha az embereket nem lakoltatnák ki az otthonukból, hanem bérlőként lakásukban maradhatnának akkor is, ha tulajdonjogukat elvesztik fölötte. A kormány eredetileg ezt ígérte, de a bankokkal kötött júniusi kiegyezés keretében ejtette az ígéretét. Így hát marad Ócsa, és a szép szó egy átfogó szociális bérlakás építési program valóra váltásáról.

P.Horváth Csaba
(Fotó: innen)

• Cimkék:
devizahitel pertársaság Magyar Szociális Fórum jogorvoslat hitelkárosultak Ócsa Simó Endre

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére