- Címlap
- Társadalom
- Világhír
- Életmód
- Kultúra
- Tudomány
- Sport
- Egyház
- Beszállhatok?
- Blogok
- Fórum
- Dossziék
- Film
- Videók
- Játék
- RSS
Mai morzsa
|
Társadalom
2011-06-30 14:30:00 Az ázsiai sárkány másnak is ígért államkötvény-vásárlást, de nem teljesítetteMit takar pontosan a kínai-magyar szövetség?Európában egyedülállóan lelkes és szoros barátságot kötött Magyarország a kínai diktatúrával. Összesítettük a várható eredményeket.Ven Csia-pao kínai miniszterelnök a Magyar Tudományos Akadémián öt pontból álló ajánlatcsomagot fogalmazott meg. 1. A kereskedelmi kapcsolatok erősítése Közép-Európával, ezen belül hazánkkal. A jelenlegi 8,7 milliárd dolláros kínai-magyar kereskedelmi forgalmat 20 milliárd dollárra kívánják bővíteni 2015-ig. Ez alapvetően Magyarországnak a behozatal növekedését jelentheti. Tehát jó eséllyel árasztanak el minket a jövőben még nagyobb mértékben a pazar kínai termékek. Pozitív hozadéka a tovább-feldolgozásra importált áruknak lehet, melyeket exportálhatunk nyugatra. Azonban a kínaiak nyitása egész Európára vonatkozik, így több országgal kötnek a napokba külön szerződéseket, melyek feleslegessé tehetik a mi kivitelünket. Tegnap például 15 milliárd dollár összértékű megállapodás írt alá Kína Németországgal. 2. A kétoldalú befektetések ösztönzése, azaz a kínai vállalkozók segítése Magyarországon és fordítva. Ez a pont alapvetően a letelepedést és az engedélyek beszerzésének megkönnyítését célozza, amit a magyarok kevésbé tudnak kihasználni. Mindez inkább a kínaiaknak nagy segítség, hiszen a magyar befektetők az óriási keleti piacon csak egészen kis szereplők lehetnek továbbra is. 3. Az infrastruktúra fejlesztés. Ez a pont sem lehet igazából kétirányú. Hazánk szaktudása vagy szaktekintélye nemzetközi szinten nem kiemelkedő ezen a területen, szemben a kínaiakéval. Ezért alapvetően mindez azt jelentheti, hogy az ázsiai vállalkozók részt vesznek a hazai fejlesztésekben, akár közbeszerzésekben, melyeket könnyen elnyerhetnek tapasztalataik révén. Hazánk így újabb összegeket rakhat „partnere” zsebébe ahelyett, hogy magyar vállalkozók lennének a kivitelezők az ilyen projektekben. (További, nem túl futurisztikus lehetőség, hogy a kínai kormány támogatást nyújt a magyarnak ilyen típusú beruházásokra, így tulajdonképpen növelve a magyar államadósságot, Kína felé.) 4. Pénzügyi együttműködés. Magyar államkötvények vásárlására tett javaslat, minden konkrétum nélkül. Nem tudjuk milyen összegben, mikor és milyen feltételek mellett. Mindenesetre Orbán Viktor miniszterelnök ezt a pontot garanciaként értelmezte az ország finanszírozására, közép- és hosszú távú biztonságot lát benne. 5. Tudományos és kulturális együttműködés erősítése. Az emberek közötti kapcsolat kiépítése, egy kínai kulturális központ létrehozása Magyarországon és egy magyar Kínában. Mindez elmaradhatatlan velejárója a közös tervezésnek, hiszen egy üzletkötésnél nem csak a gazdasági és pénzügyi ismeretek fontosak, hanem egymás kultúrájának ismerete is elmaradhatatlan. Ennek létrehozása ugyan költséges, de valós társadalmi előnyökkel jár. E pontok megvalósítására 12 szerződést írtak alá különböző gazdasági szervezetek vezetői, valamint miniszterek. A legnagyobb port mégsem a „konkrét” megállapodások kavarták, hiszen a legtöbbjét már korábban aláírták és most csak megerősítették, hanem az államkötvények vásárlása, aminek a miniszterelnök „történelmi jelentőséget” tulajdonított. Mármost ilyen ígéretet kapott korábban Spanyolország és Portugália is, amit valós cselekvés kevésbé követett „kommunikációs hibára” hivatkozva. Az államkötvények vásárlása ugyan rövid távon segít az államadósság-válságon, de megoldást nem jelent, csak elodázza a problémát. Ezért lehet veszélyes hazánk számára a kínai felvásárlás. Nem ismerjük a feltételeit, nem tudjuk mit vállalunk, ezért ebből visszafizetni az IMF-től és az EU-tól kapott hitelt rizikós döntés. Minél erősebb befolyása van egy ekkora gazdaságnak a mi kis és törékeny gazdaságunkra, annál kevésbé garantált számunkra a létbiztonság. Történelmi tapasztalatból tudhatnánk, hogy az erős függő helyzetből mi nem kerülünk ki szerencsésen...Továbbá a Kínai Fejlesztési Bank biztosít egy egymilliárd dolláros hitelkeret, melyet a közös kínai-magyar fejlesztésekre költhet a kormány. Ennek a feltételei szintén ismeretlenek.
folytatjuk Kotulics Mónika
|
Hírsor
A hét java
|
|