Vans napszemüvegek
Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Társadalom
2011-11-21 14:00:00

Csökkenhet a kormány független pénzügyi mozgástere

Róna: Az IMF nem véd meg az államcsődtől

Úgy tűnik, hiába menekül a magyar kormány az IMF karjaiba a leminősítés elől, ugyanis elbukott az a kezdeményezés, hogy ha egy országnak a valutaalap hitelt nyújt, akkor ne lehessen "bóvlizni".

A Standard and Poor's hitelminősítő intézet szerdán jelezte a magyar kormánynak, hogy hazánk nagy valószínűséggel számíthat államkötvényeinek leminősítésére. Erre a hírre reagálva a kabinet csütörtökön este bejelentette, hogy az IMF-hez fordul segítségért. Noha nem tudni, hogy milyen feltételekkel kaphatnánk újabb hitelt, nagyon valószínű, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által említett „szabad kéz politikáját” fel kell adni, ugyanis szinte biztos, hogy a valutaalap kiigazításokat kér majd a segítségért cserébe.

Bár a kormányzati kommunikáció arról szól, hogy Magyarország gazdasági önállósága továbbra sem lesz korlátozható egy esetleges IMF-megállapodással, a legnagyobb európai hitelminősítő, a Fitch Ratings által Londonban ismertetett állásfoglalás szerint bármilyen valutaalap-programhoz szigorú feltételrendszer is társulna, és így csökkenne a kormány független pénzügyi-gazdasági mozgástere. A Fitch elemzői úgy vélik, hogy nehéz lesz egyezségre jutni egyes kérdésekben, különösen a bankszektorral kapcsolatos politikában.

Róna Péter közgazdász szerint könnyen lehet, hogy a magyar kormány az esetleges leminősítés hallatán azt a logikát követte, hogy akkor „elszalad” a valutaalaphoz, és ezzel kivédi a küszöbön álló leminősítés lehetőségét, azonban ez a logika hibás. Ennek oka az, hogy éppen múlt csütörtükön bukott el Michel Barnier, az Európai Unió belső piaci biztosának kezdeményezése, mely szerint ha egy országnak a valutaalap hiteltámogatást nyújt, akkor annak kötvényeit ne lehessen leminősíteni. Vagyis hiába fordulunk az IMF-hez, így is, úgy is leminősíthetik az országot. Ebben az esetben pedig az IMF lesz az első, aki azt fogja mondani, hogy nem tud védelmező szerepben fellépni, és nem tudnak olyat mondani, ami miatt a minősítők eltérnének a szándékuktól – vélekedett a közgazdász.

Több ponton is engednie kellett Michel Barnier belsőpiaci biztosnak a hitelminősítő cégek reformjáról szóló javaslatában a biztosok tanácskozása után. Nem került bele a szövegbe a mentőcsomagról tárgyaló, bajba jutott államok besorolásának két hónapos felfüggesztése, illetve kikerült az a tiltás is, mely szerint a piac 20 százalékát uraló hitelminősítő cég nem vásárolhatja fel kisebb vetélytársát. Barnier javaslatának felvizezett változatában egy ütőképes eszköz maradt: ha a hitelminősítők hibáznak, bíróság előtt kell felelniük.

A közgazdász érvelése alapján a nagy bajt az jelenti, hogy ha leminősítik Magyarországot, s mint mondta, ennek komoly a veszélye. Ebben az esetben a befektetők többségének, tehát a biztosító vállalatoknak, a nyugdíj- és a különböző befektetési alapoknak nem lesz joguk magyar államkötvényt vásárolni vagy birtokolni. Ha ez a helyzet előáll, az biztos államcsőd, vagyis Magyarország finanszírozhatatlanná válik. Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között, vagyis a bóvli kategóriában a 3-4 százalékos rizikó felárral megemelkedett 11-12%-os hozamot nem lehet kitermelni. És ha ez lehetetlen, akkor abból az következik, hogy további hiteleket kell felvenni, azért, hogy a kamatot fizessük, és kialakul egy spirál, aminek a végén bekövetkezhet a privatizáció, illetve az, hogy az Unió beleszólhat az ország irányításába.

Róna Péter korábban portálunknak azt nyilatkozta, hogy Görögország és Olaszország után Magyarország vezetését is „saját emberére” bízhatja az Európai Unió. Mint mondta, egy éven belül Magyarország miniszterelnöke Andor László lehet, hiszen látszik, hogy az unió az államszövetség perifériáján elhelyezkedő országaiba kihelyezi az általa ismert és megbízható embereket. Andor László uniós biztos kérdésünkre nem kívánta kommentálni Róna szavait, de a miniszterelnökségtől sem kaptunk választ.

A lengyel központi bank négymilliárd dollárt ad az IMF kapacitásainak bővítésére.
Lengyelország ahhoz a 36 IMF-tagállamhoz csatlakozik, amelyek immár 366,1 milliárd SDR (573 milliárd dollár) összegben biztosítottak forrásokat az IMF kapacitásainak bővítésére. Az IMF hangsúlyozta: a befizetések a meglévő kvótán felüliek, nem érintik a szavazási arányt. Az önkéntes befizetéseken alapuló új hitelezési alap (NAB) létrehozásáról 2009 áprilisában döntöttek az iparilag fejlett és fejlődő G20-as államok vezetői. Az azóta megerősített intézkedés célja, hogy az IMF válságkezelő kapacitásai mintegy 500 milliárd dollárral nőjenek, megháromszorozva ezzel a válság előtti 250 milliárd dolláros hitelképességet. Az IMF kihelyezett hitelállománya mintegy 267 milliárd dollár.

 P. Horváth Csaba

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek IMF
  • Portugália bedőlését jósolják
  • A kormány fáradhatatlanul készséges lesz
  • Mit ápol Orbán Viktor?
  • Martonyi: Magyarország meg akar állapodni az IMF-fel
  • Őket mentené az MSZP
  • Beteges hiúsága miatt távozzon Orbán?
  • Amiben Lagarde és Fellegi is egyetért
  • Független-e a magyar jegybank? Itt a válasz
  • Ilyen még nem volt: elzárja a pénzt az EU?
  • Tragédia lenne az IMF nélkül?

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.