A szabadság narratívájának erősebbnek kell lennie

Novák: Biszkunak nem ezért kéne bíróság elé állni

– Az egykori MSZMP-s politikust a Jobbik jelentette fel. A vádiratot az első és a tizenkettedik kerületi ügyészség nyújtotta be a „nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása" bűntette miatt. A ötvenhatos forradalom utáni megtorlást levezénylő Biszku Béla „egy 2010. augusztus 4-én közzétett televíziós műsorban nagy nyilvánosság előtt a kommunista rendszer bűneit jelentéktelen színben tüntette fel".

– Erről már nyáron megírtam a véleményemet a Mandineren. Nem örültem a hírnek.

– Ez furcsán hangzik.

– Nem tartom helyesnek, hogy bárkit a véleménynyilvánítás szabadságát csorbítva idézzenek bíróság elé. Ha Biszku Béla úgy gondolja, az ötvenhatos forradalom ellenforradalom volt, szíve joga.

– Más dolog gondolni, és megint más kimondani. A hatályos jog biztosítja, hogy ne lehessen nyilvánosan tagadni a kommunista rendszer bűneit.

– Én ezt rossz törvénynek tartom. Rossznak tartottam akkor is, amikor még csak a holokauszt-tagadást ítélte el, s nem lett jobb azzal sem, hogy kiegészítették a kommunizmus bűneit tagadók szankcionálásával. Ha valaki azt hangoztatja: kettő meg kettő az öt, éppen elég szegénységi bizonyítványt állít ki magáról. Ugyanígy mondhatnánk azt is: ha valaki a negyvennyolcas szabadságharcot nem nevezi szabadságharcnak, azt is büntessék meg.

– A Biszku-film indította el a lavinát. Most majd felelősségre is vonhatják.

– Azt gondolom, hogy így Biszku Bélából áldozat lesz, hős vagy antihős, kinek mi, aki kiállt a véleménye mellett. A későbbi szélsőbalos mozgalmak emblematikus figurát faragnak majd belőle. Na de Biszku bűne nem az, hogy ötvenhatról kijelentette: ellenforradalom!

– A filmjükkel mégis csak volt valami szándékuk. Igazságszolgáltatás?

– Visszásnak éreztem, hogy egy sor embernek, akik részt vettek a forradalom utáni megtorlásban, nem kellett bíróság elé állniuk. Szintén visszásnak éreztem, hogy egyikük sem kért bocsánatot az elkövetett bűneiért. Ezt akartuk bemutatni. De azt nem gondolom, hogy a jogi igazságszolgáltatásnak így kéne bekövetkeznie. Ötvenhat többek között éppen a szabad véleménynyilvánításról szólt. Ezért a szabadság narratívájának erősebbnek kell lennie, mint a pillanatnyi politikai megfontolásnak.


Ditzendy Attila Arisztid
 

• Cimkék:
biszku bűn és bűntelenség novák tamás kommunista jobbik mszmp

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére