Rájár a rúd a szabolcsi termelőkre

Nem eszünk olcsó almát az idén sem

Súlyos tavaszi fagykár érte az almáskerteket, aminek következtében a várható 450 ezer tonnás összes termés akár meg is feleződhet. Az ország 28 ezer hektáros almásából közel 16 ezret Szabolcs-Szatmár-Beregben tartanak nyilván, éppen ott, ahol 80-90 százalékban elfagyott a gyümölcs. Emiatt olyan ára van még a léalmának is, amiről korábban még csak álmodni sem mertek.

Próbára tett termelők

– Rájár a rúd a szabolcsi almatermelőkre – jellemezte a gazdák helyzetét Guttyán Tamás, a térségi kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának fő-falugazdásza a betakarítási szezon kezdetén. Aki arra is emlékeztetett: az elmúlt öt esztendő igencsak próbára tette a termesztőket. 2007-ben például szintén az ideihez hasonló fagykár pusztított az ültetvényekben, 2009-ben pedig viharok, jégverések és aszály vitte el a termés javát. Hogy a tavalyi, rendkívüli esős időjárást már ne is említsük, amikor pedig a belvíz és a folytonos esőzések miatt elmaradt növényvédelmi munkák következményeként pusztult el a gyümölcs tetemes része. Ha akadt is közben egy-egy jobb termésű esztendő, akkor pedig a fölvásárlók és a kereskedők szorították le az árakat, így akarva behozni az előző évben kiesett hasznukat – a termesztők rovására.

Ha az ország más területein gazdálkodókat nem is sújtotta annyi baj, mint a szabolcsiakat, azért a siker őket sem kényeztette el. Így történhetett, hogy az elmúlt öt, alacsony jövedelmű esztendő hatására országosan mintegy harminc százalékkal csökkent az almatermő területek nagysága; 40 ezer hektárról 28 ezerre. (Részint kivágták, részint sorsára, azaz pusztulni hagyták a fákat.)

Ukrajnából importálunk

Kilónként 36-40 forintos áron indulhat a léalma fölvásárlási ára a szabolcsi térségben – tudtuk meg Filep Lászlótól, a mátészalkai Első Szatmári Almafeldolgozó és Kereskedelmi Kft. ügyvezetőjétől. Ahhoz pedig, hogy az üzem a tervezett kapacitását legalább 70 százalékban kihasználja, mintegy 7-8 ezer tonna ukrán vagy román alma importjára kényszerül. (Paradox helyzet, mert például a románok meg tőlünk vennének szívesen almát, ha lenne, igaz, nem lének valót, hanem étkezésit.)

A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) szakemberei szerint időközben a szomszédaink is rákaptak a jó magyar almára; a korábbi évekhez képest jelentősen megnőtt a cseh, a szlovák és a román érdeklődés gyümölcsünk iránt. Meglehet, azért is, mert rájöttek: a térségben fő versenytársnak számító lengyel alma fakóbb színű, és kevésbé ízletes, mint a magyar. (Egyébként a lengyel almáskerteket is komoly fagykár érte az idén, így már csak ezért is vinnék a mi almánkat – ha lenne.)

Stresszcsökkentő biostimulátorok

Meglehet, az ide szezon tanulságaként az erősödik meg a termesztők körében, hogy érdemes komolyan foglalkozni az almával, és a termesztési színvonallal az élenjárókhoz igazodni. Ami persze nem könnyű, nem is olcsó, de hosszútávon gyümölcsöző vállalkozás lehet. Hiszen például a jégkár ellen bevethető a jégháló, a várható fagykár ellen pedig (amit az Országos Meteorológiai Szolgálat ma már tizedfok pontossággal is előre tud jelezni egy adott területre) rendelkezésre állnak olyan vegyszerek, amelyeket ha kipermeteznek, fizikailag készítik föl a szöveteket a fagyhatásra, így hárítva el, vagy legalább mérsékelve a kárt.

Ám még akkor sincs veszve minden, ha beütött a fagy, mert a következő nap kijuttatott készítményekkel (stresszcsökkentő biostimulátorokkal) legalább részben helyre lehet állítani a növényt. És persze nagyot lép előre az a termesztő, aki szert tud tenni saját tárolóra (hűtőházra) is, hiszen így nem lesz kiszolgáltatva a szezonális fölvásárlók kényének-kedvének, mert hűtőházából közel egy éven át folyamatosan adhatja el a termést.

(valló)

• Cimkék:
Stresszcsökkentő biostimulátor alma léalma

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére