Rendőrök is lesznek az új hajléktalanszállókon

A Városháza szerint csak külön helyiségeket alakítanak ki, hogy szükség esetén ott tartózkodhasson, kéznél legyen egy ügyeletes rendőr. A háromból két szállót a legnagyobb budapesti hajléktalanellátó szervezet, a BMSZKI működtet majd. A szakmai igazgató nem érti, mi szükség erre.

A hajléktalanokat sújtó tilalmak, rendészeti intézkedések által kiváltott felháborodás közepette férőhelybővítésbe fogott a főváros az elmúlt hónapokban. A terv az volt, hogy december 1-jére három új szállót nyissanak meg Budapesten. A Fővárosi Közgyűlés még augusztus 31-én döntött erről, a három helyszín viszont csak némi huzavona után lett meg.

„A kerületek érthető okokból gyakorlatilag labdáznak a probléma megoldása módozataival” – fogalmazott Tarlós István főpolgármester az október 21-i közgyűlésen. Ekkor sikerült elfogadtatni a Belügyminisztériummal is egyeztetett végleges változatot: az egyik szálló a IV. kerületi Váci úton, a másik a ferencvárosi Aszódi utcában, a harmadik az I. kerületi Feszty Árpád úton lesz.

Az előbbi kettőt a legnagyobb budapesti hajléktalanellátó szervezet, a Budapesti Módszertani Szociális Központ (BMSZKI) működteti majd, az utóbbit a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. A helyszínek végleges kijelölése előtt, a józsefvárosi népszavazás kapcsán Kocsis Mátéval közös sajtótájékoztatót tartott szeptember 23-án Pintér Sándor belügyminiszter. A kormany.hu-n olvasható beszámoló szerint Pintér akkor azt mondta: Tarlóssal abban állapodtak meg, hogy a közeljövőben megnyíló új szállókban rendőri felügyelet mellett egészségügyi ellátásban részesülhetnek a hajléktalanok.
 

Ritka a balhé

„»Rendőri felügyelet« nem lesz a szállókon” - válaszolta novemberben a Főpolgármesteri Hivatal sajtóosztálya az Index kérdésére. Rendőrök viszont lesznek. „Kialakításra kerül egy-egy helyiség, hogy ha szükségesnek látszik, akkor egy-egy ügyeletes rendőr ott tartózkodhasson, és ha néha rendőri intézkedésre lenne szükség, rendelkezésre álljon” – közölte a sajtóosztály.

Ilyesmire eddig nem volt példa Budapesten. Az éjjeli menedékhelyeken – ahol az ott dolgozók ezt igénylik – most is vannak biztonsági őrök, de a szociális munkások legtöbbször nélkülük is megakadályozzák, hogy agresszió törjön ki, mondta Győri Péter, a BMSZKI szakmai igazgatója. Ha komolyabb helyzet adódik, például verekszik valaki, akkor kihívják a rendőrséget, éppen úgy, ahogy a dolog egy lakóházban működne. Győri szerint egyébként csak két-három havonta szokott ilyesmi előfordulni. „A dolgozók mind felmondanának, ha ennél sűrűbben lenne ilyen helyzet” – jegyezte meg.

Izgalmat, nyugtalanságot szerinte a téli sorban állásokkor lehet érezni, amikor a hidegből az emberek szeretnének minél előbb bejutni, odabent viszont „elképesztően jámboran és nyugodtan azzal foglalkoznak, hogy megmosakodjanak, elfoglalják az ágyukat, és lefeküdjenek végre aludni”.
 

Még nem tisztult le

A BMSZKI szakmai igazgatója elmondta, hogy voltak tárgyalások a rendőrséggel az új szállókról, de egyelőre nem világos, mi lesz azokban a rendőrök feladata. A rendőrségen sem látta azt az egyeztetések során, hogy nagyon el tudnának képzelni egy ilyen ügyeletet az anyagi és személyügyi helyzet alapján. Szerinte a BMSZKI-nak eddig is jó kapcsolata volt a rendőrséggel, ha kihívták őket, kijöttek, intézkedtek, és ennél többre nem is lenne szükség.

Győri hangsúlyozta, hogy a rendőrök nem a szállórészen lesznek, hanem csak a létesítmények területén lesz a számukra kialakított helyiség. “Az, ha ott lesz egy helyiségben egy rendőr, önmagában senkit nem fog elriasztani” – mondta. Ha ennél több lenne a rendőr dolga, az viszont már veszélyes lehetne, mert elriaszthatná a hajléktalanokat a szállótól, tette hozzá.
 

Távozni lehet

Az új szállókról szóló eredeti, augusztusi közgyűlési előterjesztésben szerepelt, hogy „a program nyújtotta lehetőség igénybevétele önkéntességen alapul, ugyanakkor a közterületről elszállított hajléktalan emberek elhelyezése is lehetséges.” Ezt a mondatot lehet úgy értelmezni, hogy a hajléktalanokat akaratuk ellenére is bekényszerítenék a szállókra. A Főpolgármesteri Hivatal sajtóosztálya szerint azonban nincs szó arról, hogy megakadályoznák a távozást a szállókról. „Mind a bekerülés, mind a távozás természetesen nyitott rendszerű” – írták. Ezt megerősítette Győri Péter is, aki kijelentette: „Minden mai terv szerint nyitott szociális intézmények lesznek, ahová önkéntesen mennek be, és önkéntesen jönnek ki. Nincs olyan szociális intézmény, ahová embereket bezárnak”.

Győri szerint egyébként volt tárgyalás a rendőrséggel arról is, hogy ők esetleg be is szállítanák a szállókra a kint tartózkodó embereket, de egyrészt a rendőrségnek „nincs erre taxija”, másrészt nem is előállító helyiségekről van szó.
 

Beindulhatnak az elzárások

A budapesti hajléktalanoknak már május óta tilos az utcán aludniuk. A fővárosi rendelet szerint aki a közterületet életvitelszerű lakhatás céljára használja, szabálysértést követ el, és ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Aki a pénzbírságot nem tudja befizetni, azt elzárással büntethetik. December 1-jétől életbe lép egy újabb szigorítás. A parlamentben november 14-én megszavazták a szabálysértési törvény módosítását, amely még egyszerűbbé teszi az elzárás elrendelését. Akit másodszor kapnak hajléktalankodáson, a módosítás értelmében 150 ezer forintos – nyilván megfizethetetlen – pénzbírsággal, vagy közvetlenül elzárással sújtható.

Az elzárás minimum egy, maximum hatvan napig tarthat. Ha a pénzbírságot változtatják elzárásra, egy nap háromezer forintot ér. Az elzárt ember köteles a bv-intézet tisztántartását és ellátását szolgáló munkában díjazás nélkül, alkalomszerűen részt venni, de végeztethetnek vele más munkát is, ha orvosi vélemény alapján így dönt a befogadási és foglalkoztási bizottság. Az elzárt hajléktalanokat az a veszély is fenyegeti, hogy búcsút mondhatnak a saját tárgyaiknak. Alapesetben a börtönbe be nem vihető tárgyat letétbe helyezik, de ha úgy ítélik meg, hogy ez közegészségügyi okból nem lehetséges, akkor a tulajdonosnak kellene megpróbálni valami megőrző helyet találni neki. Ha ez nem megy, az adott tárgyat megsemmisítik.

A jelenleg hatályos jogszabályok alapján nincs lehetőség arra, hogy hajléktalanszállókon hajtsák végre az elzárás büntetést. A vonatkozó rendelet kimondja, hogy az elzárást rendőrségi fogdában (ha az elkövető eleve őrizetben van, és az elzárás hátra lévő ideje a tíz napot nem haladja meg) vagy büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani.

(Index)

• Cimkék:
hajléktalanszálló közterülethasználat rendőrség Győri Péter BMSZKI

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére