Drasztikusan romlott a gyerekek biztonságérzete

Öngyilkosságok: a tévé irányítja a gyereket

Miközben csaknem másfél évtizede figyelik, vizsgálják és elemzik a gyerekek médiahasználatát, úgy tűnik, az időről időre megfogalmazott szakmai ajánlásoknak csak töredékét veszik alapul a műsorok készítői és hatósági ellenőrei – mindössze ennyi derült ki azon a sajtótájékoztatón, amelyet a gyerekek médiahasználatáról szóló kutatás kapcsán rendeztek. A rendezvényt szervező Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH), valamint a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat képviselői a felmérés eredményeiről és tanulságairól nem árultak el semmit, mondván, a témát egy jövő heti, Balatonalmádiban rendezendő konferencián hozzák majd nyilvánosságra.

Romló biztonságérzet

László Miklós szociológustól, a kutatócsoport tagjától sikerült megtudni, hogy a legfrissebb felmérés két fontos dologra világított rá: egyértelművé vált, hogy a gyerekek jóval gyorsabban alkalmazkodnak a technika újdonságaihoz, és könnyebben alkalmazzák is azokat, mint a felnőttek. A másik alapvető megállapítás az, hogy a gyerekek biztonságérzete drasztikusan romlott. A szakember szerint a médiakutatók nem tudnak arra választ adni, hogy a biztonságérzet romlása a gazdasági válság közvetlen következménye vagy a rohanó világ természetes velejárója. Az viszont tény, hogy a felmérésben résztvevő 12-17 évesek közül nagyon sokan mondták, hogy zavarja őket a munkanélküliség és szívesen élnének külföldön.

A kutatás konkrét eredményeiről ugyan nem számolhatott be László Miklós, azt azonban portálunk kérdésére elárulta, hogy a vizsgálat rávilágított arra: komolyan kell venni, hogy az internetes tartalomszolgáltatók miként szólítják meg a gyerekeket. A mobil internet és az okos telefonok térhódítása olyan körülmény, amely akár a szabályok újragondolását teszi szükségessé. A gyors információ-áramlás, illetve az ezzel járó, gyakran felületes ismeretszerzés miatt egyre nagyobb felelősséget ró a tartalomszolgáltatókra.

Az ombudsman ajánlásával

Mint arról a mindennapi.hu nemrégiben hírt adott, a világszerte mind nagyobb problémát okozó öngyilkossági hullám megállítása érdekében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásokat fogalmazott meg különböző szakmák számára. Ennek keretében a média képviselőinek is útmutatást adott ki, amelyben – döntően az úgynevezett utánzó magatartást kiváltó, öngyilkosságokról szóló tudósítások „optimális” közzétételét emelték ki.

Kiderült ugyanis, hogy világviszonylatban évente csaknem egymillió öngyilkosságot követnek el, és számítások szerint minden egyes befejezett öngyilkosság körülbelül hat további ember életére van valamilyen hatással. Az öngyilkossághoz és annak megelőzéséhez vezető tényezők összetettek és nem kellően feltártak, az viszont bizonyított tény, hogy a médiának jelentős a szerepe. A mindennapi.hu megtudta: Bodonovich Jenő média- és hírközlési biztos a WHO ajánlásai alapján a hazai médiumok számára hamarosan ajánlást fogalmaz meg, amelyben – az eredeti útmutatóban leírtak „honosításával” – konkrét javaslatokat tesz – többek között – az öngyilkossági esetek olyan jellegű bemutatására, amely minimális utánzási kockázattal jár, viszont kellőképpen informatív.

Fokozott veszély

Az „utánzó öngyilkosság” előfordulását vizsgálva a WHO erre szakosodott munkacsoportja korábban arra a következtetésre jutott, hogy abban a médiának hatalmas szerepe van. Az utánzó (öngyilkos) magatartást kiváltó hatás a halálesetet követő három napon a legerősebb, és általában két hét kell, mire az átlagos elkövetési szint visszatér. Fokozottabb a veszély, ha a hír olvasója vagy nézője valamilyen hasonlóságot fedez fel saját és a halálesetben leírt személy körülményei között, vagy ha olyan híresség (celebritás) volt az áldozat, akit ő is kedvelt. A WHO szakértői fontosnak tartják hangsúlyozni azt is, hogy az öngyilkosság komoly közegészségügyi probléma és nem szenzáció.

A népszerű és tiszteletben tartott előadóművészek vagy politikusok öngyilkosságáról szóló hírek különös veszélyt jelentenek a sérülékeny emberek viselkedésére. Egy közszereplő halálának dicsőítése ugyanis azt sugallja, hogy a társadalom megbecsüléssel tekint az öngyilkos magatartásra – tették hozzá a WHO ajánlásában.

Szigeti Ildikó

• Cimkék:
öngyilkosság média feszültség ombudsman

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére